Viszont a fiatalok atipikus foglalkoztatásában vannak még tartalékok.
A szerző Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdasági és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
A munkaerőpiac számos mutatója szerint Magyarország az unió tagállamai között a legjobbak egyike. Évről évre csúcsot dönt a foglalkoztatottak létszáma, tavaly június óta már 4,7 milliónál is többen dolgozunk, a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája meghaladta a 80%-ot. Becslésem szerint
A leggyakoribb munkaerőpiaci mutatók közül egyedül a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája az, amely még nominálisan nem érte el az uniós átlagot. Becslésem szerint 2022-ben ez a szint 27,7%-ra várható, ami feltételezhetően a 17. helyre lesz elég. Azonban e csoport hátránya is inkább látszólagos.
A teljes korcsoport több, mint 23%-a olyan, aki dolgozik, de már nem tanul. Ők a negyedik legmagasabb arányt mutatják az unió országai között. Alig több, mint 4% azoknak a részaránya, akik tanulás mellett dolgoznak is, akár egészen alacsony óraszámban. E szegmensünk mutatója jóval az átlag alatti, az egyik legalacsonyabb az unióban, mindössze hat országot előzünk meg. A fiatalok foglalkoztatása területén legjobb eredményeket azok az országok érik el, ahol jóval nagyobb a duális képzésekben résztvevők aránya, akik foglalkoztatottnak is minősülnek. Mindössze 10% körüli azoknak az aránya, akik se nem tanulnak, se nem dolgoznak, ami kisebb az unió átlagánál. Ebben a csoportban találjuk a munkanélkülieket is.
Mint tudjuk, tavaly a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott álláskeresők száma is történelmi minimumra csökkent, soha nem volt még ilyen alacsony a rendszerváltás óta, amióta egyáltalán létezik legális munkanélküliség hazánkban. Az álláskeresők között a pályakezdő álláskeresők száma is most volt a legalacsonyabb, átlagosan havi 15 ezer fő.
Egyértelműen kijelenthető, hogy ma sokkal jobb munkaerőpiaci kompetenciákkal végeznek a pályakezdőink, mint korábban. A magyar gazdaság a járvány után és a háború, valamint az energiaár robbanás ellenére képes nemcsak összességében megtartani a foglalkoztatottak munkahelyeit, hanem újakat is teremteni a munkaerőpiacra belépők számára. Továbbá az is tény, hogy megváltozott a munkáltatók attitűdje is, perspektívákban gondolkodnak, előre terveznek a korábbiaknál sokkal nehezebb gazdasági helyzetben is.
Így érhettük el, hogy már nem diplomás vagy szakképzett munkanélkülieket termelnek az egyetemeink, illetve az érettségit is adó szakképző helyeink. A kilencvenes évek elejétől több mint húsz éven át számos fiatalnak kellett megtapasztalni, milyen egy szakmával a kezükben munkanélküliként kezdeni az életet. Ez a veszély megszűnt ugyan, de mindenképpen érdemes lenne tovább javítani a képző intézmények és a munkahelyek kapcsolatát, illetve olyan programokat indítani, amelyekben a diákok az szakképzettségük megszerzése előtti években már valódi foglalkoztatottként is kipróbálhatják magukat, ahol szakmai gyakorlatot tudnak szerezni, belülről is megismerhetik a későbbi potenciális munkáltatójukat.
A 15-24 évesek foglalkoztatási rátája 2002-ben még 28,6% volt, 2010-re 18,3%-ra zuhant. Az unió átlaga 2002-ben 34,2%, s 2010-ben pedig 31,7% volt. Míg 2002-ben tíz országot előztünk meg a tagállami rangsorban, addig 2010-ben Magyarország lett a legalacsonyabb a jelenlegi 27 tagállam között. A munkanélküliségi rátánk 25,9%. Havonta átlagosan több, mint 78 ezer fiatal munkanélkülit mutatott ki a nemzetközi módszertan szerinti statisztika, s a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat is csaknem 53 ezer pályakezdő álláskeresőt tartott nyilván, ami akkor a közel 583 ezer főnyi álláskereső 9%-a volt. Mivel évente százezer fő körüli létszámban jelennek meg a fiatalok a munkaerőpiacon, ez a szám azt jelenti, hogy minden második közülük pályakezdő álláskeresőként volt nyilvántartva átlagosan egy éven át.
Míg a hazánkban a foglalkoztatottak száma már 2011-től emelkedett, a fiatalok esetében még 2012-ben sem tapasztaltunk elmozdulást. A 2013–2018 között érvényben levő munkahelyvédelmi akció volt az első olyan intézkedés, amely a 25 év alattiak foglalkoztatásához külön kedvezményt adott. A támogatást ekkor a munkáltató kapta úgy, hogy
Ebben az időben a 15–24 évesek foglalkoztatási rátája 18,4 százalékról 29 százalékra emelkedett, a munkanélküliségi rátájuk pedig 26,4-ről 10,2 százalékra esett.
2012-2016 között a kibővülő közfoglalkoztatási program is külön fókuszált a pályakezdőkre, ami 2014-től érzékelhetően hozzájárult a pályakezdő álláskeresők számának csökkenéséhez. Majd 2016-tól folyamatosan csökkent a közfoglalkoztatásban résztvevők száma, s ezzel párhuzamosan az elsődleges munkaerőpiac korábban nem tapasztalt bővülést produkált. Ezáltal a járvány kitörése előtti utolsó évben a 17. helyre léptünk előre a foglalkoztatási rangsorban. A 10,2 százalékpontos foglalkoztatásbővülés a 3. legnagyobb volt Litvánia (14,6%) és Észtország (13,1%) után.
A munkahelyvédelmi akció fiataloknak szóló kedvezménye megszűnése után ugyan kismértékű csökkenést tapasztalhattunk már 2019-ben, de az igazi nehézséget a járvány kitörésekor életbe lépő korlátozások okozták.
Míg a 20-64 évesek foglalkoztatási rátája nem mutatott visszaesést, addig a fiatalok, a 15-24 évesek rátája esett 2020-ban. Ugyan a magyar csökkenés nem érte el az unió átlagát, de máig sem regenerálódtunk teljesen még e szegmensben, azonban így is előre léptünk egy helyet 2021-ben a tagállamok sorrendjében.
A korcsoportban a munkanélküliségi ráta 2022 negyedik negyedévében is 11% volt, ami jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Ezek az arányok úgy számolandók, hogy bár a korcsoportban csaknem egymillióan vannak, és közülük 271 ezren voltak a negyedik negyedévben foglalkoztatottak, 34 ezren munkanélküliek, utóbbiak arányát nem a korcsoport teljes létszámával vetik össze, hanem az aktívakéval, azaz a munkanélküliek és a foglalkoztatottak számának összegével. Látható, hogy a munkanélküliségi ráta azzal is csökkenne, ha a foglalkoztatottak létszáma növekedni tudna, hiszen feltűnő, hogy a korcsoporthoz viszonyítva alacsony a munkanélküliek száma.
A fiatalok alacsony munkanélküliségére nemcsak a munkaerőpiaci felmérés adataiból következtethetünk. A már említett Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartása is egybecseng e megállapítással. A pályakezdő álláskeresők létszáma és aránya minimumon volt tavaly.
Kimondható, hogy a fiatalok foglalkoztatása csak akkor tud jelentősen bővülni, s közelíteni az osztrák, német és dán szinthez, ha nemcsak a munkanélküliek, hanem az inaktívak, azaz a tanulók munkaerőpiacon történő megjelenésére is jobban fókuszálunk.
A diákok akkor vállalnak munkát, ha azon a heti egy-két napon, amikor dolgozni tudnak az iskola mellett, a keresetük akkora, hogy megéri nekik a plusz terhet vállalni. A munkáltató számára egy kezdő betanítása mindig pluszköltséget jelent, főképp akkor, ha nem teljes munkaidős munkatársról van szó. E terhek csökkentéséhez
A kedvezmény összeghatára idén jelentősen megemelkedett, már majdnem havi bruttó félmillió forintig adómentes a fiatalok keresete, ami közel 75 ezer forint megtakarítás minden 25 év alatti foglalkoztatott esetében. Sőt a gyermeket nevelő anyák számára 30 éves korukig jár e kedvezmény.
Emellett érdemes lenne átgondolni a fiatalokat foglalkoztató munkáltatók számára szóló szociális hozzájárulási adókedvezmény ismételt bevezetését, ami 2013-2018 között szép eredményeket hozott már.
Továbbá olyan programok indítása is célszerű lenne, ami még közelebb vinné az végzés előtt álló fiatalokat a jövendő munkahelyeikhez. Van olyan európai ország, ahol a szakképzettség megszerzésének követelménye, hogy a diák rendelkezzen 2-3 hónap legálisan bejelentett munkaviszonnyal az iskolai évei alatt. Azaz olyan gyakorlaton vagy gyakornoki programban kell részt vennie, ahol be is jelentik, munkaviszonyt is létesítenek vele mondjuk minimum háromszor egy hónapra.
A fiatalok atipikus foglalkoztatásában vannak még tartalékok.
Nyitókép: MTI/Kovács Anikó
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Szakítanunk kell azzal a közkeletű tévedéssel, hogy a Balaton csupán üdülőhely.
Az Ukrán Nemzeti Gárda egyik tisztje nemrég azt nyilatkozta, az oroszok „nagyon sikeresen nyomulnak előre Csasziv Jar irányába”.
2010 óta sehol se javultak annyit az Unióban, mint hazánk.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Az amerikai hírszerzés szerint habár az orosz elnök megtehette volna, de nem volt érdekében, hogy éppen a választások előtt ölesse meg a nyugatbarát aktivistát.
