Az iszlamofóbiáról és annak hasznos hatásairól

2016. március 18. 08:40

Sayfo Omar
Mandiner

Magyarországon pár év alatt szinte a semmiből nőtt ki az iszlámellenesség. Pedig terrorveszély nincs, a határzár távol tartja a délről érkezőket, a már nyugaton lévők pedig bolondok lennének idejönni.

iszlamizacio_1.jpg

Vendégszerzőnk, Sayfo Omar írása

 

Fontos leszögezni: a magyar néplélek nem rasszista, antiszemita vagy iszlamofób. Meggyőződésem, hogy az ennek ellenkezőjét állítókat rosszindulat, sértettség, de legjobb esetben is túlzott érzékenység, esetleg a néplélek félreértése vezeti. Tény viszont, hogy a magyar kultúra – szociológiai tekintetben – bizonytalanság-kerülő, ami azt jelenti, hogy az ismeretlent, kiszámíthatatlant stresszként, fenyegetésként értelmezi. Ez azonban – szemben a valódi rasszizmussal, antiszemitizmussal, iszlamofóbiával – könnyen feloldható. Amint a magyar ember meggyőződik az idegen ártalmatlanságáról, jó szándékáról, nyitott szívvel befogadja azt. Nem így azon liberálisnak és befogadónak mondott nyugati népek, amelyek látszólag elfogadják ugyan az idegent, de gyakorlatilag kaszt alapon osztályozzák őt, amelyből kitörni csak a legelszántabbak tudnak.

Magyarországon pár év alatt szinte a semmiből nőtt ki az iszlámellenesség. Noha ez részlegesen magyarázható az Iszlám Állam ámokfutásának híreivel, vagy a társadalmat sokként érő migránskrízissel, társadalmi realitása kevés van. A magyarországi muszlim kisebbség aránya 0,1, a vallásukat valóban gyakorlóké pedig 0,03 százalékot tesz ki, így egy gyakorlatilag láthatatlan közösségről beszélünk. Terrorveszély nincs, a határzár távol tartja a délről érkezőket, a már nyugaton lévők pedig bolondok lennének idejönni.

Elméleti lehetősége persze van annak, hogy Magyarországon is kialakuljanak diaszpórák, de egy ilyen forgatókönyvhöz véletlenek valószerűtlenül hosszú sorának kellene teljesülnie. A magyarországi iszlámellenesség tehát nem más, mint Nyugatról importált politikai termék. Ne felejtsük viszont el, hogy a legjobb termék csakis akkor talál vevőkre, ha az valamilyen okból releváns a közönség számára.

*

A Nyugat-Európában növekvő iszlámellenesség alapvetően a társadalmak természetes reflexeként is értelmezhető, válaszul társadalmi, gazdasági, kulturális, biztonsági és identitásbeli problémák hosszú sorára. A teljes igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a többségi társadalmak és a bevándorlók kulturális gyökerű összeütközése már a '70-es és '80-as években megtörtént.

A különbség az volt, hogy az önmagukat elsősorban nemzeti alapon meghatározó renitens bevándorló-közösségekkel szemben a diszkrimináció is nemzeti, etnikai alapon történt. Sokat elárul az erősen pejoratív német „Kanacke” terminus, mely a muszlimok mellett valamennyi nem fehér bevándorlót magába foglalja, beleértve a keresztény afrikaiakat, görögöket sőt, a balkániakat is.

A II. világháború emléke és az uralkodó liberális diskurzus miatt azonban sokáig tabu volt a problémák kibeszélése. Az emberek nyeltek, a feszültség egyre nőtt. Egészen a közelmúltig, amikor a bevándorlók egy része különböző okokból tömegesen kezdte vallási alapon meghatározni önmagát, ezzel megkönnyítve a gondok politikailag korrekt megközelítését. Miután a szekuláris nyugati értelmezés a vallásra puszta ideológiaként kezdett tekinteni, amelyet az egyén maga választ meg, a kritika szabaddá vált. A kitétel annyi, hogy az új pc szerint „nem a muszlimokkal, hanem az iszlámmal van a baj”.

Napjainkban, hosszú évtizedek mesterségesen elfojtott társadalmi feszültségei törnek felszínre az iszlámellenes diskurzusba csomagolva. A bevándorlók okozta problémakör „iszlamizálása” azonban diagnózis félreértéshez vezet. Noha a terrorveszély valóban szinte teljes egészében a muszlimok számlájára írható, a külvárosok rossz közbiztonságáért ugyanúgy felelősek az ott élőknek egyébként – nyugat-európai szinten – ötven százalékát kitevő keresztény és egyéb vallású bevándorlók, akiknek szociológiai és kulturális paraméterei szinte teljesen megegyeznek muszlim szomszédiakéval. Igaz, ők most nagyon boldogok attól, hogy a közbeszéd vallási tematizálódásával egyel fentebb léphetnek a társadalmi ranglétrán.

Ezzel együtt tény marad: ha a muszlimok egy varázsérintésre eltűnnének Európából, a külvárosok nem válnának élhetővé az őslakosok számára. Ugyanakkor tény az is, hogy az iszlámellenességnek van egy hasznos hozadéka: ahogy annak idején a mór hódítás, úgy ma a muszlim kisebbségekkel való szembenállás is hatékonyan egységbe kovácsolhatja az egyébként széthúzó európaiakat.

*

De miért releváns ez magyar szempontból? Egyrészt talán azért, mert ahogy Nyugaton, úgy Magyarországon is évtizedek óta zubognak a felszín alatt különböző kibeszéletlen társadalmi feszültségek.

Szembetűnő, hogy a magyarországi iszlámellenes diskurzus fő pontjaiban egyrészt a cigánysággal (nem európai, bűnöző, nem lehet integrálni, stb.), másrészt a zsidósággal (magát felsőbbrendűnek hiszi, titkos összeesküvést sző, stb.) szembeni toposzokra épít. Ismét fontos megjegyezni: általában ezek sem rasszizmusra vagy antiszemitizmusra, hanem kulturális, társadalmi, gazdasági, eszmetörténeti okokra vezethetők vissza.

Míg azonban a cigány, pláne zsidóellenes álláspont megfogalmazása tabu, vagy legalábbis kockázatokkal járhat, addig – muszlimok híján a muszlim szalmabábot tét nélkül lehet püfölni intellektuális és kocsmai szinten egyaránt. Miután a lakosság túlnyomó többsége az iszlámot, muszlimokat egy torzított prizmán keresztül ismeri, az „iszlám” Európa rákfenéjének szinonimájává válik, így az iszlám, sőt muszlimellenesség nem, hogy nem elítélendő tett, hanem már-már kötelesség is.

Ez a tétnélküliség a politikára is felszabadítóan hat. Az arra hajlamos politikusok kockázat nélkül fogalmazhatnak meg sarkos, szabados véleményt a nyugati állapotokról, migránsokról, iszlám világról. Ha pedig kell, hát a migránsoknak akár tettlegesen is oda lehet csapni. Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy Nicolas Sarkozy is bátran és társadalmilag teljesen legitimen lépett fel a kelet-európai cigánytáborokkal szemben, miközben a bevándorlók által lakott külvárosokban is érdemes lett volna sepregetni. Talán nem véletlen, hogy a kormányok általában csakis mások kisebbségeivel szemben fogalmaznak meg határozott véleményt, a maguk tényleges kisebbségeit érintő kérdésekkel pedig végtelenül óvatosak, azt csak virágnyelven érintik.

De a dolognak van egy másik lehetséges olvasata is: a tét nélküli iszlámellenes diskurzuson keresztül valójában a magyarság – de elsősorban a jobboldal – európai és keresztény önképének újrafogalmazása zajlik. Újraéled a végvári vitéz romantikus önképe, aki ezúttal már nem csak a törököt aprítja, de kétfrontos háborút vív a keletről betörő barbár hordákkal, valamint a liberális igában vergődő, önpusztító nyugattal szemben is.

Valódi társadalmi tét híján szabadon el lehet játszani az egyébként magyar színtéren valószínűleg soha be nem következő európai-muszlim háború gondolatával is. Mi több: immár Párizs veti vigyázó szemeit Budapestre. Magyarország, szakítva az évszázados hagyományokkal, már nem a nyugati eszmék periférikus felvevője, hanem maga a centrum, ahol már a hivatalos politika képviseli azt, amit Nyugaton még csak a liberális álomból ébredező kevesek mernek kimondani. Ha pedig hosszú évszázadok után a nemzet egészséges önképe végre helyreáll, már megérte elégetni a szalmabábokat.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
A bejegyzés trackback címe: http://migracio.mandiner.hu/trackback/21252

Összesen 115 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mi nem iszlámellenesek vagyunk, hanem agyhalottellenesek. Muszlimok, jehovatanúk, ortodoxok, vidámvasárnaposok, szcientológusok, belegondolni is félelmetes, milyen hatással lenne a civilizált világra, ha ezen fundamentalista marhaságok közül egy is teret nyerne magának. Az ilyeneket csírájában kell elfojtani, különben irány vissza az ókorba.

Tündér_Lala 2016.03.18. 09:15:08

"Fontos leszögezni: a magyar néplélek nem rasszista, antiszemita vagy iszlamofób. "

Nem valóban nem az. Viszont vannak rossz tapasztalataink, amelyek visszaköszönnek a jelenlegi (elsősorban Nyugateurópai helyzetben).
Vagyis, hogy a tömegesen beáramló idegen kulturájú emberek - akiket nyilt szívvel befogadtunk - az utánuk jövő vallási vezetőik az őslakosok ellen hangolnak és megszerveznek, végsősoron belső ellenséggé tesznek. Alkalomadtán pedig szétszakítják az országot, annak részeit elszakítják. Tegyük hozzá, hogy a kor neoliberalizmusa, amely minden szempontból az őslakosok vallási és kulturális megnyilvánulásait korlátozza, az integráció és végsősoron az asszimiláció, de mindenképpen a beilleszkedés ellen hatottak és hatnak.

Szögezzük le : semmiféle fóbiáról nincs szó. Viszont ha az idegen veszi a bátorságot, hogy a saját kulturáját, szabályait akarja ránk kényszeríteni (legyen az bármilyen náció) az ellen fel célszerű lépni.
Az idegenek ilyen tömegű beáramlása pedig - különösen a neoliberális ideologiával együtt), nem a beilleszkedést, hanem a párhuzamos társaalmak létrejövetelét eredményezi, mert mindenki a saját kulturájához és szokásaihoz ragaszkodik. Ez pedig egy sor területen ellenkezik és összeegyeztethetetlen az őslakosok kulturájával és szokásaíval.

Az iszlám egy tisztelhető vallási, társadalmi, politikai és kulturális közeg (távolról), de együtt élni vele tömegesen nem áll szándékunkban .

(Csak egy példa: Európában a kapcsolat teremtés fontos része a mimikka és a szemkontaktus. Mt kezdjek egy burkába öltözött feketedobozzal, hogyan viszonyuljak hozzá ? Persze tekinthető tárgynak, akkor viszont kirekesztve érzi magát és én sem érzem jól magam a természetellenes helyzetben.
Ez egy a száz közül.)

A válasz szerintem egyértelmű.

A magyarokat még nem sikerült teljesen meghülyíteni. Ha valami egy idegen hadsereg megszállásának látszik, akkor a magyarok azt egy idegen hadsereg megszállásának tekintik és nincs az a liberális sajtótermék, vagy megmondó ember, aki ennek az ellenkezőjéről meggyőzne minket.

Senki nem iszlamofob.
Senkit nem érdekel senki vallása, életmódja, ha a saját hazájában gyakorolja azt.
De: Az emberek félnek és van mitől.
Nehogy már az arab emirátusokban előfordulhatna az, hogy Európa felkerekedik és át akarja téríteni az arabokat , azok ne védjék meg magukat!

Ezt a dumát a puklik veszik csak be, azok is pénzért, Sayfo!

Ezt tette a liberálisok eszméletlen kapzsisága.
Londonnak olcsóbb ezeket eltartani, mint kiképezni az orvosokat, mérnököket, a magyar és más ballibeknek meg az az érdekük, hogy az értelmiséget elzavarják, a népre rázúdítsák a bevándorlókat, akik rájuk szavaznak.
Aki vészhelyzetben (a liberalizmus terjedése az) elhagyja a hazáját, az nem érdemli meg, hogy visszajöhessen.

Egyébként meg már Európának olyan mindegy.
Nincs már lélek szinte senkiben sem, a sajátját akarja gyengíteni ördög-pénzen.

Az iszlámmal nem az a baj, hogy önmagában véve rossz lenne, de másként akarja megoldani a társadalmi és egyéni problémákat, mintha rájuk nálunk is a baloldali közlekedés szabályai lennének érvényesek.

Téved a szerző. Nem iszlámellenes a magyar nép.
Ha a pirézek akarnának idetelepülni tömegével, vagy a hottentották, azt sem akarnák. Javaslom a szerzőnek, hogy ne gerjesszen gyűlöletet ott, ahol nincs és ne hergelje ellenünk az iszlámot!

Lelki hontalan.

Fontos lenne elgondolkodni azon is, Omár, hogy a vallásodnak vannak antihumanista tézisei.
És ezeket nem csak a radikálisaitok vallják.

Aki pedig legalább érettségizett, az nem a bőrszín alapján fogja megítélni az iszlám bevándorlókat.
De ha csak 8 általánosa van, akkor is látja az életmódbeli különbségeket.
Csakhogy ma, aki xenorealista, az xenofóbnak van kikiáltva.

Amúgy miért kellene akár egyet is befogadni a jöttmentekből? Japán 300 évre bezárkózott, és ma sem osztogatja az állampolgárságot. De az öböl-menti arab országok sem...

Ha Szíriában 60 év alatt megnégyszereződött a lakosság, akkor etesse őket a hazájuk!
Hja, kérem! Sivatagban nem kellene ennyi gyereket szülni!

Biztos, hogy hasznos, ha egy népcsoport diabolizálására van szükség, Europa összekovácsolásához?
Ahelyett, hogy a különbözö krízisek, olyan uj konstruktív folyamatokat indítanának el, minden europai számára, amik pozitív irányba mutatnak.
Mert akárhogy is nézem jelenleg a helyzetet, Bécsben pld nagyon is szivesen látják a dúsgazdag arab turistákat meg befektetöket, bármilyen radikális muszlim országokból is jönnek...
És az EU lelkesen tárgyal egy török elnökkel, akinek a felesége a hárem elönyeit ecseteli a 21. században...
Végülis tehát "Pénz beszél és kutya ugat". Miközben tudnunk illene, hogy bármilyen diktatórikus fanatizmus, káros és veszélyes.
Akár iszlám, akár kapitalista fanatizmusról van szó...

Ugyanakkor naívság azt hinni, hogy pont Magyarország tud hosszú távon ellenállni a mindenre elszánt migráns tömegeknek, akiknek mostanra szörnyü a helyzete. És valamiért meg se próbálják Oroszország felé venni az irányt, pedig ott jóval több a hely mint Nyugateuropában.

Merkel történelmi tévedésbe esett. Csak egy mazochista politikus akarhat ekkorát zuhanni. Viszont egyértelmü, hogy ö a legjobb reklámja a radikális jobboldalnak...

Válaszok:

Azt szeretném leszögezni, hogy senki nem kritizálta azt, hogy a saját muzulmán hazájukban miként élnek és nem attól függ az ott tartozkodásuk, hogy mi mit gondolunk róluk. Mi nem hívtuk ide őket, tehát a betolakodó ne akarjon már több jogokat mint a helyi lakosság, és ne akarja megmondani, hogy hogyan éljünk.

"Ugyanakkor naívság azt hinni, hogy pont Magyarország tud hosszú távon ellenállni a mindenre elszánt migráns tömegeknek, akiknek mostanra szörnyü a helyzete. "

Tudjuk, hogy nem ússzuk meg.

A migránsok szörnyű helyzete meg nem érdekel, mert a gazdag rokonaikat sem érdekli.
Engem a gyerekeim jövője érdekel, akik a migránsáradat miatt egyre kilátástalanabb helyzetbe fognak kerülni.
Mert azt se képzelje senki, hogy bárkinek is lesz valamije, ha létpénzen fog tengődni. Budapesten is, Bécsben is, bárhol Európában.
Az embereknek fogalmuk nincs arról, mi készül körülöttük.
Merkel nem reklámja a radikális jobboldalnak, hanem teljes mértékben az európai gyalogok koporsógyára.
A radikális jobboldal is pénzből él, mint az IA, a radikálisokat csak azért tartják, hogy tudjanak kire mutogatni a liberálisok a nagy terv lázas sietséggel való végrehajtásához.

Válaszok:

Nem ez velük a baj. Hacsak átvonulnának, senkit nem idegesítene, egyszer csak vége lenne.
A végső megoldás rólunk szól, feleslegesek vagyunk, a nagytőke drágállja az életünket.
Még a rabszolgáikat is nekünk kell élelmeznünk, minket fognak kirabolni, ha kell nekik valami és a mi asszonyainkat, lányainkat fogják megerőszakolni, ha rájuk jön, nem a nagytőkés szenved miattuk és nem is a politikusok.
Nézd meg: Egy nyomorult Pukli mit tudott tenni a nemzetrombolás érdekében!
Ma egy tanár pofán vágott egy gyereket, mert az lehúzta a nadrágját és bemutatott a tanárnak.
Mit gondolsz, a diáktársak (akik a felvételt készítették a pofonról) mit mondtak:
Élvezik , ha kibaltázhatnak a tanárokkal.
Minden mindennel összefügg, a liberálisok támogatása elvezet a nemzet széteséséhez.

Az emberiség alaptörvénye: baj esetén a rokonokhoz fordul.
Az iszlám rokonok másfél milliárdnyian vannak.
Az, hogy mégsem a rokonaikhoz mennek segítségért, egyet jelenthet:
mivel ők is az emberiséghez tartoznak, törvényt szegnek.
Márpedig, aki törvényt szeg, az nem jogosult "befogadott"-ként semmiféle segítségre.
Ha a rokonai elutasítják, akkor lehet a kérdést felvetni, hogy Európa hogyan segíthetne rajtuk.
Tehát: az ide jövetelük elfogadhatatlan.

Akár érdekel minket akár nem, persze, hogy mindnyájunkat érint ami a közelben történik és még az is, ami a távolban.
Tény, hogy nemcsak Európa határait igyekeznek ledönteni a migránsok, már az USA is mindent elkövet, hogy megakadályozza a latinamerikaiak beáramlását és Délafrikában is komoly konfliktusok vannak a szomszéd betolakodókkal.
De Ausztrália, egy példás nyugati demokrácia, se teketóriázik sokat amikor nem kivánt személyek érkeznek oda.
Vagyis, nincs más megoldás mint lezárni a határokat és a valódi menekülteket is a saját földrészükön kell ellátni.

A témája miatt nagyon fontos írás, sok ilyen kellene, kibeszélni ezeket a dolgokat.

Több dologgal azonban vitatkoznék.

Sajnos - és ezt be kell látni - a magyar bizony idegenellenes, homofób, rasszista, antiszemita. Ilyenné nevelték/nevelik a politikusok, de a hajlam is meg van erre, ezt el kell ismerni.

Pont emiatt a hajlam miatt lenne jó a témáról sokat beszélni.

Az arab ellenesség nem a semmiből jött. Az elmúlt évtizedekben az arab világ jóformán csak negatív kontextusban jelent meg a magyarok számára.

Bár a jobboldal antiszemitizmusa odáig ment, hogy inkább az arab terroristákat támogatták Izraellel szemben (lásd akár az itteni kommenteket az elmúlt pár évből), azok a szörnyűségek, amikről olvashattunk nem maradtak nyom nélkül.

Ezért az elmúlt 30 év magyar sajtómegjelenései alapján elmondható, hogy a magyarok számára arab ember jóformán csak mint terrorista, vagy esetleg mint harcos jelenhetett meg.

És most, amikor fizikai valójukban is közelednek, ezek a reflexek kezdenek el működni.

Ugyanakkor, azt hiszem, egyetlen világvallás se foglalkozik annyit a higéniával mint az iszlám.
A 60-as években éltem perzsák között és láttam, hogy a nöknek (férfiaknak is?) egy kancsó víz volt a WC-csésze mellett, amiböl leöblítették a popójukat, nagydolgozás után. Szerintem még ez is a Koránban szerepel. Érthetö, hisz a Korán, a mindennapi élet minden részletét szabályozza.


Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés