Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!
Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.
Kötelező lesz az ukrán nyelv használata a szolgáltatói szférában, a törvényt megsértő üzlettulajdonosokra pedig pénzbüntetés vár – közölte az ukrán államnyelvi biztos decemberben. Bár úgy tűnik, Tarasz Kreminy nem ismeri jól a jogszabályt, a kárpátaljai magyarok aggódnak az esetleges retorziók miatt.
Dankai Péter írása a Mandiner hetilapban.
Ukrajna a függetlenedése óta folyamatos „nyelvproblémával” küszködik. Tizennyolc nemzetiségi nyelvet beszélnek az országban, illetve a ruszint, amelyet nem ismer el önálló nyelvként az állam. A mindenkori kormányzat a nemzetépítés kudarcaként, illetve – különösképpen a 2014-es Majdan-események és az ukrán–orosz konfliktus óta – államellenes bűncselekményként kezeli a nemzetiségi nyelvi és jogi törekvéseket. Sokan viszont úgy látják, hogy a nemzetiségi nyelvek ellehetetlenítésével csak a társadalmi élet minden szintjén jelentkező problémákról akarja elterelni a figyelmet – s tény, hogy az ukrán származású népesség jelentős része és prominens képviselői sem beszélik vagy használják az államnyelvet.
Az Ukrajnai Legfelsőbb Tanács nevet viselő parlament 2017-ben szavazta meg a Petro Porosenko elnök által aláírt új oktatási törvényt, amelynek értelmében a nemzeti kisebbségekhez tartozók, azaz az ország bizonyos területein tömbben élő oroszok, magyarok, románok számára csupán az 1–4. osztályokban biztosítják az anyanyelvi oktatáshoz való jogot. Második lépésként 2019-ben a parlament törvényt fogadott el az államnyelvről, ezt szintén Porosenko ratifikálta. A jogszabály tavaly július 16-án lépett hatályba, dacára annak, hogy Volodimir Zelenszkij jelenlegi elnök hivatalba lépése előtt ígéretet tett: megvizsgálja, hogy a nyelvtörvény tiszteletben tartja-e minden ukrán állampolgár jogait. A kárpátaljai magyar szervezetek hevesen tiltakoztak a törvény ellen, mivel szerintük felszámolja a kisebbségek nyelvi jogait, a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé téve az ukrán nyelv használatát.
Az elmúlt év decemberében Tarasz Kreminy államnyelvi biztos bejelentette: 2021. január 16-ától az államnyelvről szóló törvény 30. cikkelye szerint minden üzletben kötelező lesz ukrán nyelven kiszolgálni a fogyasztókat. A bejelentés nagy felháborodást keltett a kárpátaljai magyarság körében, hiszen ez azt jelentené, hogy a szupermarketben, a netes áruházban, a kávézóban, a bankban, a benzinkúton, a gyógyszertárban egyaránt kizárólag ukrán nyelvűnek kell lennie a kiszolgálásnak. Szakértők azonban rámutatnak: az államnyelvi biztos nem teljesen megalapozott kijelentést tett. A törvény 30. cikkelyének 3. pontja ugyanis úgy fogalmaz, hogy „az ügyfél kérésére személyes kiszolgálása a felek számára elfogadható más nyelven is történhet”. Mindez arra enged következtetni, hogy Kreminy nem ismeri elég jól az államnyelvi törvényt. Viszont határozottan kijelentette: január 16-ától az államnyelvvédelmi biztos titkársága pénzbírsággal fogja sújtani a nyelvtörvény rendelkezéseit rendszeresen megsértő vállalkozásokat.