Szalai Máté írása a Mandiner hetilapban
Oroszország Ukrajna elleni agressziójának és az arra adott nyugati válaszlépéseknek a megítélése sokáig meg fogja határozni az európai közbeszédet. Az orosz támadás nemcsak hatalompolitikai, de normatív politikai szempontból is nagy kihívást jelent a nemzetközi status quo és a nyugati vezetésű világrend számára.
Azonban Európán kívül a helyzet megítélése eltérő: mind az Oroszországhoz, mind az Egyesült Államokhoz és nyugati szövetségeseihez való viszony más a különböző térségekben, így a háborúra adott reakció is nagyban különbözik a miénktől.
Ennek felmérésére végeztünk kutatást Garai Nikolett kollégámmal a Külügyi és Külgazdasági Intézetben. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan reagáltak a nemzetközi közösség tagjai az orosz–ukrán háborúra. Az előzetes elvárásunk az volt, hogy a kiéleződő nagyhatalmi versengés és egy akut válság kitörése miatt növekszik az elvárás az egyes államokkal szemben, hogy egyértelműen oldalt válasszanak. Így, gondoltuk, csökken a hatalmi tömbök között egyensúlyozó vagy semleges államok mozgástere, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek világpolitikai változásai ez utóbbi magatartásformákra ösztönöztek.
Feltevésünk hamisnak bizonyult. A retorikát figyelmen kívül hagyva és a tényleges külpolitikai lépéseket vizsgálva (beleértve az ENSZ-szavazásokat, az Oroszországgal szembeni szankciókat, valamint egyik vagy másik fél katonai támogatását) arra az eredményre jutottunk, hogy
a nemzetközi közösségnek csak az egyharmada választott egyértelműen oldalt a konfliktusban.
Ezen államok kétharmada a nyugati fősodorhoz tartozik, ők az ENSZ-közgyűlésben többször is elítélték Oroszországot, és egyéni vagy kollektív módon kényszerintézkedéseket vetettek ki Moszkva ellen, Ukrajnát pedig fegyverszállításokkal támogatják. Magyarország (Ciprushoz, Máltához és Bulgáriához hasonlóan) e nyugati fősodor egyik érdekes alkategóriájába tartozik, mivel Oroszország elítélése mellett csak kollektív szinten lép fel Moszkvával szemben.
A nemzetközi közösség kétharmada kevésbé világos álláspontot képvisel. Az országok kicsivel több mint fele, 51 százaléka csak az ENSZ-ben ítélte el Oroszországot, azon túl érdemi lépést nem tett Moszkvával szemben, kapcsolatait nem változtatta meg.