Észt miniszterelnök: Ha Ukrajna elesik, veszélybe kerül egész Európa!
Kaja Kallas szerint Észtországnak esze ágában sincs katonákat küldeni Ukrajnába, de jobb, ha erről Vlagyimir Putyin nem tud biztosat.
Többgyermekes anyukákat és egy fiatal családapát kérdeztünk arról, mi történik ma és mivel szembesülnek Kárpátalján a helyi magyarok.
Ahogy percről-percre tudósításunkban is megírtuk, Oroszország teljes körű támadást indított Ukrajna ellen, Zelenszkij elnök pedig hadiállapotot rendelt el. Arról is hírt adtunk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az orosz támadás után összehívta a nemzetbiztonsági operatív törzset, mely után azt nyilatkozta:
„Elítéljük Oroszország katonai fellépését”.
„A háború a legrosszabb forgatókönyv. A feladat most, mint mindig a magyar emberek biztonságának garantálása” – írta csütörtök hajnalban Szijjártó Péter külügyminiszter. Hozzátette: „Kijevi nagykövetségünk működik, az Ukrajna területén tartózkodó magyarok számára rendelkezésre áll. A munkatársaim a helyszínen minden segítséget megadnak”.
De mi a helyzet azokkal, akik maradtak? Történetek Kárpátalja jelenlegi valóságáról: arról, hogy mit látnak, tapasztalnak és éreznek a kárpátaljai magyarok, milyen állapotok uralkodnak a keleti határ közeli városokban, és milyen a közhangulat a háború árnyékában.
Leksóné Tímea négy kislányával és férjével él Korláthelmecen, az ungvári járásban. Azt meséli, Kárpátalján kitört a pánik. Az iskola és az óvoda bezárt, a bankok szintén, így pénzt bankkártyáról levenni már nem tudnak.
„Azokban az üzletekben, ahol lehet kártyával fizetni, jó ha reggel beállunk a sorba, hogy estére oda jussunk kifizetni a termékeket. Olyan sorok vannak, hogy nem tudjuk, mi lesz később” – mondja lapunknak.
„Négy kislányom van” – folytatja Tímea. – „A párom egyelőre itthon van, de pont Magyarországra készült menni dolgozni pénteken. Fogalmam sincs mi lesz, ha kimegy, én nem tudom levenni a pénzt, mert egyszerűen nincs hol. Menni sajnos nem tudunk vele – nekem ugyan van útlevelem, de a lányoknak nincs. Ezért itt maradunk. Hogy hová bújjunk, ha ideér a baj, nem tudom.”
Tímea azt is mondja, hogy a fővárosban, Kijevben már robbantások vannak, ottani barátaik folyamatosan informálják őket. Elmondása alapján
Rengetegen próbálnak elmenekülni az országból.
Egy, a neve és titulusa elhallgatását kérő 31 éves beregszászi családapa lapunk megkeresésére elmondta: „Sajnos bekövetkezett az, amiben mindeddig reménykedtünk, hogy nem fog megtörténni.
Nem tudtuk elképzelni, hogy a totális háború megvalósuljon.
Őszintén szólva, nagyon meglepődtünk és nagyon szomorúak vagyunk, hiszen a kárpátaljai magyarság semmi mást nem akar, mint békében élni.”
A férfi kiemelte: nagyon örül, hogy a térségben egyelőre nem fordult elő semmilyen attrocitás. „Beregszászban látszik az embereken, hogy gondterheltek, sokan megpróbálnak felkészülni a legrosszabbra: pánikszerűen vásárolnak, s készülnek arra is, hátha nem lesz majd áram- és gázszolgáltatás.”
Hozzáteszi: sokan elmennek az országból, ám van, aki nem tud, mert nincs útlevele, vagy a munka és a család nem engedi: ők
„Arról nincs információm, hogy a hadköteleseket vagy a tartalékosokat átengedik-e a határon. Azt azonban tudom, hogy jelenleg a tartalékosok behívása zajlik, ugyanakkor sajnos a teljes mozgósítás is benne van a pakliban” – magyarázza. „Arról szintén van információnk, hogy a Beregszásztól mintegy 300 kilométerre található Ivano-Frankivszk-i repteret bombázták, illetve Lviv – Lemberg – repterét és stratégiailag fontos objektumait is.”
Az ukrán hírek arról szólnak: az agresszor – Oroszország – álláspontja az, hogy elsősorban az ukrán hadsereget bénítsa meg. „Azt kommunikálják, hogy a lehető legkevesebb emberáldozatot akarják. De ezt már ismerjük.”
„Mi a háborús övezettől és cselekvésektől – hála Istennek – megfelelő távolságra vagyunk, és négy NATO-tagállammal vagyunk határosak, tehát védettebbek vagyunk az ország többi megyéjéhez képest. Ennek ellenére szolidárisak vagyunk, hiszen mindenkinek van legalább egy ismerőse vagy barátja, aki a háború sújtotta övezetben él” – fejtette ki a férfi, majd hozzáteszi:
„Reméljük minél hamarabb pont kerül ennek az egész ügynek a végére, s a legkisebb emberáldozattal megússzuk. Reméljük a nagyhatalmak minél hamarabb olyan döntést hoznak, ami mindenkinek megfelelő lesz. Itt nyertesek már nem lesznek, már mindenki veszített valamit” – zárja sorait.
Szűcs-Kotró Anita, aki Tiszaújlakon él, szintén többgyermekes anyuka,
„Félelem és pánik tört ki, a határ tele van menekülő emberekkel. A boltokat megrohamozták, és aki teheti, elhagyja az országot. Magyarország felé hatalmas a sor, az autós és a gyalogos is” – festi le az állapotokat az asszony.
„Egyelőre nem tudni meddig jönnek az oroszok, a mozgósítás folyamatos, egyelőre ha jól tudom, azokat hívják, akik korábban már voltak katonák; az iskolák bezártak” – magyarázta. „Már Kijevet is megtámadták, ami sajnos várható volt. Én éppen a patikába megyek majd nemsokára... beszerezni a gyógyszereket, amíg még nyitva van” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy van-e esetleg szükségük bármire most, azt felelte: „Kérem, imádkozzanak értünk! Az imának hatalmas ereje van!” – üzente az anyaországiaknak.
Fotók: Magyarországra menekülő kárpátaljaiak február 24-én (Reuters / Bernadett Szabo)