Franciaország és Németország csökkentené a feszültséget Koszovó és Szerbia között.
Vjosa Osmani koszovói és Aleksandar Vučić szerbiai kormányfő rövid találkozót folytatott Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár, valamint Josep Borrell, az EU vezető diplomatája jelenlétében az Európai Politikai Közösség moldovai csúcstalálkozójának alkalmával – számolt be róla az EURACTIV.
A helyzet a szerb többségű észak-koszovói régióban május 26.-án tovább romlott, amikor a koszovói hatóságok különleges rendőri egységek támogatásával albán nemzetiségű polgármestereket ültettek az északi települések hivatalaiba.
A polgármestereket rendkívüli választásokon választották meg, miután a szerb tisztviselők 2022 novemberében tömegesen lemondtak. Bár a választásokat a nemzetközi közösség legitimnek ítélte, a 3,5 százalék körüli részvételi arány miatt felszólítottak arra, hogy tartózkodjanak az albán nemzetiségű polgármesterek hivatalba kényszerítésétől.
A Kisinyovban folytatott megbeszélések után
szerb részvétellel „a lehető leghamarabb”. Macron elmondta, hogy Osmani és Vučić megállapodtak abban, hogy megvizsgálják a Franciaország és Németország által előterjesztett tervet a koszovói feszültségek csillapítására, amely magában foglalja Pristina kötelezettségvállalását arra, hogy a vitatott területeken új választásokat tartanak, Belgrádnak pedig azt, hogy ösztönöznie kellene a részvételt ezeken a választásokon.
A két vezetőtől azt várják, hogy a jövő héten konzultációkat folytassanak, és „egyértelmű válaszokat” adjanak a javaslatra.
„A helyzet nagyon súlyos (...), és intenzív vitát folytattunk a helyszínen felmerülő kihívásokról.
– mondta Scholz újságíróknak, felelősségvállalásra szólítva fel mindkét felet. „Fontos, hogy minden érintett mindent megtegyen a de-eszkaláció érdekében” – tette hozzá.
Borrell a találkozót követően elmondta, hogy az EU új helyhatósági választásokat kért, amelyek biztosítják a koszovói szerbek részvételét, valamint a Szerb Többségi Önkormányzatok Szövetségének létrehozására irányuló munka megkezdését, ahogyan arról az EU által közvetített párbeszéd során megállapodtak.
Vučić azt mondta, hogy a polgármesterek visszahívása lenne a feszültségek enyhítésének leghatásosabb módja, és ragaszkodott ahhoz, hogy országa „megpróbálja meggyőzni a szerbeket, hogy nyugodtan és békésen tiltakozzanak”.
„Szerbia minden tőle telhetőt megtesz a helyzet de-eszkalálására,
ami azt jelenti, hogy megpróbáljuk meggyőzni a szerbeket, hogy nyugodtan és békésen haladjanak előre” – mondta Vučić.
Osmani a maga részéről a Vučićcsal folytatott rövid megbeszélése után újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy „Belgrád megpróbálja destabilizálni Koszovót”. Azzal vádolta Szerbiát, hogy bűnözői bandákat támogat Észak-Koszovóban. A koszovói vezető azonban azt mondta, hogy Koszovó új választásokat tarthatna északon szerb részvétellel, ha azok törvényesen lennének kiírva, ami teljesítené a Macron és Scholz javaslatát.
Nyitókép: KAY NIETFELD / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Már novemberben elkezdődtek a tárgyalások, de a görögök nem lelkesednek az ötletért.
A leköszönő EP utolsó leheletével „megvédi” a természetet a jobboldaltól. De még hogy.
Drag queen utasít, főpolgármester engedelmeskedik.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is meg van a véleménye.
