Erdogan háromoldalú találkozót szeretne Putyin orosz és Aszad szír elnökkel, ami elősegítheti a szíriai konfliktus befejezését.
Mihálovics Zoltán politológus írása a Makronómon.
Erdogan, Törökország elnöke az előző héten jelentette be, hogy háromoldalú tárgyalást szeretne Vlagyimir Putyin orosz és Bassár el-Aszad szír elnökkel a szíriai háború kapcsán. Ehhez el is kezdődtek az előkészületek mind a hírszerzés, mind a védelmi és külügyminiszterek közreműködésével. Putyin Erdogan kezdeményezését pozitívan fogadta, hiszen Oroszország arra törekszik, hogy jó kapcsolatok uralkodjanak a szomszédos Törökország és Szíria között. Erdogan korábban már folytatott megbeszéléseket a szír elnökkel, viszont az a tárgyalás eredménytelenségbe fulladt Erdogan szír lázadóknak nyújtott támogatása miatt.
A szíriai polgárháború 2011 márciusában kezdődött a tunéziai, úgynevezett jázminos forradalom hatására, amely eleinte nem követelt rezsimváltást, csupán kormányellenes tüntetések indultak. Ebből indult az eszkaláció először az országon belül, majd bekapcsolódott több külső szereplő, Oroszország, Irán, Törökország, Egyesült Királyság, Franciaország, Törökország, Katar, és Szaúd-Arábia is.
Erdogan szándékai mögött politikai szál húzódik: nyáron elnökválasztást tartanak, és ígéretet tett a szír kapcsolatok rendezésére. Ez ettől függetlenül logikus lépés, hiszen a szír elnök Oroszország és Irán támogatásával visszaszerezte a lázadóktól Szíria nagyobb részét, így Törökország most kénytelen nagyrészt az északi területeken lévő kurd fegyveresekre összpontosítani.
A kurdok egyébként is biztonsági kockázatot jelentenek Törökország számára a PKK-hoz (Kurdisztáni Munkáspárt) fűződő kapcsolatai miatt. Ez a szervezet évtizedekre visszamenőleg harcol török területeken az autonómiáért. Ezt a szervezetet egyébként az Amerikai Egyesült Államok mellett az Európai Unió is terroristacsoportként tartja számon.
Erdogan már egy ideje érvelt azzal, hogy – az 1998-as Damaszkusszal kötött biztonsági megállapodás értelmében – minden joga megvan a szíriai kurdok megtámadására, ha azok fenyegetést jelentenek Törökország területére. Az oroszok és az irániak viszont azt remélik, hogy ennek az egyezségnek a megújítása megnyitná a lehetőséget, hogy Törökország ismét együttműködhessen Szíriával.
Nem véletlenek az ilyen nyilatkozatok, hiszen a bíróság börtönbüntetésre ítélte Erdogan legnagyobb riválisát, Imamoglut, az isztambuli polgármestert, mégpedig választási tisztviselők megsértése miatt. Ez az ítélet viszont egyesítette az eddig megosztott török ellenzéki erőket.
Arra ugyan nem lehet számítani, hogy a török ellenzéki erők közös jelöltként indítsák az isztambuli polgármestert, de az kétségtelen, hogy ez a per felpörgette a választási versenyt. Egyelőre nem világos, hogy a bírósági döntés miként befolyásolhatja Imamoglu választásokon való indulását, de adott esetben a bírósági ítélet el is tilthatja a politikától.
A fentiek – az elmúlt időszak eseményei fényében – rossz hírt jelentenek Erdogan számára, hiszen a török vezető annak ellenére tarolt a bizonytalanok körében, hogy tombol a megélhetési válság, benne 100 százalékos élelmiszer-inflációval. Habár a török infláció másfél év után először lassult, azt a gazdaság élénkítését célzó intézkedések a 2023-as választásokig még magas szinten tarthatják.
A friss adatok szerint a fogyasztói árak éves szinten 84,4 százalékkal emelkedtek novemberben az előző havi 85,5 százalékot követően. Ezt az alábbi ábra szemlélteti.
(A címben szereplő harmonizált fogyasztói árindex [HICP vagy EICP, MUICP] a nemzeti statisztikai hivatalok által megadott fogyasztási adatokból az Eurostat által számított árindexek, harmonizált indexszámok. Feladatuk az európai uniós tagországok inflációs mutatóinak az összehasonlíthatóságának biztosítása)
Forrás: Ycharts, saját szerkesztés
Az egy évvel korábbi magas bázis statisztikai hatása és a török líra két hónapos viszonylagos stabilitása kezdte segíteni az infláció mérséklődését.
Ám fontos megjegyezni, hogy ennek ellenére a török infláció továbbra is az 1998 óta tapasztalt leggyorsabb szint közelében van: novemberben havi alapon 2,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. Az infláció idén érte el a legmagasabb szintet azóta, hogy Erdogan két évtizede átvette a hatalmat.
Erdogan alatt általánossá vált az a török politika, amely a gazdasági növekedést helyezte előtérbe az olcsó hitelezéssel együtt a líra és az árstabilitás rovására. A rekord-inflációért viszont a török tisztségviselők a magasabb nyersanyagköltségeket és az orosz invázió okozta gyorsabb áremelkedést, valamint számos más külső tényezőt okolják.
Erdogan a népszerűségét nagyban köszönheti annak, hogy kulcsszerepet játszott Oroszország és a török (nyugati) szövetségesek közötti patthelyzet feloldásában a gabonamegállapodás kérdésében.
Imamoglura mindeközben nem véletlenül figyel Erdogan és a közvélemény, hiszen az urnáknál az elnök pártját 2 alkalommal is legyőzte.
Borítókép: MTI/EPA/Necati Savas
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A románoknak sem kellett sok, hogy meggondolják magukat.
Gigaprojekt indul, számunkra is komoly jelentősége lehet.
Támadása után Irán a nyílt hadviselés legitim célpontjává vált, a nukleáris létesítmények is.
Szerinte a nyugatiak kettős mércével mérnek Izrael és Irán kapcsán.
Olcsó, alacsony a működési költsége, kicsi és elektromos.
Úgy tűnik, Zelenszkij erőszakos sorozása sem hatja meg az ukrán férfiakat, inkább nem harcolnának a háborúban.
