Rekordszinten a honosítások
Tavaly jelentősen nőtt a honosítások száma Németországban. „Ez az ügyszám az elmúlt húsz évben nem látott rekord” – írta még a nyáron a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Németország-szerte a honosítások száma 2022-ben átlépte a 168 500 főt. Ez egy év alatt 28 százalékos növekedés a statisztikáért felelős szövetségi intézmény, a Statistisches Bundesamt szerint. Ehhez képest az idén „csupán” mintegy 78 700-an kaptak francia állampolgárságot.
Mindez egy olyan időszakban, amikor Olaf Scholz kancellár kormánya a német állampolgársághoz való hozzáférés megkönnyítését tervezi a képzett külföldi munkavállalók vonzása érdekében. A Tageszeitung német újság szerint nem szabad elfelejteni, hogy jelenleg 13,4 millió külföldi él Németországban. A baloldali újság leszögezte: a 2022-es statisztikát ebbe a perspektívába helyezve kevésnek tűnik. Sőt, mint a lap írta: „ez rohadtul alacsony, ha figyelembe vesszük, hogy maguknak a németeknek van szükségük erre a bevándorlásra, mert azt kockáztatják, hogy elfogy a munkaerő és kimerülnek a nyugdíjbevételek.”
A Tageszeitung a pragmatizmus jegyében felszólította a kormányt, hogy a lehető leggyorsabban reformálja meg a bevándorlási jogszabályokat. Véleménye szerint a német állampolgárság megadására többé nem kiváltságként, hanem a gyorsan öregedő társadalom problémáinak megoldásaként kell tekinteni.
A Die Welt című napilap másként értelmezi a statisztikákat. Úgy vélte, a 2022-es honosítások számának növekedése azt bizonyítja, hogy nincs szükség a jelenlegi szabályok enyhítésére. Különösen azért, mert szerinte a honosított bevándorlók integrációs szintje nem mindig elégséges.
Bár jobboldali, a Frankfurter Allgemeine Zeitung nem megy ilyen messzire, azért rámutat, hogy a német állampolgárrá vált szírek átlagosan alig több mint hat évet töltöttek német földön. Ezt az elbírálási időszakot – amely rövidebb, mint a nem uniós állampolgárok esetén általában előírt nyolc esztendő – csak a társadalomba jól beilleszkedett emberek kapják meg.
A frankfurti napilap szerint a honosítások számának növekedése vagy csökkenése mindig több tényezőre vezethető vissza. Nemcsak a jogi keret, hanem a befogadási feltételek és a munkaerőpiac állapota is szerepet játszik ebben a jelenségben. „Németországban a közelmúltbeli növekedés nagyrészt a menekültek honosításának köszönhető” – mutatott rá a lap. Tavaly a szíriai és török állampolgárok szerezték meg a legnagyobb számban a német állampolgárságot.
Jelenleg a berlini parlament vitatja azt a liberalizált német befogadásitörvény-tervezetet, amelyet a kormány terjesztett be. Ez a javaslat eltörli a követelmények közül a német nyelven való kommunikációs képességet és azt a vizsgát is, amelyből a bevándorlók valamit megtudhatnának Németország történelméből.