A lógós

„Történt, hogy Julius Caesart konzullá választották és mellé egy Bibulus nevezetűt választottak konzultársnak. Hiszen két fontos elv létezett, a kollegialitás és az annualitás, ami azt jelentette, hogy mindig két embert választottak meg és mindig egy esztendőre. A képlet roppant egyszerű volt: ha valakivel elszaladt a ló, akkor ott volt a másik, aki megfékezte volna. Bibulus azonban azt választotta, hogy nem mozdult ki a lakásából, csak írásban tiltakozott, merthogy súlyosan megsértődött. »Attól fogva Caesar minden államügyet egyedül, a maga feje szerint intézett, és némely tréfacsináló, ha játékos kedvében tanúként aláírt valamit, az időpontot nem Caesar és Bibulus consulságának évével jelölte, hanem úgy, hogy kelt »Julius és Caesar consulsága alatt«, vagyis kétszeresen, melléknevén és családi nevén is, egyedül őt nevezték meg. Nemsokára aztán széltében-hosszában ezt a kis verset idézgették: »Nem Bibulus, Caesar volt minden tettnek a lelke: Semmit nem tett az consuli éve alatt«« – írta Suetonius.

Hát nekem erről bevillant a legnagyobb lógós, Hadházy Ákos neve. Most éppen azon rinyál, hogy Kövér nem akarja beiktatni; tán majd ha éppen lesz rá ideje, most – úgy tűnik – nincs. Élvezettel nézem, ahogyan siránkozik; persze természetesen csak a pénz érdekli. A pénz egyébként különösen izgatja, hiszen rendkívül költséges szórakozása is van, ilyen például a repülés. Na nem csivitelve száll, mint egy ragyás madár, hanem ezt úgy kell elképzelni, hogy »ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj«, és mit lát ott: egy »tankot«. Jó, csak egy páncélozott szállító járművet – úgynevezett BDRM–2-es – felderítő járművet.”

Nyitókép: MTI/Illyés Tibor