A Türkinfo főszerkesztője szerint a kormánypárt oldalán hiányzanak a kurd voksok is, ugyanis bár Erdogan megpróbálta, a kurd kérdés nem oldódott meg Törökországban. „A kurdok pártja a harmadik legerősebb országos politikai erő, a kurd kérdés megoldatlansága miatt jelenleg az ellenzéket támogatják” – tette hozzá.
A török kormány az elmúlt években nem tudott felmutatni külpolitikai sikereket sem,
„Törökország néhány évvel ezelőtt lehetett volna regionális hatalom,
és egyesíthetett volna bizonyos erőket bizonyos stratégiai program körül”, de mára elszigetelődött – vélekedett Tarik Demirkan, aki szerint gazdasági érdekei szerint változtatgatott külpolitikai stratégiája miatt Törökország elveszítette a kapcsolatot az iszlám világgal, számos szövetségi rendszer nélküle alakul, és a nyugati védelmi szövetségben, a NATO-ban is konfliktusai vannak.
Ankara az oroszoktól légvédelmi rakétákat vett, amiatt viszont megromlott a kapcsolata a NATO-n belüli szövetségessel, Amerikával – Törökország részt vett az F-35-ös gépek gyártásában, mégsem kap belőlük.
A svédek NATO-csatlakozásának ratifikálása azonban hatalmas adu Erdogan kezében,
Demirkan szerint ezért cserébe F-35-ötösöket fog kérni a Nyugattól.
„Erdogan politikája az volt, hogy Törökországot keletre vezetni, tehát olyan modellt létrehozni, amely nyugati szövetségesei mellett keletre nyit, egy olyan iszlám országként példát mutat, amely a Kelettel, az iszlámmal is jól van, viszont a nyugati szövetségesekkel is rendes viszonnyal bír. Ez volt az álom, nem sikerült” – mondta a Türkinfo vezetője.
A török szakértő úgy vélte, Erdogannak több cikluson átívelő kormányzása alatt lehetősége volt egy megreformált és a nyugati hagyományokhoz alkalmazkodó rendszer létrehozására, a társadalmi béke megteremtésére, de ez nem sikerült.
Mi jöhet a választások után?
A választások előtti felmérések azt jelzik, hogy a társadalom többsége
jogbiztonságot, stabil intézményrendszert és független igazságszolgáltatást szeretne
Törökországban.
Az ellenzéki győzelem azt jelentheti, hogy a parlament jogköreinek növelésével létrejöhet egy átmenet az elnöki rendszerből a parlamenti demokrácia irányába, egy új, demokratikus rendszer alapjait lehetne lerakni a következő kormányzati ciklusban – zárta szavait a Törökország-szakértő.