Baudet: Jobb, ha nem föderatív formában működnek együtt az európai államok

2016. február 8. 19:48

A holland író budapesti könyvbemutatóján arról beszélt: a belső határok megnyitásával és a közös fizetőeszközzel az uniós tagországok egyfajta kezdetleges Egyesült Államokká váltak, miközben az egyes egységeknek teljesen mások az érdekeik.

Thierry Baudet holland író, újságíró, jogtudós szerint sokkal jobb az európai államoknak, ha nem központosított, föderatív keretben működnek együtt. A szerző A határok jelentősége című kötetének hétfői, budapesti bemutatóján azt mondta, a belső határok megnyitásával és a közös fizetőeszközzel az uniós tagországok egyfajta kezdetleges Egyesült Államokká váltak, miközben az egyes egységeknek teljesen mások az érdekeik. Példaként azt hozta fel, hogy Görögország vagy Olaszország nem érdekelt a külső határ védelmében, hiszen egyértelmű, hogy az illegálisan érkezők nem ott akarnak megállni, hanem gazdagabb államokba tartanak. Hozzátette, mindeközben éppen a közös pénz nehezíti a válságból való kilábalást, hiszen „Athén számára drága az euró, a hollandoknak pedig olcsó”. 

Baudet az utóbbi idők európai mentális problémájaként említette a makrofíliát, vagyis a félelmet a kis dolgoktól és a ragaszkodást a nagyokhoz. Közölte, az összeolvadási folyamatok során túl sokan és túl sokat gondolkoznak a csupán a technikai szempontokat figyelembe vevő vezetők perspektívájából, miközben elsiklanak a kézzelfogható mindennapi kérdések felett, és nem hangolják össze kellő mértékben az új rendszerek működését.

A határ az ellenséget szomszéddá teszi – jegyezte meg a szerző, aki történelmi visszatekintéssel arra hívta fel a figyelmet: vert helyzetben Franciaország és Németország válasza is az erőszakos nacionalizmus volt. Azt mondta, a határokon átívelő hidakra van szükség, de ezeket csak akkor tudjuk megépíteni, ha biztosak vagyunk saját magunkban, identitásunkban.

Határok nélkül nincs jogállam”

A Századvég Kiadó által megjelentetett, angolul 2012-ben napvilágot látott kötetről szólva Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója kiemelte: a szerző kiváló ütemérzékkel alkotta és jelentette meg művét, amely a föderatív és a nemzetállami Európa képletét szembeállítva mutatja be a problémát. Határok és nemzetállamok nélkül nincs jogállam és képviseleti demokrácia – jelentette ki a szakember. Megjegyezte: az 1990-es évek elején föderatív választ kerestek az uniós tagállamok az akkori menekültválságra, így született meg a diszfunkcionálissá vált dublini mechanizmus, ám ennek problémáit is föderatív módon próbálják megoldani, hogy a kvótarendszerrel a nemzetállamok helyett Brüsszelre ruházzák át a helyzet kezelését.

Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke az eseményen azt emelte ki: noha az intézményt leginkább think tankként ismerik, évtizedek óta adnak ki könyveket is, olyanokat, amelyek segítik megérteni a világot, amelyben élünk.

A bejegyzés trackback címe: https://migracio.mandiner.hu/trackback/20161