A brüsszeli terror az európai bevándorláspolitika kudarcát mutatja
„A közösségek rendkívül szorosan zárnak, amit Abdeszlam négy hónapig sikeres bujkálása is bizonyít. Az ilyen közösségek szervezeteibe időigényes és nagyon kockázatos a beépülés. A terrorsejtek az európai bűnszervezeteken keresztül jutnak fegyverekhez. Fizetőképességüket többek között a Közel-Keletről származó olaj és műkincsek Iszlám Állam általi értékesítése biztosítja. Ehhez – újabb ágazatként – komoly bevételekkel járul hozzá az embercsempészet és a migránsok mozgatása a folyamatosan megújuló útvonalakon. A merénylet bizonyította, hogy egy-két ember letartóztatása nem akadályozza a terrorista szervezet cselekvőképességét, hiszen Európában élő radikálisok sora vár bevetésre.
Az európai radikális iszlamista körökben Abdeszlamnak számos követője, támogatója és rajongója van. Ezt mutatták a letartóztatást követő molenbeeki zavargások is, amikor helyi fiatalok az utcára vonulva, a belga rohamrendőröket éles tárgyakkal dobálva fejezték ki a »hősüknek« nevezett Adbeszlam támogatását. Az Iszlám Állam Európa ellen háborút hirdető ideológiája készséges befogadókra talál a súlyos integrációs deficittel küzdő muszlim közösségek esetében, amihez az elkövetők környezete is aktívan vagy hallgatólagosan hozzájárul. (...)
Az unós tagállamokban a büntetőjognak tükröznie kell, hogy a közel-keleti harctereket megjárt egyének mind rövid, mind hosszú távon a legnagyobb fenyegetést jelentik Európa számára. Az európai válasz, a harcokban és a terrorsejtekben részt vevő fiatalok nézeteinek békés megváltoztatására irányuló úgynevezett »deradikalizálás«, zsákutcát jelent. Az elkövető személyek bebörtönzése, a tágabb közeget érintő megtorló intézkedések foganatosítása – például a rokonság kitoloncolásának, állampolgárságtól megfosztásnak lehetősége – is megfontolandó. Tagállami szinten egységesen bűncselekménnyé kellene minősíteni a terrorista szervezethez csatlakozást. A tagállamoknak előtérbe kell helyezniük a megelőző intézkedéseket, ehhez azonban elengedhetetlen a bevándorlási politika és az integrációs elképzelések alapos felülvizsgálata. Riasztó, hogy a 2015–2016-ban migránsként Európába érkezett másfél milliós tömegből becslések[2] szerint több százezer ember tartózkodási helyéről nincs információja a hatóságoknak, mivel ők nem folyamodtak menedékjogért.”
Összesen 46 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Aggodalomra semmi ok!
"Wir Schaffen das", mint azt hallottuk.
Európa nem fél, integrál és megköszön.
A magyar ellenzék meg ordít, ha a kormány intézkedni merészel.
Attól tartok, sokasodik az álprobléma.
"Radikális terroristák sora vár bevetésre Európában"
Európai korridor várja a többit szeretettel..
Én is láttam annak idején a videót.
Nem hatott meg egyik szereplő részéről sem.
Mindegy mit gondolunk mi Merkelről, ő politikus, akit nem az érzelmei, hanem a pártjának és személyes karrierjének alakulása (és még egy csomó más, külső tényező) mozgat. Egyébként abban a szituációban a németek ezt a magatartást várták el tőle.
A kislány pedig természetesen viselkedett, de nem értheti, hogy az egyszerű dolgok miért nem valósulhatnak meg.
Ő tanul, a szülei dolgozni szeretnének, mégsem alakul jól a sorsuk, kitoloncolás vár rájuk.
A dolog lényege: Sokan nem hiszik el, pedig az a kegyetlen valóság, hogy az idegen még egy apró falucskában is idegen hosszú ideig, egy országban pedig szinte élete végéig.
A politika nagyon sokszor felhasználja őket, főleg választások idején.
A migrációkutatásnak az embercsoportok kollektív vándorlási, letelepedési és integrációs szokásainak tárgyilakos, szociológiai elemzése a témája. Nem pedig büntetőjogi fejtegetések és biztonságpolitikai prognózisok felállítása, ami egyébként a belügyminisztériuma és a titkosszolgálatok feladata. Újabb szereptévesztés egy közpénzből működő, állami kamuintézettől.
Bejelentkezés