Was schaffen sie?

Schiffer: Kőkemény nagyvállalati érdekek mocorognak Merkel mögött

2016. április 12. 20:23
Schiffer András egy Terror Házában megrendezett beszélgetésen arról beszélt: alamuszi a német kormány menekültpolitikája, mert humanitárius köntösbe öltözteti a német gazdaság friss munkaerő iránti igényét. Az LMP-s politikus szerint most jött el az a pillanat, hogy választani kell kulturális sokszínűség és multikulturalizmus között.

A multikulturalizmussal és a befogadás kultúrájával kapcsolatos tabuk dőltek meg a menekültügyi válság tavalyi kezelése során, és eljött az a pillanat, amikor a kulturális sokszínűség és a multikulturalizmus között választani kell – hangsúlyozta a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum keddi budapesti kerekasztal-beszélgetésén Schiffer András, az LMP társelnöke, országgyűlési frakciójának vezetője.

Schiffer András a nettó gazdasági érdekről

Nekem ott van vitám a populistákkal, hogy nem Európa iszlamizációjától kell tartani, hanem attól, hogy a globális kapitalizmus jelenlegi iránya nem tűri a kulturális sokféleséget, jelentette ki az ellenzéki politikus. Megjegyezte: Európának, az Európai Uniónak és Magyarországnak is van felelőssége mindabban, ami a mediterrán térségben történt, történik. Azt mondta, a magyar kormány 2003-ban „csicskamódon” ment az Egyesült Államok után az iraki háborúba. „Magyarországnak egyetlen rossz szava nem volt azzal a birodalmi projekttel kapcsolatban, amit arab tavasznak hívtak” – mondta.

Schiffer elmondta, emberek tömegei jórészt a demokráciaexport „áldásos” mellékhatásai miatt halnak ma meg Európa kapuinál. A kvótakérdésról szólva Schiffer András azt vetette fel: ha „a meghívót Németország, Angela Merkel kormánya nemzetállami hatáskörben küldte, (...) akkor a szétosztásnál hogy lehet megkerülni a nemzetállami hatáskört”; és rendkívül alamuszinak nevezte a kérdésben a német kormány politikáját. Az emberáradat beengedésének hátterében az LMP-s frakcióvezető szerint kőkemény nagyvállalati érdekek mocorognak, ezért rendkívül aljas dolog humanitárius köntösbe ágyazni azt, ami nettó gazdasági érdek, mondta, kifejtve, hogy a német cégek munkaerőhiányát akarták kezelni ezzel a megoldással. (Erről a baloldali megközelítésről éppen a napokban jelent meg egy cikk a Die Zeitben is – a szerk.)

Schmidt Mária rossz beidegződésekről

Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója arról a furcsa kettősségről beszélt, hogy állandóan a szabadságról beszélünk, miközben egyre kevesebb a szabadságunk és egyre több a tabu és a minket körülvevő tilalomfa, ami gyakorlatilag már a nyelv használatát is ellehetetleníti. A tavalyi év legnagyobb tragédiájának az európai vezetők kríziskezelésre képtelenségét nevezte.

Azt mondta, emellett olyan rossz beidegződések kerültek elő, mint az, hogy „a német kancellár magához ragadja Európa irányítását anélkül, hogy bárkivel konzultálna, döntéseket hoz, helyzeteket állít elő, és nem veszi észre, hogy csak még egy problémával növeli azt, ami amúgy is eléggé reménytelen helyzetbe hozza Európát”.

Ezzel szemben, jegyezte meg, az Orbán Viktor által felvetett javaslatok mindegyikéről bebizonyosodott, hogy csak ezek lehetnek a helyzet megoldásának alapjai.

Schmidt Mária adott annak a véleményének, hogy Európa ma súlyos kulturális és identitásválságban van, a korábbi értékeket érvénytelennek mondják, ám ezek helyett vagy nincsenek újak, vagy olyanok vannak, amelyek széttöredezett csoportidentitásokhoz kapcsolódnak, és képtelenek egy szélesebb közösség számára valamit mondani.

Frank Füredi a kerítésről

Frank Füredi szociológus azt hangsúlyozta az általa nagyon jó ötletnek nevezett kerítésépítésről szólva, hogy felelős politikusnak így kellett tennie, így kellett kezelnie a dolgot, megjegyezve, Magyarország - szemben például Németországgal - így kimaradhatott a számára elkerülhető válságból.

Boris Kálnoky Közép-Európa új hangjáról

Boris Kálnoky újságíró Németország védelmében arról beszélt, nem hiszi, hogy a német ipar igényei miatt volna menekültválság, hiszen a német iparnak nincs szüksége tízmillió migránsra Afganisztánból és Líbiából. A válság egyik meglepő momentumának nevezte, hogy megjelent egy közép-kelet-európai hang, említve ez alatt a visegrádi államokat, valamint Romániát és Bulgáriát. Ez az új közép-kelet-európai szerepvállalás egy fék és ellensúly lehet Nyugat-Európa számára, fogalmazott.

Összesen 134 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés