Mit számít, hogy érvényes lesz-e a népszavazás, ha úgyis hülye a kérdés?

2016. szeptember 13. 8:57

Bakó Bea
Reflektor
Amíg nincsen EU-s szintű népszavazás (már pedig nincs és nem is lesz), addig húzogathatjuk bőszen itthon az X-et akár nemre, akár az igenre; az EU-s kérdéseket a politikai elit fogja eldönteni a fejünk fölött Brüsszelben.

„A népszavazásokon általában jóval alacsonyabb a részvétel, mint a parlamenti választásokon: eddig csak a négyigenes népszavazáson és a Fidesz szociális népszavazásán vett részt a választók több mint fele. A korábbi, Alaptörvény előtti szabályozás a választói aktivitás ismeretében jóval reálisabb volt, ugyanis az összes választópolgárhoz képest 25 százaléknyi azonos választ (igen vagy nem szavazatot) követelt meg az érvényességhez, tehát ha nagy volt az egyetértés a résztvevők között, akkor ezt elvileg akár már egyharmadosnál alacsonyabb részvétellel is el lehetett érni. 

Egyébként ezt az enyhébb szabályt pont azért vezették be anno, mert attól tartottak, hogy a passzivitás miatt nem lesznek érvényesek a NATO-, majd később az EU-csatlakozásról tartott népszavazások: eredetileg, a kilencvenes évek első felében szintén 50 százalékos érvényességi küszöb volt érvényben. De ez már akkor sem volt jó ötlet, a visszahozása meg pláne nem.

Én a magam részéről ezért bojkottálom a népszavazást október 2-án. Nem azért, mert a szocik azt mondják; nem szégyellve olyan ordasakat hazudni, hogy ez a népszavazás az EU-ból való kilépést készítené elő és hasonló marhaságok. És még csak nem is elsősorban azért, mert jogilag tök értelmetlen a kérdés (bár ez is elég baj). 

Hanem legfőképpen azért, mert ha Orbánék úgy döntöttek, mikor az új Alaptörvénybe beleírták az 50 százalékos küszöböt, hogy általában mindenkinek nehéz legyen érvényes népszavazást csinálni (bár mint utóbb láttuk, már kezdeményezni sem annyira egyszerű, hacsak nem egy csapat kigyúrt kopasszal megy oda az ember); akkor most egyék meg, amit főztek, és legyen nehéz a kormánynak is. (...)

Akiknek viszont biztosan csalódás lesz a referendum – akár érvényes lesz, akár nem – azok azok a választópolgárok, akik azt hitték, hogy egyetlen magyar népszavazás majd megfordítja az EU-s politika menetét és megoldja a migránsválságot. Amíg nincsen EU-s szintű népszavazás (már pedig nincs és nem is lesz), addig húzogathatjuk bőszen itthon az X-et akár nemre, akár az igenre; az EU-s kérdéseket a politikai elit fogja eldönteni a fejünk fölött Brüsszelben. 

Csak azt is érdemes megjegyezni, hogy ezek a politikai döntéshozók nem a »nihilista«»senki által meg nem választott« brüsszeli bürokraták, hanem a saját, választott kormányaink – és persze más tagállamok választott kormányai: olyanoké is, ahol nem kerítésépítéssel, hanem migránssimogatással lehet választást nyerni.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 235 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

T. Bakó Bea!
Csodálkozva olvasom – immár harmadszor – az Ön véleményét a népszavazás témájával kapcsolatban. Tudtommal Önnek jogi végzettsége van, mégis ugyanazt a panelszöveget nyomja rendszeresen, amit a balliberális ellenzék.

Abban igaz van, hogy nincs közvetlen hatása a brüsszeli apparátus ténykedésére, álláspontjuk megváltoztatására, de a magyarországi népszavazásnak lehet több közvetett hatása is, ahogy a britek kiválásának az EU-ból. Téves aki azt hiszi, hogy esetleg csak Angliára nézve lehet negatív hatása, mert hasonló hatása lesz az EU-ra is. Sőt! Még az is megtörténhet középtávon, hogy súlyosabb lesz, mint Angliára.

Ön azon elmélkedik, hogy érvényes, vagy nem lesz érvényes a népszavazás. Mi értelme van ennek? Semmi. Minimum ugyanannyi érv szól amellett, hogy érvényes lesz, mint az ellenkezője mellett. Szerintem több érv szól az érvényesség mellett, mert a migránskérdés közvetlen és közvetve mindegyik választópolgárt érinti. Kihatással van az állami szolgáltatás megváltozására, amely növeli a kiadásokat, forrásokat von el a költségvetéstől. Ugyanakkor rontja a közbiztonságot, amely újabb költséget jelent.
Gondoljon az EU 250 ezer eurós büntetésére, amely ha összegszerűen megalapozott, akkor azt jelenti, egy migráns tartásának költsége alapáron 250 ezer euró, vagyis 80 millió forint. (A Mandiner is szemlézte az írást. Ön nem olvasta? http://migracio.mandiner.hu/ci.. )

Ön rendszeresen azzal érvel, hogy értelmetlen a kérdés felvetés. Mivel jogász tudnia kell, hogy a körülmények, a jogi szabályozás nem teszi lehetővé úgy feltenni a kérdést, amely kötelező érvényű lenne a brüsszeli gittegyletre. Így marad a jelenlegi kérdésfeltevés.

Az EU-nak kellene népszavazást elrendelni a tagországokban, vagy az Alapszerződést, Lisszaboni szerződést módosítani, amely módosítás tartalmazná a kötelező kvótát és az elosztás szisztémáját. Ettől azonban tartózkodnak, mert tudják, csak akkor lépne hatályba, ha mind a 27 tagország ratifikálja, elfogadja. Erre pedig nincs esély. Így marad a trükközés, ami mögé Ön is beáll. Lássa az Európai Uniós Alkotmány esetét.

Természetesen joga van nem elmenni. Ez azonban nem bojkott, hanem annak elismerése, hogy nem kíván részt venni a szavazásban és elfogadja a többség véleményét. Demokráciában ez is lehetséges.

"... az EU-s kérdéseket a politikai elit fogja eldönteni a fejünk fölött Brüsszelben."

Az már éppen elég baj, hogy a kontinens egészét érintő kérdések az európai emberek feje fölött dőlhetnek el Brüsszelben, de az talán még súlyosabb, hogy már az sem számít nemzeti belügynek, hogy egy tagállam népe kivel óhajtja megosztani országát és kivel nem.

Nem véletlenül szavaztam az Uniós csatlakozás ellen.

Úgy látszik, hogy te nem vagy tisztában bizonyos dolgokkal.

Kezdjük azzal, hogy nem Dublini Szerződés, hanem Dublini Rendelet, amely Dublin III Rendelet néven ismert.

"2013 júniusában fogadták el, hivatalos címe: az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,[10] és hatályba lépésével a régi Dublini Rendelet hatályát vesztette.

Az új rendeletet Dublin III rendeletként is emlegetik."

Ebben a rendeletben sehol sem található semmilyen kvóta elosztás.

"... a politikai elit fogja eldönteni a fejünk fölött Brüsszelben."

Ezt máskor közömbösségnek nevezed, hogy a nép hagyja, hogy fejük fölött döntsenek.

Az biztos, hogy mindig Unióellenes voltam, szerintem már az is maradok. Vélhetőleg az angliai gyerekkor az oka...

Ami pedig a közös probléma megoldását illeti: szerintem a probléma nem "közös". Mi nem hívtunk senkit, nem jeleztük, hogy majd megoldjuk. Az nem "közös" megoldás, hogy én meghívom magamhoz távoli vidékek koldusait azzal, hogy majd ellátom őket, mert ezt filantróp kötelességemnek érzem, utána meg rádlőcsölök belőlük párat, nem törődve azzal, hogy te nem akarod őket az udvarodban látni, és adni sem igen tudsz nekik semmit.

Ráadásul még a távoli vidékek koldusainak véleményét sem veszem figyelembe, hanem abba az udvarba költöztetem őket, amelyiket én kiválasztok nekik.

Nem tudom mire utalt, mert eléggé zavaros.
Egyik sem volt szerződés, hanem mindegyik rendelet volt.

Amik vannak

Schengeni egyezmény
Lisszaboni szerződés
Alapitól okirat
Római szerződés
Európai parlamenti és tanácsi rendeletek
...

Bocs.

A Dublin I egyezmény volt

Izzadságszag azért van a "másik oldalon" is. Az összes kormánypárti nyilatkozat oda kanyarodik, hogy a népszavazás mennyire fontos. Lassan már Varga Misi is előjön ezzel, hogy mennyire hátrányos lesz az ország gazdaságára, ha nem mennek el az emberek szavazni. Mint az egyszeri feleség aki azt mondta a férjének, hogy "neked már mindenről az jut az eszedbe"...

Amúgy elárulnád, hogy ez a 8 Mrd Forintba kerülő népszavazás mire kötelezi az EU-t, ami nagyon jól ismeri a magyar álláspontot??

Fel nem foghatom, miért olyan nehéz felfogni, hogy ez a népszavazás semmire nem kötelezi az EU-t.
Brüsszelben a magyar kormány képviseli az országot, a magyar kormány álláspontja pedig nagyon jól ismert.

A különbség abban áll közöttünk, hogy szerintem itt nem menekültekről, hanem migránsokról, bevándorlókról van szó.

Innentől kezdve a kérdés elsősorban nem a humanitárius kötelesség, hanem a biztonságpolitika mezsgyéjén értelmezendő véleményem szerint.

De beszéljünk humanizmusról, filantrópiáról? Mennyiben humanista megoldás emberek millióit gyalogoltatni, tengeren, gumicsónakokban kínlódtatni, ahelyett, hogy a hazájukat próbálnánk rendbe hozni? Mennyire humanista megoldás az, hogy egy bürokratikus központ szortírozza szét ezeket az embereket, akár az állatokat? Mennyiben humanista az, hogy olyan országokba küldjük őket, amelyek nem óhajtják fogadni? Mennyire humanista ez a befogadásra kijelölt országok lakóival?

És végül: mennyire humanista Allah nevében robbantani, kamionnal gyilkolni, nőket erőszakolni vagy vonaton bozótvágóval csapkodni?

Mennyire humanista olyan dolgokra kényszeríteni egy Uniós tagállamot, amely soha, semmilyen közösségi szerződésben nem szerepelt? Mennyire humanista a filantrópia nevében terrort hozni a gyerekeinkre? Mennyire humanista éhbérért, feketén dolgoztatni ezeket az embereket?

Mennyire humanista a kontinens zsidóival szemben olyan tömegeket idehozni, akiknek országában intézményesült antiszemitizmus van? Mennyire humanista az LMBTQ közösségekkel szemben olyan tömegeket idehozni, amelyeknél a homoszexualitás megvetett bűn?

Egyáltalán: mennyire humanista hamis ígéretekkel idecsalogatni embereket, aztán elosztogatni más országok között?

"A Dublini Egyezmény és az azt felváltó rendelet alapadatai •Egyezmény: •Aláírás: 1990. június 15 •Hatály: 1997. szeptember 1. •Letéteményes: Írország •Részesek: A 15 EU tagállam, valamint Izland és Norvégia (Kivéve: Dánia és Izland-Norvégia között) •Rendelet: •EK Tanács rendelet, 343/2003 (2003. február 18), OJ (2003) L 50/1 2003. febr. 25 •Hatály: 2003 március 17 •Alkalmazás kezdete: A 2003 szeptember 1. után beadott menedékjogi kérelmekre és visszavételi kérelmekre •Résztvevők: az EU valamennyi tagja + Norvégia, Izland és nemsokára Svájc •Dánia és a többi EU tag között az egyezmény maradt hatályban 2006. április 1-ig, amikor hatályba lépett a Dublin II rendeletet és az Eurodac rendeletet „nemzetközi jogként” a közösség és Dánia között alkalmazni rendelő, 2005- ben aláírt megállapodás –Végrehajtja: Commission Regulation (EC) No 1560/2003 of 2 September 2003 laying down detailed rules for the application of Council Regulation (EC) No 343/2003 (OJ 2003 L 222/3)"

Jó a kérdésfeltevés. Az EU alkotmány két ország népszavazásán elbukott, ki kellett volna dobni, de Lisszaboni Szerződés néven visszacsempészték. Nem az első eset volt, hogy az EU semmibe vette a saját szabályát.

Azt ugye nem állítod, hogy ha nem lett volna rajta gazdasági és politikai haszon, akkor is felvettek volna? És ugye azt sem akarod mondani, hogy nincs már sem gazdasági, sem politikai hasznuk belőlünk, de azért még szeretetből megtartanak minket?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés