Gázos-e a népszavazás?

2016. szeptember 21. 11:46

Jeszenszky Zsolt
Ha a magyar népszavazás sikeres, ez óriási hullámot indíthat el Európában, hasonló népszavazások formájában.

Bár egy Bódi Szilvi-zuhanyzás valószínűleg most is rommá verne nézettségben bármilyen híradót, ritkán látott közérdeklődés kíséri az október 2-ai népszavazást: minden politikai oldalon elég sokan mondják el a véleményüket – vagy követik másokét.

Gyakori vélemény, hogy igazából nem is a feltett kérdésről szól, valójában nincs is tétje, még értelme sem, hiszen szó sincs kötelező kvótáról, vagy ha igen, akkor is mindössze 1294 ember jönne ide, miközben milliárdokba kerül a népszavazás, tök fölösleges az egész, sok hűhó semmiért, stb.

Az utóbbi szófordulat nem is rossz megfogalmazás; a 40 fölöttiek talán emlékeznek rá, hogy ez volt az MDF válasza az SZDSZ által kezdeményezett, ún. „4 igenes” népszavazásra 1989-ben. Ott a 4 kérdésből 3(!) volt teljesen okafogyott (munkásőrség feloszlatása, MSZMP vagyonelszámolása, az állampárt kivonulása a munkahelyekről) – ezeket a Parlament elfogadta. Ennek ellenére zajlott a lakosságot erősen feltüzelő kampány – pusztán azért, hogy az akkor igen népszerű, a „népi baloldalt” megtestesítő Pozsgay Imréből nehogy Köztársasági Elnök legyen.  Az SZDSZ számára láthatóan létkérdés volt ez – és akkor még a Fidesz is emellett állt. (A világ egy bonyolult hely.) Egy teljesen fölösleges népszavazás, az SZDSZ politikai akaratának érvényesítése érdekében. (Azt remélték, hogy ők fogják nyerni a választást, és nehéz dolguk lenne a velük erősen szembenálló Pozsgayval.)

Talán a sors iróniája, hogy épp az egykori SZDSZ-hez köthető holdudvar a leghangosabb abban, hogy fölösleges a népszavazás, bojkottálni kell, stb. És hogy nem is arról szól, amit kérdeznek, hanem…

De miről is szól? A kérdés egész pontosan így hangzik: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” Ez egy viszonylag egyértelmű kérdés. Az már a politikai értelmezés, illetve a jogászkodás kategóriájába tartozik, hogy a majdani eredménynek milyen jogkövetkezménye van, kötelezi-e bármire is akár a Magyar Országgyűlést, akár az Európa Parlamentet, stb. (Segítek: nem, valóban nincs közvetlen jogkövetkezmény.)

Fontos azonban látnunk, hogy mi a különbség aközött, amikor egy népszavazást a politikai erők megpróbálnak áttematizálni (részben saját a szavazókat is félrevezetve), és aközött, amikor - vélt vagy valós, nyílt vagy látens - politikai cél(ok) is van(nak) egy népszavazás mögött. Persze, vannak azok a népszavazási kezdeményezések, ahol tényleg csak az a kérdés, legyen-e lezárva az autós forgalom elől a Kazinczy utca.

Svájcban előszeretettel népszavaznak havonta ilyen helyi kérdésekben. A nagy, országos népszavazások azonban szinte minden esetben politikai célokat (is) szolgálnak; így volt ez a „4 igen” esetében, és így volt az összes ezt követő hazai népszavazáson is, az EU-tagságtól kezdve a határon túli magyarok állampolgárságán át a mostani kvótás kérdésig. Az tehát, hogy a népszavazás politikai célokat szolgál, max. az újszülötteknek újdonság.

De vajon mennyi igazság van a különböző, a népszavazást sikerteleníteni igyekvő, sokszor egymással is ellentétes interpretációkban? Vajon tényleg kizárólag belpolitikai célokat szolgál? Vagy épp Európáról szól-e, arról, hogy EU-tagok akarunk-e maradni? Vagy a 2018-as választásokról, amit a Fidesz már most meg akar nyerni?

Ha képesek vagyunk elménket tisztán tartani a politikai elfogultságtól – ez persze sosem egyszerű – akkor könnyen belátható, hogy  ezek a magyarázatok áttételesen tartalmazhatnak igazság-magvakat, de alapvetően igen meredek következtetések – hogy finoman fogalmazzunk. A 2018-as választás 2018-ban fog eldőlni. Akkor kell elmenni szavazni, és arra, akire szeretnénk. Orbán Viktor megnyerheti a népszavazást, ettől persze meg is erősödhet a pozíciója, de ha 2018-ban nem húzzák be elegen neki az ikszet, nagyjából a hajára kenheti az egészet.

Eléggé látszik, hogy Orbán Viktor egyre inkább a teljes európai térfélen igyekszik játszani. Ennek van egy szomorú hozadéka, ami akár egy külön írást is megérdemelne (talán előbb-utóbb sort is kerítek rá), ti. hogy egyre kevésbé foglalkozik az itthoni dolgokkal, elsősorban az egyre gátlástalanabb korrupcióval. Ugyanakkor azonban az is egyértelmű, hogy a belpolitikai kérdések is egyre inkább az ő európai színtéren való szereplésének tükrében válnak relevánssá. Ennek lehet örülni vagy bírálni, de azt mondani, hogy csak belpolitikai célokat szolgál a népszavazás, meg hogy aki NEM-mel szavaz, az arra szavaz, hogy lépjünk ki az Unióból – az bizony elaludt néhány kanyarral előbb, hogy megint finoman fogalmazzunk. Orbán Viktor számára nagyon is az a fontos, hogy Magyarországnak EU-tagként, neki pedig egy EU-tagállam vezetőjeként milyen szerepe lesz a kontinens jövőjében.

Szerencsés forgatókönyv esetén a sikeres népszavazás további erős felhatalmazást jelent számára, immár nem csak az EU vezetői felé, hanem még határozottabban hivatkozhat a nép akaratára. Ami nem csak Magyarországon látszik igencsak egyértelműnek: néhány jó szándékú, reménytelenül romantikus széplelket (és persze emellett néhány politikailag erősen motivált, érdekelt szereplőt) leszámítva nemigen maradt már senki, aki szerint a tömeges, ellenőrizetlen migráció ne lenne élet- és civilizáció-veszélyes, és ne kellene minden lehetséges eszközzel megállítani. (Természetesen ez nem a valódi menekültek elutasítását jelenti, ezt senki nem mondja; ma már azonban az is látszik, még az igencsak migránsbarát Németország hivatalos statisztikái is kimutatták, hogy az Európába beözönlő tömegeknek csak igen kis töredéke valódi menekült. A nagy részük gazdasági migráns, és egyáltalán nem háború sújtotta területekről érkezik, életveszélyben pedig végképp nincs. De ez megint egy másik írás témája lehetne.)

Európa lakossága tehát nem kér az invázióból, bárhogy is igyekszik azt máshogy nevezni, ránk erőltetni a brüsszeli elit. És hogyha a magyar népszavazás sikeres, ez óriási hullámot indíthat el Európában, hasonló népszavazások formájában. Persze, ezekre is lehet mondani, hogy nem lenne politikai és/vagy jogkövetkezményük, hiszen nem tagállami hatáskör, a népszavazás nem kötelezi az adott ország parlamentjét, blablabla… de elég nehezen tudnák megmagyarázni a demokrácia felkent brüsszeli apostolai, a Magyarországot demokráciából rendre előszeretettel kioktató bürokraták, hogy az országiakban népszavazás útján kinyilvánított népakarat ellenére ők továbbra is a hurráoptimista multikultit írják elő számunkra.

A népszavazásnak tehát nagyon is fontos, akár egész Európát is befolyásolni képes tétje van. Az, hogy ettől még belpolitikai célokat (is) szolgál, nem vitás – de ez a népszavazások természetéből is ered. Hogy ezek között a belpolitikai célok között lehetnek áttételesen olyanok is, amelyeknek igazából nem sok köze van a migránshelyzethez, ez már egy bonyolultabb kérdés, de természetesen lehet ebben is igazság. A migránsválság egyszer már sikeres fegyvert adott a kormányzat kezébe az érzékelhető népszerűségvesztés megállítására. Most pedig a korrupció fölötti jogos felháborodás kibontakozását állíthatja meg – ideiglenesen. Ez a felháborodás azonban nagyon is létezik, még a kormánypárt szavazói között is jelentős mértékben. Ennek felhangosodását azonban egyelőre nem a népszavazás akadályozza, hanem – elég furcsamód – épp az ellenzék. Ugyanis azzal, hogy naponta mindenféle hülye üggyel támadja a kormányt, állandóan farkast kiabál, minden lehetséges dologból igyekszik hisztit kreálni, Desmond Child 56-os emlékdalától kezdve, Bayer Zsolt kitüntetésén és a városligeti fákon át épp a migránskérdésben az első pillanattól fogva sorozatosan adott, súlyosan rossz reakciókig, azzal épp az élét veszi el a jogos bírálatoknak, s eközben teljesen aláaknázza saját hitelességét is. A lakosság döntő többsége azt látja, hogy ezek már megint hisztiznek valamin, folyton farkast kiabálnak, s lám, a múltkor sem volt igazuk.

Az MSZP tett egy meglepő lépést a józan gondolkodása irányába, amikor – bár sorozatos hibák, össze-vissza beszélések után – kijelentette kb., hogy elméletben támogatná a NEM-et (de inkább a távolmaradásra buzdít). A témában a leginkább okosan Vona Gábor nyilvánult meg, aki minap a parlamentben igen erős ívet húzott a migrációtól a korrupcióig. Persze, demagógiában, retorikai elemekben bőven gazdag volt a beszéd, de meglehetősen jól telibe találja az állami szintű korrupció problémáját, ugyanakkor a népszavazás esetleges sikertelenségével járó veszélyeket is.

És pontosan ez a fontos konklúzió: jelenlegi civilizációnk, értékeink, életformánk fennmaradásának érdekében a népszavazásra el kell mennünk és NEM-mel kell szavaznunk. Balogh Ákos Gergely kiválóan leírta, milyen veszélyeket rejt magában, ha nem ezt tesszük, Orbán Balázs friss videója pedig talán a legérthetőbb, legfrappánsabb, a számok és a kvóta kérdéskörét tökéletesen bemutató tájékoztatás a témában.

Ettől még nem szűnik meg a korrupció problémája, és NEM adtunk biankó csekket Orbán Viktornak 2018-ra. Sőt, pontosan azzal, ha elmegyünk és NEM-mel szavazunk, azzal is meg tudjuk mutatni, hogy igen, van itt egy jelentős választói tömeg, amelyre elvileg számíthat 2018-ban is, DE csak akkor, ha véget vet a mamelukok és hűbérurak, a lojális, de középszerű és végtelenül korrupt sameszok garázdálkodásának, a jelenlegi, magyarázhatatlanná és megengedhetetlenné váló gyakorlatnak.  Ha nem, akkor a fontos össz-európai kérdésekben hiába támogatjuk, szépen otthon fogunk maradni 2018-ban (vállalható alternatívának egyelőre sajnos még híre sem látszik). Fogcsikorgatva, eltartott kisujjal sem fogjuk már behúzni az X-et, és hiába az egyébként tök jó európai tervek, ha itthon közben kicsúszik alóla a hátország.

 

Összesen 125 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Nem arról van szó, hogy a jó király le van terhelve a nemzet gondjainak megoldása alatt és közben a piti kis kancellárjai lopnak, "
Lopás: Idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.
Lopás: az a cselekvés, amikor valaki titokban, engedély nélkül elveszi valaki másnak a tulajdonát.

Kiktől veszik el az idegen dolgot a piti kis kancellárok?
Titokban, engedély nélkül miféléket vesznek el a piti kis kancellárok?

Így képzelem el a hitvitákat pár száz évvel ezelőtt.

A magam részéről a mindig is méltányolt, értelmes, józan, jól fogalmazó Jeszenszkyvel értek egyet.

Úgy is, mint evangélikus, de ez vicc, mert a vallási vezetőink, pl. a mindig minden kérdésben villámgyorsan nyilatkozó Fabiny viszont nagyon nem. Mintha Gáncs is beállt volna a sorba, pedig szerintem az egyház tagok véleményével nem lenne értelmetlen valamelyest tisztába jönni, mielőtt határozottan leteszik a garast valami megosztó bár, de másfelől elég egyértelmű mellett, v. ellen.

Külön örültem az Orbán Balázs útba igazításnak, persze, így van.

Az alkotmányba betenni a kérdést eldöntő cikkelyt nagyon egyszerű és hatásos lenne és nincs kételyem azt illetően, h. ha csoda történik és összejön az érvényességi küszöb, ezt meg is fogják tenni, s az eredményes népszavazás ehhez megadja a szükséges, kétségbe nem vonható támogatást. Enélkül Európa méretű cirkuszt csináltak volna az ellenérdekelt felek, s a Jobbik hiába villoghatott volna a jó, de tarthatatlannak bizonyuló ötlettel.

A korrupciót biztos van, aki széles spektrumban képes áttekinteni. A magam részéről NEM ÉRDEKEL, amíg az ország gazdálkodása támadhatatlanul eredményes.

Itt egy csoport kiárulta alólunk a nemzetgazdaságot és a görög helyzetbe küzdötte le az országot anélkül, h. a magyar átlagember, nyugdíjas, csak egy rövid ideig élvezhette volna a görög életszínvonalat, amit a görögök ugyan már NEM élveznek, de volt 10-15 jó évük, amire könnyesen emlékezhetnek, nálunk csak a devizahitel örjöngés volt élvezetek helyett, főleg.

Ez a társaság, amelyik oda juttatta Magyarországot, ahol vagyunk, minden jogát elvesztette, h. korrupciót sikoltva tam-tam dobot verjen. Lehet, h. nincs igazam, de én így látom. A korrupciós jelenségek egy-egy kivételes helytől, államvezetéstől eltekintve az élet részeivé váltak Európa, sőt, világszerte.

Itt nem érzem a mértéket kirívónak és reménykedem, h. az önmagukat és politikai közösségüket lejáratókról a bíróságra kerülő ügyekben pártjuk leveszi a kezét.

Korrupció volt, van, lesz.
Ez a kormány semmivel nem korruptabb, mint bármely uniós ország kormánya.
Sőt!!!!!
Viszont, van egy komoly hendikepje, ez tény:
Sokkal kevesebb az a pénz, ami kimegy Magyarországról, külföldi zsebekbe, mint amihez korábban, a szakértő elvtársak alatt hozzászoktak.
És ez a gazdasági-pénzügyi erők által birtokolt médiazuhatagban komoly bűn.
Viszont: ami Magyarországot illeti: így az ország működtetése évi uszkve 1500 milliárd Ft-tal kerül kevesebbe.
Kb. ez az itt maradó összeg.
És mellesleg: ezért nem mentünk csődbe, úgy, mint a görögök.
Ahol éppen elsüllyednek a naponta növekvő adósságukban, mert ott most is a külföldi bankérdekek az elsők.
De: ott nem korrupt - természetesen - a Ciprasz-kormány.

", hogy Tiborc 3 hónap alatt milliárdos lett".
Látod, ez a szégyen, ilyesmit leírni, legalább próbálj utánanézni, kideríteni, ki ez a Tiborc, honnan jött, mit csinált...

"egyre kevésbé foglalkozik az itthoni dolgokkal, elsősorban az egyre gátlástalanabb korrupcióval"

Nem biztos, hogy egyre gátlástalanabb a korrupció.

A legjobb fegyver a tettenérés, mert általában a korrumpáló és a korrumpált is ellenérdekelt a leleplezésben.
Trükkös módja a csapdába csalás.

Tessék egyértelmű bizonyítékot szállítani! Különben goodfriendi politikai eszköz a sejtetés csak.

"Egy korrupt kormány ideje alatt ne reménykedj bírósági végzéssel igazolt esetet felmutatni."

Miért ne? Tessék leleplezni! Nem kamuzni! Fénykép, vieü ( de nem bajai), megjelölt pénz, számlakivonat, stb.

Amúgy a mostani kormányt még hírbe hozni is nehéz korrupcióval.

Ki, vagy mi korrupt?

" ha sikerülne egy Közép-Európai szövetséget összehozni, (az osztrákok kizárásával) gyakorlatilag visszatérnénk a Mátyással meghalt folyamathoz."

Hátha még az osztrákokkal EGYÜTT sikerülne!

Nem jósolok nagy jövőt ezzel a hozzáállással.
De, ha tévedek, ám legyen.
Csak egyet nem értek továbbra sem:
miért annak szurkolsz, hogy a pénz kimenjen az országból és a magyarok által megtermelt érték idegenben hasznosuljon?
(Ha nincs 2010-es Orbán-hatalomátvétel: ma kb. 25-30%kal SZEGÉNYEBB LENNE MINDEN MAGYAR ÁTLAGPOLGÁR.)
Ennyibe kerülne a megnövekedett adósságszolgálat, capisci?

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2016. szeptember 22. 13:59

A Soros-félék által szponzorált listán:
"Magyarország 2015-ben 51 pontot ért el a CPI-felmérésben, ami három ponttal múlja alul az ország egy évvel korábbi eredményét. 2014-hez képest Csehország lekörözte, Szlovákia és Horvátország pedig beérte Magyarországot. A régió abszolút győztese 2015-ben Csehország volt, amely 5 ponttal, 56-ra javította a 2014-es felmérésben elért pontszámát"

"„Magyarországon a korrupció központosított formája épült ki és vált rendszerszerűvé” – emelte ki Martin József Péter, a Transparency International Magyarország (TI) ügyvezető igazgatója. A kormány következmények nélkül használhatja arra a hatalmát, hogy illetéktelen előnyhöz juttassa a holdvarába tartozó üzleti csoportokat. A korrupció ellenes szervezet vezetője szerint a „magyarországi korrupció fontos eleme a közpénzek magánpénzzé alakítása jogi eszközökkel”."

Tehát: A régió abszolút győztese 2015-ben Csehország volt.
Ott a kuponos privatizációval megteremtették a nemzeti tőkésosztályt.
Magyarország ezt most lépi meg, 25 évvel később.
Arról nincs hír, a közbeszerzések hány százalékát nyerik el Csehországban cseh cégek, magyarul: nekik mennyi kuponos Mészáros Lőrincük van!
Miért? Mert náluk az ávós-szochazás csőcselék örököseit a 91-es kuponos megoldással leszorították a pályáról.
Így ma nincs kinek uszítani a médián keresztül a regnáló kormány ellen.
+ Prágában nem akkora a Belváros pofája, mint Budapesten.

Nézz utána, mennyi Görögország - összesített évi adósságszolgálata.
No, kb. annyi lenne a mienk is.
Capisci?
+ 2017. I. 1-től nem múlik el, nyomtalanul, hogy le van tudva, vége, be van fejezve.
Ellenkezőleg: TOVÁBB NŐ ÉS NŐ.
Minél többet fizetnek, a számláló annál nagyobb adósságot mutat.
Fogalmad nincs, ezek szerint: mi volt a helyzet MO-on 2010-ben. És nem csupán az adósságszolgálat: minden - MINDEN közszolgáltatás, bank, közepesnél nagyobb gazdasági egység stb. - külföldi kézben volt
Amíg ezt nem látod át világosan és kristálytisztán, addig tényleg csak vagdalkozás, amit csinálsz, bármennyire vagy meggyőződve a magad igazáról.

Hülye gyerek: ha egy közeg hozzászokott, hogy fejni lehet Magyarországot, csak meg kell teremteni ehhez a feltételeket, mégis: mit gondolsz, mit tesz majd, ha ezek a feltételek megváltoznak, felszámolódnak és a Magyarország nevű csecsről nem jön a dollár?
A Kettős Mérce, a Korrupcióinfó, a többi prosti "médiatermék", amerikai ügynök Goodfrienddel felturbózva, mégis, mit gondolsz: kiknek dolgozik, kik futtatják?

Ezek általánosságok, lózungok, mindenben, ami törvényt sért, az ügyészség, rendőrség, bíróság felel.
A ii- vh-út beszámítva: Magyarország mentálisan-morálisan-anyagi javakban a totális leépülés útját járja, 1940, azaz 76. éve.
Sajnálok mindenkit, aki hivatalokban hasonló tapasztalattal szembesül, amikor percemberkék packáznak vele, ráadásul ezért még pénzt is kérnek.
De ez egy helyzet, és nem hit kérdése.
Nálad, sajnos hit az, hogy ez a kormány maga a bűnbanda.
Ezzel nem tudok mit kezdeni.
Abban egyetértek, hogy ez a kormány is a világ része, és a világ még soha nem volt erkölcsi-morális-kulturális értelemben olyan mélyponton, mint van napjainkban.
Az, hogy kelet-európai fiatalok milliói mennek nyugat felé megélhetés reményében, csak ezt bizonyítja.
Orbán világosan megmondta: senkit nem fog kihúzni a sz.rból, ha oda keríti magát.
Ennyit tehet, ez a max.
Ezt biztosan olvastad, nem tudlak meggyőzni, hit ellen ez reménytelen, ezért:
"Financial Times: Orbán Viktor csodát tett

2016. 09. 22. 14:33

A Financial Times brit gazdasági napilap a magyar kormány gazdasági sikereiről, az El País című spanyol napilap pedig a közép-európai vezetők uniós "hatalomátvételéről" közölt kommentárt csütörtökön.

Lehet, hogy bosszantó egyeseknek, de Orbán Viktor miniszterelnök jobboldali programja csodát tett a magyar eszközárakkal. A magyar gazdaság szépen működik

– állapította meg a Financial Times, Magyarország gazdasági eredményeit ismertetve.

Mint írták, az Orbán-kormány alkalmazott néhány unortodox módszert – köztük a nyugdíjrendszer állami kézbe vételét, a bankok bátorítását az államkötvények vásárlására, továbbá a bankadó csökkentését -, amelyek eredményeképpen a magyar gazdaság alacsony, egyszámjegyű növekedést ért el az elmúlt 12 negyedévben, miközben az infláció folyamatosan esett. A reálbérek nőttek, a munkanélküliség alig négy év alatt felére, 6 százalék alá esett, fellendítve a lakossági fogyasztást.
... a populista politika néha működik – zárta értékelését a brit üzleti lap.

A hülye gyerekért elnézést, helytelen volt.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés