Itt a jogszabály, amely megágyazhat egy „új brexitnek”

2022. június 23. 19:09

Az Egyesült Királyság új emberi jogi jogszabálya "egészséges mértékű racionalitást fecskendezne" a rendszerbe. Ezt követően a britek akár a legfontosabb európai alapjogi egyezményből is kiléphetnek.

2022. június 23. 19:09
null

Tegnap, június 22-én a brit Parlament elé került az a Bill of Rights nevű törvényjavaslat, amely révén az Egyesült Királyság akár az Emberi Jogok Európai Egyezményéből is távozhat. Ez az egyezmény Európa egyik legfejlettebb emberi jogi katalógusa; jelentőségét az adja, hogy ez alapján hozza ítéleteit a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is. 

Pont ez a baj – gondolhatja a brit kormány. Ahogy ugyanis korábban megírtuk, a bevándorláspolitika a brit kormány zászlóshajó-projektje, amelyet épp a strasbourgi emberi jogi bíróság torpedózott meg a minap. Történt ugyanis, hogy hosszú ideig úgy tűnt, hogy a két ország közötti nemzetközi egyezmény alapján megindulhat az első „migránsjárat” az Egyesült Királyság és Ruanda között,

a strasbourgi emberi jogi bíróság azonban az utolsó pillanatban meghozott ideiglenes intézkedésével gyakorlatilag meghiúsította a gép felszállását.

A Legfelsőbb Bíróság az alapjogok végső értelmezője az Egyesült Királyságban

Az új törvényjavaslat, a Bill of Rights kimondja, hogy a brit bíróságoknak nem minden esetben kell alkalmazkodniuk az EJEB estjogához, ugyanis az emberi jogok „végső értelmezője”, egyúttal a végső döntéshozó az ilyen perekben az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága.

A jogszabály-tervezet világosan kimondja, hogy

A kormányzat igyekezte világossá tenni a közvélemény előtt, hogy ettől még azok az emberi jogi kötelezettségek, amelyek az Emberi Jogok Európai Egyezményéből fakadnak, továbbra is kötik az országot.

Igazságügyi miniszter: egészséges mértékű racionalitás kerül a rendszerbe

Dominic Raab igazságügyi miniszter szerint a Bill of Rights ráadásul meg is erősítené a szigetország hagyományait a szabadságjogokkal kapcsolatban, egyúttal

egészséges mértékű racionalitást fecskendez a rendszerbe.”

Jelentős újítása a Bill of Rightsnak, hogy bírói engedélyhez kötött, hogy az érintett emberi jogi pert indíthat-e. Ezt a törvény indokolásában „permission stage”-nek, vagyis engedélyezési szakasznak nevezik. Ez egyfajta „zsilipfunkció” töltene be az eljárásban; a kormányzat szerint ugyanis

Ebben a zsilipszakaszban az érintettnek bizonyítania kellene azt, hogy jelentős hátrány érte. Ha ez megtörténik, az illető pereskedhet tovább.

Ha a sértett rossz fát tett a tűzre, azt is mérlegelni kell

Érdekessége a javaslatnak, hogy az emberi jogok megközelítése nem pusztán az embert illető jogosultságok irányából történik, hanem az embernek a társadalom irányába fennálló kötelezettségei oldaláról is. Például, ha valaki emberi jogi sérelmei miatt fordulna a brit bíróságokhoz, azok

nem pusztán a sérelmet mérlegelnék, hanem azt is, hogy a sértett fél esetlegesen felróható, akár bűnös magatartását is.

Könnyebbé válna a külföldi bűnelkövetők kitoloncolása is; az erre a jogszabályra épülő törvények alapján már szűkebb körben lehetne hivatkozni a családi élethez kapcsolódó jogokra, ha a gyanúsított maradása a közbiztonságot fenyegeti. Csak akkor lehetne a családi élet sérthetetlenségére hivatkozni, ha a kitoloncolás az illető gyermeke, vagy egyéb eltartottak számára súlyos és azonnali sérelmet okozna.

Heves kritika balról
Miközben Dominic Raab optimista a reformot illetően, az ellenzék részéről a Munkáspárt élesen bírálta a javaslatot. Ellie Reeves „árnyék-igazságügyi miniszter” szerint a javaslat „brutális támadás a nőjogok ellen”. Hasonlóképpen tiltakoztak különféle jogvédő szervezetek, például az Amnesty International UK, a Law Society of England and Wales, illetve a Liberty is.

Miközben Dominic Raab optimista a reformot illetően, az ellenzék részéről a Munkáspárt élesen bírálta a javaslatot. „árnyék-igazságügyi miniszter” szerint a javaslat „brutális támadás a nőjogok ellen”. Hasonlóképpen tiltakoztak különféle jogvédő szervezetek, például az Amnesty International UK, a Law Society of England and Wales, illetve a Liberty is.

„Láthattuk jönni”

Azzal, hogy az Egyesült Királyságban újfajta megközelítésű emberi jogi szabályozás köszönthet be, az egész társadalom számolhatott. 2012-ben ugyanis már felvetődött hasonló, amikor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága döntésével megakadályozta azt, hogy Abu Katadát, az al-Kaida vezetőjét terrorizmus vádja miatt visszatoloncolják Jordániába.

Egészen pontosan

Ekkortájt David Cameron miniszterelnök és belügyminisztere, Theresa May is hevesen bírálta az EJEB gyakorlatát. May később, miniszterelnökként miniszterelnök ezt a pletykát 2016-ban, a brexit-kampány bedurvulása előtt erősítette meg. Ekkor rögzítette, hogy a országának az uniós tagságról szóló népszavazástól függetlenül kellene kilépnie az Emberi Jogok Európai Egyezményéből.

Kép: MI News / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely

Kapcsolódó cikkek

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
roughneck
2022. augusztus 17. 22:04
Az az azert erdekes lenne, ha London a muszlimjait meg a fekait es a tobbi zagyot vissza akarna szallitani oda, ahonnan odaette oket a fene, de az ohaza kijentene, hogy nem fogad be migransokat! DDD!!!
Nannyó
2022. július 25. 19:15
Megcsinálják a jogi hátteret és fél Londont elszállítják Ruandába. Vagy Indiába. :)
mysstes
2022. július 25. 19:14
de ha mi kilépnénk, azonnal elkezdődne az óbégatás... pedig ugye emlékszünk, amikor az EJEB például megvédte a vöröscsillag-használatot? egy csomó szar, értelmetlen, rossz döntése van az EJEB nek! kutyaütők gyülekezete.
LancelotDuLac
2022. július 22. 14:35
Csupa "szavahihető " portál xDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD "54 helyreigazítási pert vesztett tavaly a kormánymédia, a Magyar Nemzet a rekorder" 2022. február 16 atlaszo "...a 444, az RTL Klub, a Telex és a 24 . hu összesen 5 helyreigazítási pert vesztett el tavaly..." ...Közadatigénylésben kértük ki a Fővárosi Törvényszéktől a 2021-es sajtóhelyreigazítási perek adatait. A Törvényszéktől kapott összesítés szerint a legnagyobb Fidesz-közeli médiatermékek 54 ilyen pert buktak tavaly – a rekorder a Magyar Nemzet 20 elmarasztaló ítélettel, a második az Origo 13-mal. Ezzel szemben az Átlátszó egyetlen sajtópert sem vesztett el tavaly... https://atlatszo.hu/kozugy/2022/02/16/54-helyreigazitasi-pert-vesztett-tavaly-a-kormanymedia-a-magyar-nemzet-a-rekorder/
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik