Az iszlám felhasítja társadalmunkat

2016-05-30 19:11:19

Boualem Sansal
Welt am Sonntag
Az iszlamisták tudják, hogy katonai erővel nem tudják legyőzni a nyugatot. Még a gyengébb arab államokat se sikerül nekik. Rá kell tehát venniük, hogy saját magát tegye tönkre. Meg akarják osztani a társadalmat, és pontosan tudják, hogy ha ez sikerül, magától omlik majd össze az egész.

„– Tehát az iszlamisták azt mondják, provokálták őket, mint a rövid szoknyát hordó nők a nemi erőszakot?

 Igen, és a Charlie Hebdo elleni merénylet ezért nem is ébresztette fel az embereket. A párizsi Bataclanban ellenben iszlamista támadás történt, mert önmaguk, a kultúrájuk és életmódjuk miatt gyilkoltak embereket. A Bataclan a fiatalok helye volt, mint a kocsmák, a stadion, helyek, amik fontosak a nyugat számára. Az iszlamisták pont hogy ezt a tudatosítási folyamatot akarják kiprovokálni. Tudják, hogy katonai erővel nem tudják legyőzni a nyugatot. Még a gyengébb arab államokat se sikerül nekik. A nyugatot tehát rá kell venniük arra, hogy saját magát tegye tönkre. Meg akarják osztani a társadalmat, és pontosan tudják, hogy ha ez sikerül, magától omlik majd össze az egész.

(...)

 Egymillió, többségében muszlimot fogadtunk be. Mit jósol Németország számára?

 Ez komplett naivitás volt Németország részéről. Hosszútávon Németország van kitéve a legnagyobb fenyegetésnek.

 Hogy érti azt, hogy naiv?

 Németország sokáig bebeszélte magának, hogy nem érinti a probléma. Hiszen az iszlám Franciaországban és Nagy-Britanniában van jelen, de nem nálunk! Ráadásul Németország a második világháborús tapasztalatait követően egy szélsőségesen toleráns társadalommá vált. Ezt ki is használják. Amikor Algériából száműzték az iszlamistákat, azok Németországban kaptak menedéket, ráadásul politikai üldözöttként.

 Mivel támasztaná alá, hogy a kultúrák harca már most is folyik Németországban, valamint hogy a társadalom iszlamizálódása már folyamatban van?

 A Bataclan a legegyértelműbb bizonyíték. Nem kaszárnyára támadtak, hanem egy koncertre, hiszen nem klasszikus hatalomátvételben, hanem kultúrák küzdelmében gondolkodnak. Másrészt pillantást kell csak vetni az arab világra, ahol ez a küzdelem zavartalanul folyik már egy ideje. Ami Németországot érinti, nem tudom pontosan, mi fog történni. A török iszlámot nem lehet összehasonlítani a magrebivel. A hetvenes években érkező törököket rögtön felszippantotta a német gazdaság. Franciaországban ellenben magukra hagyták a bevándorlókat, csak simán összerakták az algériaiakat a togóiakkal embertelen körülmények közé lakni.

(...)

 Kimondhatja még Európában, amit gondol?

 Nem, ennek vége. Egyik részről azért szoktak meghívni engem, mert igényük van arra, hogy meghallgassanak olyan véleményeket is, amik nem politikailag korrektek. Másik részről félnek attól, hogy valami bajt okozok.

 Mit nem mondhat?

 Ezt senki nem mondja meg, ez ennél jóval szubtilisebb. Minden, ami az iszlámot kritizálja, bajt okoz. Ma mintha bármit lehetne kritizálni, még istent is, csak az iszlámot nem.

 Ön iszlamofób?

 A szónak abban az értelmében, ahogy azt használják, nem. Nem szeretem az iszlámot, nem hiszek benne, és szerintem nem csupán egy veszély, hanem egy hatalmas veszély. Fel fogja hasítani társadalmunkat.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.