Az Európai Unió bizonyos feltételek teljesülése esetén kész a kapcsolattartásra az Afganisztánt uralmuk alá hajtó, iszlamista tálibokkal – közölte pénteken az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője.
„Az afgán lakosság támogatása érdekében fel kell vennünk a kapcsolatot az új kormánnyal” – közölte Josep Borrell a szlovéniai Brdopri Kranjuban, az EU-tagállamok informális külügyminiszteri tanácskozásának második napján.
„Operatív kapcsolattartás”
A főképviselő egyfajta „operatív kapcsolattartásról” beszélt, ami önmagában nem jelentené a tálib kormány hivatalos elismerését, és kiemelte, hogy ennek mértéke az új vezetés magatartásától függene. Hangsúlyozta, hogy a táliboknak nem szabad ismét menedéket nyújtaniuk terrorszervezetek számára Afganisztánban, ahogy azt előző, 1996 és 2001 közötti uralmuk idején tették.
Végül pedig lehetővé kell tenniük a külföldi állampolgárok, valamint azon helyiek távozását, akik erre jogosultak.
Borell: Fokozni fogjuk a humanitárius támogatást
Borrell kijelentette továbbá, hogy az új afgán kormánynak lehetővé kell tennie a humanitárius segélyszállítmányok célba juttatását, tiszteletben tartva az európai uniós eljárásokat és feltételeket.
Fokozni fogjuk a humanitárius támogatást, de erről a hozzáférés biztosításától függően fogunk dönteni”
– húzta alá. A radikálisok több mint két héttel a főváros, Kabul elfoglalását követően még nem jelentették be a dél-ázsiai ország új kormányát.
Az ENSZ szerint Afganisztán humanitárius katasztrófával néz szembe
A szervezet mérsékelt képet próbál magáról sugározni jelenleg, a vezetők azt hangoztatják, hogy nem fognak visszatérni a korábbi brutális hatalomgyakorlási módszereikhez, sokan azonban nem hisznek ezeknek az ígéreteknek.
Mintegy 18 millióan már most is humanitárius segítségnyújtásra szorulnak, ez nagyjából a lakosság fele. Heiko Maas német külügyminiszter arról számolt be, hogy a táliboktól függ a befagyasztott fejlesztési támogatások feloldása. „Számos mérsékelt nyilatkozatot hallottunk az utóbbi napokban, de nem a szavaik, hanem a tetteik alapján fogjuk megítélni őket” – szögezte le.
(MTI)
Fotó: Aamir QURESHI / AFP
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Összevarrt EU-s és magyar zászlót lógattak ki az Országház egyik ablakán a párt politikusai.
Önmagunk lábonlövésében élen járt a brüsszeli vezetés, életképességből pedig nagyon gyengén muzsikált – mondja a Fidesz EP-képviselője, volt madridi nagykövet és külügyi államtitkár.
A volt miniszterelnök azt is kijelentette, hogy „természetesen ez nem ugyanaz az Európai Unió, mint az akkori”.
Aggódnak, de nagyon.
A nyitó napon több mint 3000 látogató tekintette meg első ízben a „Mivel megyünk? Energiamix a közlekedésben” c. új időszaki kiállítást is.
