Szalai Zoltán elmondta, 5 vezető könyvkiadó fedi le a hazai piac 20 százalékát.
A magyar olvasási szokásokról, a magyar könyvpiac helyzetéről is szó volt az M1 és a hirado.hu közös csütörtök esti hírháttérműsorában, a 48 perc című műsor első felében, melynek vendégei ezúttal Juhász Anna irodalmár, a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programok igazgatója, és Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója voltak.
Lánczi Tamás a műsor vendégeivel kapcsolatban elmondta, hogy Juhász Anna az elmúlt évtizedet annak szentelte, hogy föltámassza a budapesti kávéházi világot, Szalai Zoltán pedig az elmúlt évek munkájával a Mathias Corvinus Collegium az egyik legnagyobb könyvkiadóvá vált, így jelentős szerepet vállal abban, hogy mit olvasunk. Most ért véget a könyvhét, nagyon sikeres volt a rendezvény, ismét hatalmas tömeg volt.
Az elmúlt évben 14 000 mű jelent meg Magyarországon, közel 30 millió könyv fogyott – mit gondoltok, ez egy ideális képet mutat, vagy azért vannak ebben árnyékfoltok is? – indította a beszélgetést Lánczi Tamás.
Juhász Anna elmondta, hogy 2010 óta foglalkozik irodalmi, kulturális rendezvényekkel előtte pedig a könyvhét szervezésében vett rész hét évig, a könyvkiadók egyesületén belül a könyvhét, könyvfesztivál volt a profilja.
Kiemelte, hogy véleménye szerint nagyon sok olvasó ember van, felidézte, hogy épp tegnap vett részt egy 150 fős rendezvényen, előtte pedig Márai Sándorról és Márai Ilonáról beszélgetett a Várkertben több mint 400 vendéggel.
Lánczi Tamás megjegyezte, ezek alapján szinte idillinek tűnhet a helyzet, és valóban, számszerűen tényleg sok könyv jelenik meg, a 30 millió példány, amely elfogy egy évben a magyar könyvpiacon, tetemesnek nevezhető szám.
Szalai Zoltán elmondta, alapvetően az látszik, hogy „a könyvnek van egyfajta kultusza Magyarországon, látható, hogy az emberek szeretnek könyvet vásárolni, szeretnek könyvet ajándékozni, és szeretnek könyvet olvasni”.
Hozzátette, látható azért egy olyan trend is, hogy a könyv alapvetően egy dísztárgy is lett, egy szép könyvet az emberek szívesen kitesznek a polcra, és igen, lehet, hogy nem olvassa el a család minden tagja.
Az MCC főigazgatója elmondta, Magyarországon 1000-1100 kiadó működik, ebből viszont az, aki képes évente 8-10 könyvnél többet kiadni, már csak 150 körül van. A másik fontos szám az, hogy hány példány jelenik meg egy könyvből, az igazság az, hogy 1000-1200 példányról beszélhetünk átlagosan, de az is tény, hogy egy könyv 2000 példány fölött éri el azt, hogy körülbelül visszahozta a költségét.
Ebből az látható, hogy nagyon sok könyvet vesznek az emberek, nagyon sok könyv jelenik meg, nagyon sok tematikában jelennek meg könyvek, azonban az is látszik, hogy kevés szereplőnek van nagyon jelentős szerepe a piacon. Szalai Zoltán hozzátette, az látszik, hogy a magyarországi öt vezető könyvkiadó fedi le a piac több, mint 20 százalékát.
Nyitókép: YouTube
Meddig juthat az ellenzék új messiása? Hogy alakulnak az erőviszonyok Budapesten? Lesz-e jobboldali fordulat Európában? Heti hírmagyarázat a Nézőpont Intézet vezetőjével, Nagy Gáborral és Kacsoh Dániellel.
A végéhez közeleg az MCC Vezetőképző Akadémia jelentkezési időszaka. A program vezetőjével, Túri Péterrel beszélgettünk a képzés lényegéről és a jelentkezés feltételeiről.
Amikor az engedélyezés árulkodóbb, mint a betiltás volt – Brüsszel a NatCon konferencia kapcsán szépen bemutatta, mit gondol azoknak az alapvető emberi jogairól, akik el mernek térni a balliberális fősodortól.
„Ők ezt így kezelik. Be kell tiltani, el kell hallgattatni, menjenek innen. (...) Mindez Európa fővárosában, két hónappal az EP-választás előtt” – mutatott rá a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója.
Akkor idézzük föl a történetet!
Mielőtt a megélhetési hazugok – azaz az állítólagos autonomista szuverenisták ócska kitartott propagandistái – megint nekiesnek az Európai Uniónak.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is meg van a véleménye.
