A magyarok vérének hete
Manfred Weber soha nem mondott olyat, hogy legyen európai sorkötelezettség.
Aki szerint az úgy jó, továbbá eredményes és tartalmas, hogy politizálás címén válogatott és egyre vadabb szitkokat szórnak a miniszterelnök fejére az rajongjon mindezekért, csak engem hagyjon békén.
„Kössünk egy alkut.
Aki szerint az úgy jó, továbbá eredményes és tartalmas, hogy politizálás címén válogatott és egyre vadabb szitkokat szórnak a miniszterelnök fejére, valamint tetszik neki, hogy nevetségesnek tűnő, de eléggé banális helyzetben fotózzák le Orbánt, amit azután belterjes társaságokban lehet kitárgyalni, hogy »jaj, de béna, nyöhöhö«, azután meg a tárgyilagos elemzés azt jelenti számára, hogy csak a legsötétebb jelzőkkel lehet illetni a közállapotokat és minden minutumban a teljes összeomlást vizionálni, illetőleg még valóságos tevékenységnek tartja és ünnepli, amikor az aktuális két lábon járó személyiség- és szerepzavar tereptárgyakat helyez át köztereken, és rekedtre ordítja magát, ezen kívül még azt is hiszi, hogy a nyerő stratégia az alibiellenzék sejtjeinek számait papíron összeadogatni és ordibálva követelni, hogy most (mindig most, örök most) ezzel kell foglalkozni, nem mással, szóval az rajongjon mindezekért – van rá egymillió hely, és volt rá 13 év, és ahogy elnézem, lesz is még rá idő elég –, csak engem hagyjon békén.
Jó?”
Nyitókép: képernyőmentés