Magyarország recesszióban. De mi jön ezután?

„A nyomasztó tényeket valóban nem lehetett vitatni. De mégis, ha már bekerült a gazdaságpolitikai fogalomtárba a recesszió kifejezés, akkor érdemes használni, különbséget téve a válság, a recesszió és a ciklikus, átmeneti ütemmérséklődés között. Nem szőrszálhasogatásból. Ezek természete, társadalmi és gazdasági következménye eltérő, és másféle cselekvést igényelnek.  

Visszaeséseink bősége
Válságot valóban élt át Magyarország, nem is egyet az utóbbi évtizedekben. Mély válság állt be a rendszerváltozás folyamatában nálunk és máshol is. Vállalati csődhullám, gazdasági folyamatok megszakadása, az infláció megugrása, felfutó munkanélküliség: nem kétséges, hogy az 1990-es évek elején krízisen estünk át. Igaz ugyan, hogy atipikus volt, hiszen a teljes politikai és intézményi rendszerünk, biztonságpolitikai kötődésünk, életmódunk átrendeződött; az ezzel együtt járó gazdasági visszaesés csak egy volt a sok kritikus vonatkozás között. A gazdasági válság szó mindenesetre joggal alkalmazható a rezsimváltás utáni éveinkre: bruttó hazai termékünk (GDP) kumuláltan mintegy 18 százalékkal zsugorodott 1989-től az 1993 közepén elért mélypontig. Csehszlovákia utódállamaiban, Lengyelországban is hasonló lett a kimutatott GDP-csökkenés mértéke, a visegrádi térségtől délre és főként keletre még súlyosabb lett a krízis.

Nemcsak mély, de hosszú is volt a politikai átmenet előtti output-szintjéhez mért visszaesés. Sokunk szomorú meglepetésére mintegy 9 év kellett ahhoz, hogy a magyar GDP utolérje az 1990-es – nem túl magas – kibocsátást.

Időben sokkal közelebbi a 2008-as válság. Az előbbitől eltérően az ténylegesen gazdasági, pontosabban pénzügyi eredetű és természetű volt, és nemcsak térségi, hanem globális kiterjedésű. A magyar gazdaságot emlékezetesen keményen érintette; 2009 csaknem 7 százalékos GDP-visszaesést hozott. Megjegyzendő, hogy míg Magyarország, Csehország, Szlovákia, vagy éppen Németország jelentős output-esést szenvedett el 2009-ben, az akkor még kevésbé nyitott lengyel gazdaság számára ugyanazon évben folytatódott a növekedés, csupán az addigi impozáns növekedési ütem mérséklődött.

Ezt követően nálunk csupán átmeneti és csekély visszaesést láthattunk, legfeljebb egy-két negyedévben 100 alatti éves növekedési indexet, azaz volumenmérséklődéssel. Majd jött a Covid-járvány miatt nagy gazdaságleállás, amely mélysége alapján szintén kiérdemelte a válság nevet.”

Nyitókép: Ficsor Márton, Mandiner