Román történész: A schengeni övezet bővítése után kevésbé fájhat a magyaroknak Erdély elveszítése

2023. november 27. 21:59

Az Uránia Nemzeti Filmszínház dísztermében megtartották az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm filmszínházi premierjét. A vetítést követően az alkotók és a történészek beszéltek arról, hogyan élték meg a magyarok és a románok az 1918-as eseményeket és azok következményeit.

2023. november 27. 21:59
Military Parade In Poland
Klein Ron

Csökken majd az ellentét Erdély elveszítését illetően, ha Románia csatlakozhat a schengeni övezethez, és így kevesebb jelentősége lesz a határnak – állította a gyulafehérvári 1918. december 1. Egyetem román történésze és oktatója, Valer Moga az Uránia Nemzet Filmszínház dísztermében rendezett pódiumbeszélgetésen. A közönség visszafogott morajjal reagált.

Az esemény apropója, hogy megtartották az Erdély és Románia „nagy egyesülése” című dokumentumfilm filmszínházi premierjét. A két alkotó Margittai Gábor és Major Anita, a Mathias Corvinus Collegiumhoz (MCC) tartozó Magyar Összetartozás Intézetének igazgatója és igazgató-helyettese, akik egyedüli magyarként készíthettek interjúkat 2018. december 1-én, a centenáriumi ünnepségen Gyulafehérváron.

Ezt is ajánljuk a témában

Bár előzetesen bukaresti futballszurkolók azzal fenyegetőztek, hogy megverik azokat, akik magyarul szólalnak meg, végül nem esett bántódásuk, sőt, alapvetően segítőkész fogadtatásban részesültek.

A képsorok mindenesetre fájók: a románok önfeledten ünneplik a százéves évfordulót, történelmi sikereikről énekelnek, miközben a magyarok elmenekülnek a városból, hogy ne kelljen ezt átélniük. Az alkotók bemutattak olyan, egykor magyarok lakta települést is, ahol mára csak románok maradtak, és eltüntették a magyarok emlékeit is.

A filmben igyekeztünk szemléltetni az ellentétes, sőt, ellenséges véleményeket, hogyan élik meg a magyarok és a románok a száz évvel ezelőtt történteket

– mondta Margittai Gábor, aki hangsúlyozta, számára elfogadhatatlan, hogy bárki meghamisítsa a történelmet. A filmben – amelyet az MCC külhoni intézményeiben, így Erdélyben is levetítenek majd– ilyenre is mutattak példát.

Forrás: MCC/Gyurkovits Tamas

„Nem könnyű, de nem is lehetetlen Gyulafehérváron magyarként, felemelt fejjel élni” – jelentette ki Gudor Kund Botond református esperes történész, amiért nagy tapsot kapott a nézőtérről. Szerinte az együttélés egyik fő szabálya, ha elfogadjuk, hogy a hősök és a történetek mások, és lehet ezeket tisztelni, nem muszáj egymással szembeállítani őket. „Az igazi történetírás, amikor a hősökről őszintén tudunk beszélni. Lélek kell, megértés, és nagy tisztelet egymás iránt” – tette hozzá. 

Valer Moga a pódiumbeszélgetésen arról is beszélt, hogy

személy szerint nem ellenzi a székelyek autonómiáját, ám úgy véli, az egyházi autonómiának kellett megvalósulnia, ez pedig megtörtént.

Kérdésre válaszolva megjegyezte, teljes a konszenzus Romániában, hogy nemzeti ünnep legyen december 1-je, mert az erdélyi románoknak nagy boldogságot jelent, hogy végre úgy élhetnek a saját országukban, ahogy mindig is akartak.

A szerző a Corvinák újságírója.

Nyitókép: AFP/Dominika Zarzycka, illusztráció

***

 

Összesen 95 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
ekeke1
2023. november 29. 16:25
https://rubicon.hu/kalendarium/1918-oktober-31-tisza-istvan-meggyilkolasa
Oldalkosár
2023. november 28. 16:39
->Tommaso 2023. november 28. 16:07 "gr Tisza megtehette volna, hogy NEM-et mond a császárnak. Ugyanis 1914-ben már nem Ausztria gyarmata voltunk, mint 1867-ig, hanem a Monarchia társállama." Tévedsz, idióta! Tisza NEM mondhatott nemet az uralkodónak. A császár-király döntése szent és sérthetetlen. Egyet tehetett volna, hogy lemond. Amennyiben ez megtörténik, a király új min. elnököt nevez ki és Magyarország részéről az hagyatja jóvá a hadparancsot az országgyűléssel. Akkor meg nem mindegy? Magyarország Ausztria társországa volt, de közös volt a pénzügy, külügy és hadügy. Az uralkodó egyben a közös hadsereg (KuK) főparancsnoka. NEM VOLT választási lehetőségünk. Egy nagy nulla vagy te, a magyar nacionalizmust kárhoztató, az ukrán nacionalizmust két pofára zabáló szerencsétlen kétszínű, történelemhamisító kis senki.
Tommaso
2023. november 28. 16:07
gr Tisza megtehette volna, hogy NEM-et mond a császárnak. Ugyanis 1914-ben már nem Ausztria gyarmata voltunk, mint 1867-ig, hanem a Monarchia társállama. És ha Tisza tisztában volt azzal, hogy ha megtámadjuk Szerbiát, annak nagy barátja, az Orosz Birodalom azonnal ránk ront, még nagyobb a bűne. Tisza ugyan szavakban ellenezte a háborút, de aztán az ő vezetésével kezdtünk bele. Ha egy gerinces politikus valamit nagyon ellenez, akkor azt nem teszi meg. Igaz, senki nem állitotta hogy a jobboldaliak gerincesek, ha-ha
Tommaso
2023. november 28. 16:00
jav: 1914.07. 29. éjjel 2h > A háború a gyakorlatban úgy kezdődött, hogy magyar hajókról, magyar tisztek parancsára, magyar tüzérek lőni kezdték egy másik ország fővárosát. A többi ország csak később kapcsolódott be a harcokba. Tisza és később Horthy is IDEGEN ( osztrák és német) érdekekért küldték halálba a magyar katonákat. gr Tisza 600.000-et, Horthy 350.000-et. Nem magyar az, aki mentegeti ezeket a nemzetgyilkosokat.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!