A dobókocka-lecke – Kölnről és az emberi természetről

2016. január 20. 8:49

Bencsik Gábor
Mandiner
A rasszista alapvetően téved, amikor az egyéntől feltétlenül azt a viselkedést várja, amit a sokaságtól. A liberális akkor téved, amikor tagadja, hogy egy adott sokaságtól megjósolható viselkedés várható.

A matematika a természettudomány költészete. Ahogy a vers, a számtudomány is alkalmas a valóság jelenségeinek sűrített megragadására és leírására. Amikor tehát a tapasztalati valóságot sehogy sem tudjuk értelmezni, jól tesszük, ha a matematikához fordulunk segítségért. Nem fogunk csalódni.

Senki számára nem lehet kétséges, hogy a kölni szilveszter éjszakán történteket értelmeznünk kell. Az eddigi viták alapján a legfontosabb eldöntendő kérdéssé az vált, hogy van-e összefüggés az elkövetők etnikai hovatartozása és a cselekmények között, vagy csupán elvetemült egyének egyidejű, alkalom szülte tetteiről van szó. A magát liberálisnak tekintő értelmezés az utóbbit úgy fogalmazza meg, hogy „nem érdekel a bűnözők bőrszíne”, egy másik értelmezés viszont törvényszerű kapcsolatot lát az etnikum és a magatartás között.

A dobókockáról és a jóslásról

Kinek van igaza? A válaszhoz a matematika egyik rendkívül izgalmas ága, a valószínűségszámítás vihet közelebb. A legjobb a klasszikus eszközhöz, a hatlapos dobókockához fordulnunk (más számú lappal határoltak is léteznek, bár azokat csak az egyszerűség kedvéért nevezhetjük kockának). 

Vessünk tehát dobókockát. Mindnyájan tudjuk, hogy a kockának „szabadságában áll” bármelyik lapra fordulni, méghozzá azonos valószínűséggel. Az eredményt tehát nem tudjuk megjósolni. 

Most vessünk tíz dobókockát. Ebben az esetben is igaz, hogy külön-külön egyiknek az eredményét sem tudjuk megjósolni, mind a tíz ugyanolyan eséllyel fordulhat bármelyik lapjára. Csakhogy alapvetően más a helyzet, ha a tíz eredmény összegét nézzük. Erről már bátran jósolhatunk: a legvalószínűbb a 30 és 40 közötti eredmény lesz, a legkevésbé valószínű pedig a két szélsőérték, a 10-20-as és az 50-60-as sáv. (Rövid magyarázat: a rengeteg lehetséges esemény közül csak az ad 10-et, ha mind a tíz kocka 1-est mutat, de például a 35-ös eredmény nagyon sok lehetséges kombinációval kijöhet.)

Íme az ígért paradoxon: egyetlen kockákról nem lehet megjósolni, hogyan viselkedik majd, a belőlük álló sokaságról azonban igen. 

Jön a következő kérdés: az emberi viselkedés hasonlítható-e a dobókockáéhoz? A válasz igen. Az indoklást a kulturális antropológia adja meg, amely szerint – noha minden ember „tiszta lappal” születik – felnövekvésünk során a szüleinktől, rokonainktól, a minket körülvevő közösségtől, tágabb értelemben a kultúránktól átvesszük a hiteinket, vágyainkat, félelmeinket, törekvéseinket, az egész világhoz való viszonyunkat. Claude Lévi-Strauss volt az a társadalomtudós, aki teljes részletességgel kidolgozta ezt a megfigyelést. Az ő immár több mint fél évszázados munkásságából tudjuk, hogy ha akarjuk, ha nem, egymástól eltérő társadalmi struktúrákba illeszkedve élünk, és ezek a struktúrák döntően befolyásolják a világhoz való viszonyunkat. 

Törekvéseink száma és jellege meghatározott

De kanyarodjunk vissza a dobókockához. Az emberi szellem milliárdszor bonyolultabb, mint egy hatlapos dobókocka, lapjainak (hiteinknek, vágyainknak, félelmeinknek, törekvéseinknek) száma és jellege mégis meghatározott. 

Ez azonban az egyént éppúgy nem determinálja, mint a dobókockát a sok kockával várható eredmény. A paradoxont a társadalomra így lehetne lefordítani: a strukturális antropológia semmit sem tud és nem is állít az egyénről, de nagyon sokat az egyének által alkotott sokaságról. 

A rasszista alapvetően téved, amikor az egyéntől feltétlenül azt a viselkedést várja, amit a sokaságtól – mintha minden dobókockánál hármas vagy négyes eredményre számíthatna. A liberális akkor téved, amikor tagadja, hogy egy adott sokaságtól megjósolható viselkedés várható – mintha magát a valószínűségszámítást tagadná. 

Kölnben szilveszter éjszakáján egy valószínű esemény következett be: két kulturális struktúra ütközött össze, és ezúttal az európai struktúra húzta a rövidebbet. Ebből azonban továbbra sem következik, hogy a konfliktust okozó struktúra bármely tagja személyében megítélhető a konfliktus alapján. 

Ennek a paradoxonnak a megértése, a megértésből a megfelelő következtetés levonása most Európa egyik legnagyobb leckéje. A másik a biológiai reprodukció képességének visszaszerzése – de az már egy másik történet.

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Röviden, várható volt.

Bővebben, akik rázúditották ezt a tömeget, figyelmen kívül hagyták a kultúrális különbségeket így már most elveszítették as uralmat felettük.

Bármiben is egyeztek ki as ISIS- el nem fogják be tartani és nem a háttérhatalom által értelmezhető logika szerint fognak cselekedni sem.

Amugy tovabbfejlesztve a hasonlatot, ha egy sokasagban hatoldalu kockak vannak, egy masikban meg tizenketoldalu "kockak" (igen tudom dodekaeder de ne kotekedjunk), akkor nehez elvarni a hatoldalu kockakbol allo sokasagbol, hogy a dobott atlaguk elerje a masiket.

Nem arról van szó, hogy csoportként kellene megítélni őket, hanem arról, hogy csoportként viselkedve nagy a valószínűsége a konfliktus kialakulása.
Pl.: egy szilveszteri utcai partin a fehér európaiak (mondjuk) milliomod része tartja jó bulinak a csoportos zaklatást. Összejönnek 10 000-en bulizni, béke van.
A fiatal mohamedán férfiak mondjuk 5 százaléka szerint a csoportos zaklatás nemhogy nem probléma, hanem hagyomány. Összejönnek 10 000-en, 500 azonnal ficki-ficki.

Az már külön kérdés, hogy ki tudod-e kapni azt az 500-at, vagy célszerűbb lenne nem összeengedni a két csoportot.

A liberálisok szerint, azt az 500-az is lehet kezelni érzékenyítő tréninggel, az értelmesebbek inkább a B választ érzik célravezetőnek.

Isétlés a tudás anyja.
:)

"A kölni (és a többi) eset kapcsán is erős a törekvés a leegyszerűsítésre és a könnyen beazonosítható bűnösökre való rámutatás. És mi sem egyszerűbb annál, mint hogy kijelentsük, a muzulmánok (meg az őket "beengedő" liberálisok) a bűnösök."

Azért ez is jelentős maszatolás. Jelen esetben senki sem az európai "őshonos" (az ötven éve Párizsba költöző algériait nem venném ide) muszlimokra fröcsög, hanem a nyakló nélkül Mutti hívására beözönlő szír-iraki-paki-marokkói-afgán hordára.
Mert kollektív bűnösség valóban nincs, de számoljunk egy kicsit: Kölnbe 2015-ben tízezer muszlim migráns érkezett. A szilveszteri ezer-ezerötszáz erőszakoskodó nagyobbik része friss muszlim kan volt, akik közel ezer áldozatot produkáltak pár óra alatt. Az ENSZ statisztikáiból tudjuk, hogy a migránsok 75%-a 16-40 éves férfi. Tehát a kölni muszlim migránstömeg hímjeinek majd 15%-a érkezését követően egy éven belül már bizonyított. Vegyük hozzá Alice Schwarzer, első generációs feminista döbbenetes információját a húsz évvel ezelőtti török migránsokról:

“20 years ago, a Cologne police officer said to me: ‘Alice, 70 to 80 percent of all rapes in Cologne go to the account of Turks.’ I was shocked and replied: ‘You absolutely must make it public! Even a Turk is not born as a rapist. There must be causes. What’s going on here? What can we do?’ But the message was clear: ‘No way, that’s not politically opportune’. And it is this kind of political correctness that conceals the circumstances, she said."

Szóval valóban hagyjuk a bántó leegyszerűsítést: a frissen érkezett muszlim férfiak oly nagy arányban potenciális bűnözők, hogy az már a kollektív bűnösség kategóriája. Integrálhatatlanságuk miatt a probléma egyetlen kezelési lehetősége: egyetlen darab muszlim migránst sem szabadna egy ideig Európába engedni. És ezzel párhuzamosan el kellene kezdeni a frissen érkezettek deportálását közel-keleti biztonságos és élhető menekülttáborokba.

"Íme az ígért paradoxon: egyetlen kockákról nem lehet megjósolni, hogyan viselkedik majd, a belőlük álló sokaságról azonban igen."

Tehát a rasszistáknak igazuk van.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés