Az iszlám radikalizmus térnyerése a Nyugat-Balkánon

2016. május 19. 15:53
A térség egyik fontos jellemvonása, hogy nem csak az extrém vallási csoportok soraiból kerülnek ki dzsihadisták, hanem más radikális csoportosulások, pl. szurkolócsoportok, csetnik mozgalmak, stb. köreiből is.

„Napjaink demográfiai adatait szemlélve megállapíthatjuk, hogy a Nyugat-Balkán 3 országában is a lakosság nagyobbik hányada az iszlám vallást gyakorolja – Koszovóban a népesség 95,6 százaléka, Albániában 56,7 százaléka, Bosznia-Hercegovinában pedig 40 százaléka; de a többi országban is jelentős a muszlim kisebbség (Macedónia lakosságának 33,3 százaléka, Montenegró 19,1 százaléka, Szerbia 3,1 százaléka, s Horvátország 1,5 százaléka). Az említett országok összlakossága közel 24 millió, melyből a népszámláláskor magukat muszlimnak vallók száma 6.132.126 fő, vagyis a Nyugat-Balkán lakosságának közel egynegyede[4]. A háborús évek viszontagságai ellenére – a népszámlálási adatokat összehasonlítva – kiderül, hogy a népszaporulat tekintetében a muszlim lakosság vezető helyen áll, arányaiban mindegyik országban nőtt a számuk. Koszovóban az 1953-as és a 2011-es népszavazás adatait összevetve 28 százalékkal nőtt az albán lakosság száma; Bosznia-Hercegovina tekintetében az 1961-es és a 2013-as népszavazási adatokat összehasonlítva majdnem 15 százalékkal nőtt a muszlim lakosság száma; Macedóniában 1961-ben a lakosság 13 százaléka volt albán nemzetiségű, 2002-re pedig 25,7 százalékra nőtt ez a szám.[5][6][7][8][9]

A vallási radikalizmus nem új keletű dolog ezen a területen. A ’90-es évek háborúi tökéletes táptalajnak bizonyultak arra, hogy a nemzetiségi viszályok vallási színezetet is öltsenek. Boszniában az 1992–1995 között tartó háborúban megjelentek a közel-keleti országokból érkező dzsihadista harcosok, a mudzsahedinek[10], akik amellett, hogy a bosnyák testvéreik oldalán harcoltak, igyekeztek szélsőséges vallási nézeteiket is terjeszteni. Ugyanez a forgatókönyv játszódott le a koszovói háború idején is 1999-ben. A háborús időszak véget ért a nyugat-balkáni országokban, a feszültségek ugyan enyhültek, de a zavargások mégsem szűntek meg. Az etnikai ellentétek, a törékeny államhatalmi berendezés, az államhatárok átrajzolódásának Damoklész kardjaként lebegő kockázata mind–mind hozzájárul a radikális iszlám térnyeréséhez a Balkánon.

A nyugat-balkáni országokból 2016-ig 877-en csatlakoztak az Iszlám Államhoz, s harcolnak Szíriában és Irakban: Koszovóból 300-an, Bosznia-Hercegovinából 200-an, Macedóniából 207-en, Albániából 107-en, Szerbiából 50-en, Montenegróból 13-an. Közülünk 299-en tértek vissza saját országukba: Koszovóba 130 fő, Macedóniába 70 fő, Bosznia-Hercegovinába 50 fő, Albániába 42 fő, Szerbiába 7 fő. Őket hazatérésükkor ugyan nem tartóztatták le, de folyamatos megfigyelés alatt vannak az adott ország rendőrségei által. 2015-ben a közel-keleti harcokra vállalkozó balkániak száma jelentősen csökkent.[11] Ennek legfőbb oka a szigorúbb törvényi szabályozás – szinte az összes érintett ország törvényben tiltja meg a külföldi harcokban való részvételt és a félkatonai alakulatokhoz csatlakozást. A toborzás leggyakrabban az illegálisan létrehozott imahelyeken és az interneten – főként a facebook-on keresztül – zajlik; egyre fiatalabbakat céloznak meg, s egyre több nő van a külföldre induló harcosok között. Azt, hogy miért indul valaki Szíriába vagy Irakba harcolni, nem szűkíthetjük le kizárólag egyre. ti. az extrém ideológia terjedése mellett, fontos tényező még az alacsony iskolázottság, a gazdasági helyzet, a korrupció és a szervezett bűnözés is.[12] A térség egyik fontos jellemvonása, hogy nem csak az extrém vallási csoportok soraiból kerülnek ki dzsihadisták, hanem más radikális csoportosulások, pl. szurkolócsoportok, csetnik mozgalmak, stb. köreiből is.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez egy nagyon fontos írás. Ha valaki elmegy Szarajevóba, láthatja, hogy az iszlám országok bankjai itt látják Európa kapuját.

A migráció az iszlám népességet ebben a térségben középtávon megsokszorozza.

Ha nem figyelünk, Európából teszik tönkre Európát. A Balkán lesz az iszlám valódi európai hídfője.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés