Mennyi lehet az az „egy városnyi migráns”?

2016. július 30. 14:52

Pintér Bence
Mandiner
A szombati, alacsony intenzitású politikai adok-kapok során kiderült, hogy a fideszes Tuzson Bence szerint Brüsszel, a Jobbik szerint viszont a Brüsszellel karöltve a Fidesz szeretne „egy városnyi migránst” betelepíteni az országba. De vajon mekkora városra gondolnak?

Tavaly szeptemberben az EU belügyminisztereinek többsége jóváhagyta azt a mechanizmust, amellyel a migrációs válság akkori frontországainak – Olaszországnak, Görögországnak és Magyarországnak – leterheltségét akarta csökkenteni az Unió. Magyarország nem kért a tervből, így ki is került az áthelyezési mechanizmus kedvezményezettjei közül, és Szlovákiával együtt bíróságon támadta meg inkább a döntést. Ezen felül a kormány éve elején bejelentette, hogy népszavazást fog tartani az ügyről, amire sor is fog kerülni október másodikán, bár hogy pontosan mi értelme van a szimbolikusságon túl, az egyelőre nem derült ki.

Az ezzel kapcsolatos kormányzati kommunikáció részét képezik azok a plakátok, amelyeken a „Tudta?” megszólítás után többféle, migrációval és terrorizmussal kapcsolatos állítást tesz a kormány. Az egyik ilyen állítás az, hogy Brüsszel egy városnyi illegális migránst telepítene Magyarországra. Ezt ismételte most meg sajtótájékoztatóján Tuzson Bence, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár.

A Jobbik erre reagálva közleményt adott, ki melyben azt írták: „Nemcsak Brüsszel, de az Orbán-kormány is egy városnyi bevándorlót telepítene be. Varga Mihály, Orbán Viktor gazdasági kabinetet irányító minisztere nemrég a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségét biztosította arról, készek magyar emberek helyett unión kívülről érkezetteknek munkát, adókedvezményt, lakhatási támogatást biztosítani.” Szerintük ezt azért lépné meg a kormány, hogy „elterelhesse a figyelmet a Portik Tamással, Vizoviczki Lászlóval és az alvilág más kétes alakjaival folytatott korrupt üzelmeiről.

Politikai adok-kapok ide vagy oda, a legégetőbb kérdésnek továbbra is a mindkét oldal által használt mértékegység teljes meghatározhatatlansága tűnik. Mennyi lehet „egy városnyi migráns”? Város ugyanis például Budapest, ahol több mint 1,7 millió ember lakik; de város a maga 129 ezer lakújával Győr, 48 ezer polgárával Nagykanizsa, 20 ezer lakójával Hatvan, vagy ötezres népességével Csurgó. Sőt! Városi rangot kapott a kétezer fős Máriapócs, vagy az ezer fős Pálháza is.

A legutóbbi elérhető adat alapján valóban egy városnyi migránsról szólna Magyarország számára az elutasított kvótamegálapodás: ha egy helyre telepítenénk az ez alapján érkező migránsokat, akkor 1297 fővel épp megkapnánk Magyarország harmadik legkisebb városát, egészen pontosan Pálháza és Őriszentéter mögött, a három évvel ezelőtti számok szerint. A várossá nyilvánításhoz azonban nem elég azonban a lélekszám, sőt, nincs is ilyen korlátozás a törvényben, viszont van sok más, ami arra vonatkozik, hogy a település milyen szerepet tölt be a környék életében, van-e azt ellátó kulturális, oktatási, egészségügyi intézménye, stb.

Tehát mire gondolhat vajon a kormány, amikor „egy városnyi migránst” emleget? Pálházára? És mire gondol a járókelő, mikor a plakátot meglátja? Debrecenre? Nem mindegy.

Frissítés:

Időközben kiderült, hogy figyelmetlen voltam, és – bár Tuzson Bence sem utalt rá – a Fidesznél megvan, hogy jött ki az „egy városnyi migráns”. A plakátból sem világos, de öt év alatt, és úgy, ha minden évben 1,2 millió migráns kerül be a rendszerbe, plusz családegyesítés. Tehát nem Pálháza a mérce, hanem Szeged. Íme:

Azt, hogy egy tagországba hány bevándorlót telepítenének, egy képlet, a »Juncker-képlet« határozná meg. Az Európai Bizottság idén 1 millió, jövőre pedig 1,5 millió bevándorló érkezésére számít. A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézete szerint az Európába való beáramlás mértéke a következő 5 évben is hasonló mértékű lesz. Ha évente 1,2 millió bevándorló érkezik Európába, a Juncker-képlet alapján Magyarországnak 15 ezer embert kellene letelepítenie évente. Öt év alatt ez a szám a családegyesítéseket is figyelembe véve - konzervatív becslés alapján is - elérheti a 160 ezer bevándorlót.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 69 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mire gondolhat a kormány A "városnyi migráns" szövegü propagandával?

Az egzakt kérdés az az hogy mennyi migráns kvótás szétosztogatásáról szavaztatna az a támogathatatlan orbánrezsim

ezzel a "városnyi migráns" -os óriásplakátos propaganda után.

EZ a nyitott kérdés , mert ez nem zárult még le

ott Brüssszülben.

"Orbán-kormány is egy városnyi bevándorlót telepítene be" - hazudja Pintér Bence, Tunyácska pedig utánozza.

Csakhogy a vendégmunkás és a betelepítés nem azonos fogalom.

A Magyar Gyáriparosok Országos szövetségének felvetése: "kormányzati program szükséges a kulturálisan beilleszthető, szakképzett munkaerő bevonására (például Lengyelországban 1 millió ukrán dolgozik, ez népességarányosan nálunk 250 ezer munkavállaló lenne)"

Ehhez kapcsolódott Varga Mihály, aki nem a kormány, hanem csak kormánytag.

A magyar kormány pedig nem az unió által előírt migráns létszámot kifogásolta, hanem az elvet. Ez pedig azt jelenti, hogy az unió nem írhatja elő kötelező jelleggel a kvótát.
Erről szól a bírósági beadvány és erről szól a népszavazás is.
A népszavazási kérdés pedig azért olyan, mert így az EU nem tud belekötni és az Alaptörvénnyel sem ellentétes.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés