Ádám Rebeka Nóra és Pap Lázár írása a Mandiner hetilapban.
Május 26-án az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakításával kapcsolatos törvénytervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek, amely szeptember 1-jével az oktatási intézmény államtól független, alapítványi fenntartásáról rendelkezik. A minisztérium azzal indokolta a lépést, hogy az egyetem működési modellje harminc éve változatlan, elengedhetetlen egy korszerűbb modell a felmerülő társadalmi-gazdasági kihívások kezelésére. Ezt a koncepciót annak idején maga az intézmény is elfogadta, így lett új tulajdonosa a Színház- és Filmművészetért Alapítvány. A fenntartót képviselő kuratórium élére Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, az öttagú grémiumba még Rátóti Zoltán színész-rendező, Lajos Tamás operatőr-producer, Bacsa György, a Mol stratégiai ügyvezető igazgatója és Világi Oszkár, a Slovnaft igazgatóságának elnöke került.
Milyen változás?
A döntés végrehajtása és a kinevezettek személye heves tiltakozást váltott ki az egyetem dolgozói és hallgatói részéről. A sértett felek nehezményezték, hogy a törvénytervezetről csupán a sajtóból értesültek, hogy az előzetes egyeztetés elmaradt, és kifogásolták, hogy az általuk delegált jelöltek közül senki nem került be a kuratóriumba. Ezzel szemben Rátóti Zoltán lapunknak elmondta, Vidnyánszky Attila már évekkel ezelőtt próbálta felvenni a kapcsolatot az egyetem vezetésével, hogy legyenek partnerek egy új kampusz megépítésében és új struktúra kialakításában. „Lehet, hogy a változtatás tényéről későn szóltak nekik, de a változtatás szándékáról mindenképpen tudtak” – fogalmazott.
A tiltakozás rövid időn belül mozgósította a hallgatókat, a diákok elfoglalták az egyetem Vas utcai épületét, elbarikádozták a bejáratot, hogy a kuratórium tagja ne juthassanak be. Állandósultak a tüntetések, a tanárok és az általuk feltüzelt fiatalok élőláncra hívták az embereket, miközben a kuratóriummal való egyeztetéseket sorozatban visszamondták. A tanév szeptember 7-én kezdődött volna, ám Upor László rektorhelyettes önhatalmúlag úgy döntött, hogy nem kezdik meg a tanítást. A dolgozók és a hallgatók sztrájkot hirdettek. Zsámbéki Gábor, Székely Gábor, Ascher Tamás, Enyedi Ildikó és Máté Gábor is felmondott, az egyetem vezetői pedig kijelentették, addig nem hajlandók dolgozni, amíg nem teljesülnek a követeléseik, vagyis a kuratórium nem mond le, és a szenátus jogköreit vissza nem állítják.