Véghajrában a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés: a Minority SafePack felháborító negligálása csak fokozta az aláírási kedvet a szervezők szerint. A székelyek szövetségben vannak, de nem mindenben egy az útjuk az Európai Parlament katalán–baszk–északír–korzikai „önrendelkezési csoportjával”.
2021. január 27. 11:44
p
0
0
0
Mentés
Veczán Zoltán írása a Mandiner hetilapban.
Emlékezetes volt május első néhány napja azoknak, akik szívükön viselik az őshonos nemzeti közösségek ügyét: a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által indított polgári kezdeményezés aláírásgyűjtő felületén percről percre százasával nőtt a szignók száma. A nemzeti régiók ügyének Brüsszel elé viteléhez azonban hét országból is kellett volna hozni a minimumszámokat, ami, dacára a több mint egymillió szignónak, akkor nem sikerült.
Most megtörténhet a csoda, hiszen hétből hat állam már „bezöldült”: Magyarország, Románia és Szlovákia, majd Horvátország, Észtország és Svédország. Spanyolország irgalmatlan iramban jön fel, a legfrissebb öt aláírásból négy mindig biztosan onnan érkezik – pontosabban Katalóniából. Közel a február 7-ei határidő, jelen sorok írásakor már csak ötezer szignó hiányzik az országból – annyi, amennyit az SZNT külügyi megbízottjának beszámolója szerint egy bő hét alatt összeszedtek. „Csak így tovább, és meglesz!” – fogalmaz lapunknak Dabis Attila.
A siker mögött a rengeteg aprómunka mellett két fő tényezőt lát az SZNT megbízottja. Egyrészt sikerült végre megszólítani a katalánokat a saját újságjaikban és a közösségi médiában, főként a Twitteren fizetett hirdetésekkel, ismert emberek bevonásával. Közéleti figurák mellett a baszk kormányzó párt EP-képviselője, Izaskun Bilbao Barandica, sőt még Carles Puigdemont katalán elnök is aláírásra buzdított a nemzetiregiok.eu oldalon. „Felismerték, hogy a saját érdekeikért is küzdenek például a kezdeményezés azon követelésével, hogy a nemzeti régiók nyelve – így az övék – váljon az EU hivatalos nyelvévé is, hiszen egy katalán, egy baszk vagy egy korzikai semmivel nem alacsonyabb rendű, mint egy spanyol vagy egy francia. Vonzó lehetett, hogy már több mint 1,3 millió szignó összegyűlt, s hetedik tagállamként a királycsináló sem hálátlan szerep” – sorolja Dabis. A siker másik összetevője, hogy az emberek a covid első hullámától eltérően – amely lábon lőtte a személyes szignógyűjtést – immár belakták a virtuális tereket, s így a netes eszközök nagyobb hatásfokkal működtek náluk.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az egyre ideologikusabb, föderalistább, Európának ártó baloldali többséget? Áttekintettük az 1979 és 2019 közti negyven év választási trendjeit, és értékeltük a kilátásokat.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt.
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.
Aktív fenyegetésről van szó, amely mögött a térségben hosszú ideje aktív érdekcsoport áll – állapította meg az ellenzék külföldi kampánytámogatása kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A szervezet arra is fényt derített, hogy már Karácsony Gergely 2019-es kampányát is megtámogatták kívülről.