Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő hétfőn javaslatot tett egy átfogó népességpolitikai intézkedéscsomagra, amelynek bevezetését élet-halál kérdésének nevezte.
Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő hétfőn javaslatot tett egy átfogó népességpolitikai intézkedéscsomagra, amelynek bevezetését élet-halál kérdésének nevezte. A sajtótájékoztatón kijelentette: „Az intézkedéseknek megvan a maguk ára, de ha nem hozzuk meg őket, ez az ár sokkal nagyobb lesz: mégpedig a horvát nép és állam megszűnése a nem is olyan távoli jövőben”. Kiemelte: a demográfiai megújulás olyan kérdés, amelynek egész mandátumát szentelte.
Gyökeres társadalmi változásra van szükség
„Horvátországnak mélyreható, gyökeres társadalmi változásra van szüksége. A csomag intézkedéseinek bevezetése nemcsak a gazdasági környezettől és a politikai akarattól függ, hanem a társadalmi klímától is” – mutatott rá.
Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a 2011-es népszámlálási adatok szerint Horvátországnak 4 millió 284 ezer lakosa volt, most pedig a népesség létszáma nem éri el a 4 milliót. „Amennyiben nem állítjuk meg a népességfogyást, 2051-re egymillióval csökken a lakosság száma, elöregedik a társadalom, és drámaian csökken a munkaképes korú népesség” – húzta alá.
Az adóreform a kulcs
Grabar-Kitarović kifejtette: mindennek az alapja az adóreform. Csökkenteni kell a bérek után fizetendő járulékokat, amivel növekednének a nettó bérek – hangsúlyozta. Második kulcsfontosságú reformként a közigazgatás átalakítását, annak teljes digitalizálását jelölte meg. A családpolitikai reformok közül a különböző juttatások megemelését említette. Úgy vélte továbbá, hogy szükség van a bevándorlás, valamint a letelepedés ösztönzésére is. Ebben az összefüggésben főleg a határon túli horvátokat említette. Véleménye szerint létre kell hozni egy határon túli horvátok hivatalát, amelyet valós jogkörrel kell felruházni. „Meg kell könnyíteni a horvát állampolgárság elnyerését, valamint segíteni kell a beilleszkedést” – szögezte le.
Az államfő felhívta a kormányt, a parlamenti képviselőket, az ellenzéket, a munkáltatókat és szakszervezeteket, hogy közösen kapcsolódjanak be a vitába, valamint vegyenek részt egy jóléti állam és esélyegyenlőségi társadalom megteremtésében.
Az államfő, aki csak javaslattal élhet a kormány felé, sajnálatát fejezte ki, hogy mandátuma alatt a három kormány egyikével sem tudott egy asztalhoz ülni. A jelenlegi népességpolitikai intézkedéscsomagot saját tanácsadóival, demográfiai és más szakemberekkel dolgozta ki. Egy közös kormányülés javaslatát Andrej Plenković horvát kormányfő korábban elutasította.
„Ahelyett, hogy egymás ellen vádaskodunk, nemzeti konszenzusra kellene törekednünk” – mondta Grabar-Kitarović, majd hozzátette: az a lényeg, hogy az intézkedésekhez azonnal hozzá kell fogni, nem lehet tovább várni.
A konfliktus a horvát kormány és az államfői hivatal között nem új keletű, holott amint az államfő, úgy a kormány tagjainak zöme is a nagyobbik kormányzó pártból, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségből (HDZ) kerültek ki. Grabar-Kitarović megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez, ugyanakkor Plenković szigorúan Brüsszelhez igazodó politikát folytat.
(MTI)
„A kiválasztott többfunkciós repülők a legújabb generációhoz tartozó harci gépek családjához, és a világ legjobbjai közé tartoznak” – mondta a horvát kormányfő.
Még a vészterhes 2022-es évben is sikerült öt helyet javítanunk a termékenységi ráták rangsorában.
A magyar megoldás viszont még a koronavírus válság közepén is mutatta: hatásos.
Megnyerte a szerdán tartott parlamenti választást a kormányzó jobboldali HDZ, de nem szereztek többséget.
Miközben zajlanak a forró európai és közel-keleti események, Horvátország szerda folyamán parlamenti választást tart.
Nem lehet azt állítani, hogy a magyarok menekülnének az országból.
De az magához Dobrevhez is méltatlan, ha erre az a válasz, hogy egy emberként tagadják el Magyar jelentőségét.
„Nem lehet túl gyakori az olyan összehasonlítás, amiből még a Habsburgok is jól jönnek ki.”
