Honnan ered a dzsihadisták fanatizmusa? – Anthony Celso dzsihád-kutató a Mandinernek

2022. szeptember 18. 16:01

Az iszlám hitnek öt alappillére van, a dzsihád nincs közöttük – mégis pusztító erejű ideológiaként terjed a muszlim világban és határvidékein. Anthony Celso dzsihád-kutatót kérdeztük interjúnkban!

2022. szeptember 18. 16:01
null
Maráczi Tamás

Az iszlám hitnek öt alappillére van, az iszlamista csoportok a dzsihádot hozzátoldották hatodiknak, hogy a Koránra hivatkozva elüldözzék a keresztényeket – mondja lapunknak a texasi Angelo State University professzora. Anthony Celso biztonságpolitikai szakértőt, az iszlamista terrorizmus kutatóját a Danube Institute konferenciáján a dzsihadisták végső stratégiai tervéről, a terrorista csoportok jelenlegi képességeiről és a „gonosz tengelye” 2.0-ás verziójáról kérdeztük. Interjúnk.

***

Minden muszlim kötelessége a Korán tanítása szerint szent háborút, dzsihádot viselni a keresztények ellen?

Nem. De a Korán szövegének sok, egymástól eltérő értelmezése van az iszlámban. A különféle másként gondolkodó csoportok elleni, fegyveres, valódi háborút folytató dzsihadisták értelmezése egy a sok közül. A dzsihadisták keresztények elleni hadviseléséről nagyon kevés megbízható tanulmány született eddig: ennek egyik oka az, hogy a politikai korrektség miatt a kutatók valahogy nem akarják ezt mélységében feltárni.

Pedig ez a háború az elmúlt években világszerte több száz templomot pusztított el, több ezer keresztényt ölt meg.

De a Korán szúráiban vagy az iszlám egyéb szent irataiban van konkrét, közvetlen parancs vagy utalás arra, hogy az igazhitű muszlimoknak kötelezettségük a háború a keresztény hitűek ellen?

A Korán szövege igazából Mohamed próféta azon tapasztalataiból született, amelyeket Mekkában és Medinában szerzett. Az úgynevezett medinai szúrákban lelhetünk fel olyan kitételeket, amelyek a keresztények és a zsidók elnyomására utalhatnak. Mohamed mindkét vallás képviselőinek ellenállását megtörte Medinában. De ezek a szúrák ma csupán ürügyül szolgálnak a dzsihadisták számára, hogy erőszakot alkalmazzanak a keresztény közösségekkel szemben.

Ha azonban az egész szövegkörnyezetet nézzük, akkor a Koránban ugyanúgy megtaláljuk azokat a részeket is, amelyek meg mérsékletre szólítanak fel. Sok múlik tehát a szent iratok értelmezésén, magyarázatán – a radikálisok a háborús verseket emelik ki, a mérsékelt muszlimok pedig a mekkai szúrákat tartják irányadónak, amelyek a békés egymás mellett élést szorgalmazzák.

Mondana példát arra, miként torzítja el a dzsihadista interpretáció a szent szöveget?

Vegyük példának azt, hogy az iszlám hitnek öt alappillére van, ezeket az intézményeket a Korán fektette le. A dzsihád nincs közöttük. A dzsihadisták tehát a szent háború kötelezettségét hozzátoldották hatodik szent követelményként az eredeti szent szöveg kiegészítéseként. Ráadásul

a dzsihád jelentését a szent iratok nem határozzák meg pontosan, így annak tartalmát a szöveg interpretációja határozza meg.

Az egyik értelmezése szerint a dzsihád a muszlim hívő belső küzdelmeiről szól, ahogy uralmat vesz rossz vágyai, ösztönei, törekvései felett. Egy másik értelmezés szerint viszont külső küzdelmet, szent háborút is jelent a hitetlenek ellen.

A muszlimok többsége számára a dzsihád azt a küzdelmet jelenti, amellyel meg kell harcolniuk a hitükért. A dzsihadista kisebbség számára viszont azt a kötelezettséget jelenti, hogy konkrét harcban álljanak a más hitűekkel, és fegyverrel le kell őket győzniük – hiszen értelmezésük szerint Allah akarata az, hogy békés vagy erőszakos eszközökkel az iszlám hitet terjeszteniük kell szerte a világon.

Anthony Celso, a texasi Angelo State University professzora

 

Milyen státusza lehet a keresztényeknek a Korán meghatározta világban, egy muszlim államban, illetve a dzsihadista ideológia alapján egy kalifátusban?

A kalifátusok történetében voltak periódusok, amikor a muszlimok, a keresztények és a zsidók békésen éltek egymás mellett, de voltak korszakok, amikor az utóbbiakat üldözés érte. A több száz évig muszlim uralom alatt élő Spanyolország a jellemző példa: többnyire békés együttélés volt, de időszakonként mégis fel-fellángolt a vallásos erőszak a muszlimok részéről.

Az új, iszlamista kormányzású területeken a keresztényeket rendszerint megtűrik és adófizetésre kötelezik. Vannak dzsihadista csoportok, amelyek számára ez kevés, ehelyett csak az iszlámra való áttérés elfogadható, vagy a halál?

Az Iszlám Állam (ISIS) gyakorlata körülbelül ez volt. Ha megvizsgáljuk, miként jártak el abban a néhány évben Irakban és Szíriában, azt látjuk, hogy

a keresztény lakosságot szisztematikusan elüldözték a területeikről.

A 2003-as amerikai hadművelet előtt Irakban egymillió keresztény élt, mára 200 ezerre csökkent a számuk, az elmenekülés fő okai az etnikai tisztogatások és a terror eszközeivel történő vallási üldözések voltak, elsősorban az ISIS elől menekültek el tömegesen a helyi keresztények. A dzsihadisták elpusztították a templomok, a kolostorokat, és ez jelképes volt, a templomok elleni támadásokat a világ több pontján végrehajtották. Ezt tette az Iszlám Állam, az al-Kaida, a Boko Haram, de támadások érték Egyiptomban a tisztelet övezte kopt közösségeket is, illetve Pakisztánban is több ilyen akció volt. Véleményem szerint a keresztények elleni dzsihadista támadások fő frontvonala ma Afrikában húzódik, az Egyenlítő menti államokban történetileg is feszült a viszony a muszlim és a keresztény közösségek között. Történelmi események, mint például a nyugati gyarmatosító múlt, az Ottomán Birodalom bukása vagy Izrael megalapítása is táplálják a dzsihadisták gyűlöletét a Nyugat iránt.

A dzsihadista támadások zöme spontán dühből ered, vagy tervezett, szisztematikus akciók, azzal a stratégiai céllal, hogy elüldözzék a keresztényeket?

Mindkettő előfordul, de nyilvánvalóan a második jelenség a meghatározó. Van egy rendszerszerű, szervezett terrorkampány, amelynek célja, hogy elűzze földjeikről a keresztény közösségeket. A dzsihadista csoportok akcióinak fő célja valóban az, hogy távozásra kényszerítsék a keresztényeket.

 

Melyek jelenleg a legveszélyesebb államok ebből a szempontból?

Mozambik, Kongó, Nigéria. A Közel-Keleten Szíria, amely egy megoldatlan problémahalmaz máig. És a régióban a vallási villongások nem hagynak alább.

Az Iszlám Állam vesztett, de nem szűnt meg,

Afrikában újraalakulnak az elmenekült sejtjeik.

Irakban, Szíriában és Afganisztánban is megtörténhet ez?

Megvan erre a kapacitásuk. De azt is tudjuk, hogy bár a dzsihadista ideológia alapján rokonok, az al-Kaida és az Iszlám Állam mégis egymás ellenfelei. Az Iszlám Állam az al-Kaidából nőtt ki, és annak vetélytársa lett. Az ISIS afgán szárnya azon kívül, hogy folyamatosan síita célpontokat támad, jelenleg felkelést szít a tálib uralom ellen, hogy a zűrzavarban meg tudják ragadni a hatalmat, míg a tálibok jó kapcsolatot alakítottak ki a Hakkani-hálózaton keresztül az al-Kaidával. Semmi meglepő nincs abban, hogy Ajman az-Zavahri al-Kaida-vezér Kabulban élt egészén az ellene elkövetett sikeres merényletig. A tálibok ugyanis mindig is kapcsolatban álltak az al-Kaidával.

Ahogy említette, a szunnita dzsihadisták támadják a számukra eretnek síita közösségeket, merényleteket szerveznek már a tálib imámok ellen is. Kik alkotják azt a szűk „igazhitű” kört, akik ellen nem kell szent háborút vívniuk? Kik a „tiszták” a szemükben?

Az Iszlám Állam ideológiája, világlátása nagyon speciális:

ha valaki nem támogatja őket, az a halál fia.

Meggyőződésük, hogy ők képviselik az igazi iszlámot, ahogy a vallás Mohamed és közvetlen utódai idejében létezett. Aki nem osztja ezt a szemléletet, hitet, az aposztata – az aposztaták sorsa pedig az, hogy eltöröljék őket a föld színéről.

Amerika legrosszabb rémálma, hogy Afganisztán újra a dzsihadista mozgalmak hátországává válik, ahonnan újra Amerika elleni terrortámadásokat lehet szervezni-végrehajtani. A tálibok egyezményt írtak alá arról, hogy ez nem így lesz. Hisz nekik?

Nem. Még az amerikai tárgyalók is tisztában voltak azzal, hogy a tálibok hazudnak. Ez a forgatókönyv nagyon is reális. Az amerikaiak ki akartak vonulni Afganisztánból, és ezért belementek egy egyezségbe, de már az aláíráskor világos volt, hogy a tálibok nem fogják tartani a szavukat. Az-Zavahri Kabulban élt, a tálibok tudtak erről.

 

Egy amerikai drón ölte meg, ami azt jelenti, hogy Amerika kivonult ugyan, de ha biztonsági érdekei sérülnek, célzott, távirányított támadásokkal képes bármilyen célpontot elérni Afganisztánban. Az amerikai hírszerzés, megfigyelés, katonai potenciál képes ellenőrzés alatt tartani a terrorcsoportokat?

Afganisztán elvesztése azt is jelentette, hogy az amerikai hadsereg elveszít egy katonai hídfőállást a régióban. Egyes célzott támadásokat végre lehet hajtani, de a terrorcsoportok működése is bonyolulttá vált, azok lekövetése térben távolról szinte lehetetlen. Ugyanakkor ha megvan a célpont, azonnal támadás történik – a tapasztalat az, hogy ha nem végeznek azonnal a célszeméllyel, annak komoly következményei lesznek; lásd a 2001-es terrortámadásokat. Az al-Kaida egy központi szervezet, de egymaga nem elég erős ahhoz, hogy nagyszabású támadásokat hajtson végre; az ereje abban áll, hogy

több földrészen helyi dzsihadista csoportokkal működik együtt, így hidraszerűen felüti a fejét szinte akárhol.

Az-Zavahrinak volt egy átfogó terve arról, miként kellene létrehozni egy nagy dzsihadista államot Irak és Szíria területén, de aztán jött az Iszlám Állam, amely saját elképzeléseit valósította meg – végül sikertelenül –, és a másik nagy csoport, az al-Nuszra Front is levált az al-Kaidáról. Így a nagy levantei terv darabjaira hullott szét.

Mi jelenleg akkor a nagy stratégiai céljuk ezeknek a most éppen szétforgácsolt dzsihadista erőknek?

Egy globális kalifátus létrehozása, és az iszlám világ egyesítése a kalifátus égisze alatt. A legmerészebb elképzelés szerint ez a birodalom végül

egy végső harcba bocsátkozna a nyugati hatalmakkal, és ezt a háborút az iszlám próféciák alapján megnyeri.

Ez a vízió energizálta az Iszlám Állam mögötti mozgalmat, és emiatt kiáltották ki az általuk elfoglalt területeken a kalifátust – ez egyébként egy nagyszabású tett volt, hiszen a legutolsó kalifátus az Ottomán Birodalom volt száz évvel ezelőtt. Az a kalifátus az első világháború után széthullott, a dzsihadisták pedig úgy vélik, hogy amíg nincs egy új, addig a hitetlenek, a nyugatiak tudják dominálni a világot.

Ön egy kollégájával egy új könyv megírásán dolgozik, amely az észak-koreai–iráni stratégiai kapcsolatokról szól. Az ukrán háború megváltoztatta a geopolitikai viszonyokat, Oroszország Kína és Irán szövetségét keresi, és Észak-Korea is csatlakozni próbál az alakuló érdekcsoporthoz. Ez lehet – George W. Bush szavaival – a „gonosz tengelye” 2.0-ás verziója?

Észak-Korea – annak ellenére, hogy a legtöbb nemzetközi szankcióval sújtott rezsim a világon – nagy mennyiségű rakétát, lőfegyvert, harci járművet küldött Iránba, a teheráni rezsim pedig ezeket a harci eszközöket továbbította saját szövetségei számára, hogy felkeléseket szítsanak a Közel-Kelet több államában. A jemeni hútik, a Hezbollah Libanonban, néhány félkatonai szervezet Irakban és egyes szíriai fegyveres csoportok, amelyek a később bekapcsolódó orosz egységekkel karöltve gyakorlatilag megmentették az Aszad-rezsimet az összeomlástól.

A „gonosz tengelye” kifejezést kicsit túlzónak érzem; ezek az államok antidemokratikus, antiliberális, autoriter államok, amelyek kölcsönös érdekből egymással szövetkeznek. Ez a szövetség lehetővé teszi a nemzetközi szankciók kijátszását:

Irán például kőolajat szállít Észak-Koreának, hogy az képes legyen életben tartani a fegyvergyártását,

Oroszország paramilitáris egységei ott tudnak lenni bármelyik konfliktusban, és ott is vannak. Ez a szövetség komoly fenyegetést jelent a Nyugat számára. A nyugati dominancia gyengítésére törnek, a Nyugat stabilitását akarják aláásni.  

 

Portréfotók: Földházi Árpád; nyitófotó: Mandiner archív

Összesen 46 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Ödenburger
2022. szeptember 18. 22:31
A Korán értelmezésénél nem mehetünk el amellett, hogy a mohamedánok szerint a szöveg isteni (Allah) kinyilatkoztatás. És értelmi ütközés esetén a későbbi szöveg a döntő. Ez alapján pedig a harcos részek az érvényesek, meg akkor is, ha a mérsékeltebb részek is a Korán részei.
fado
2022. szeptember 18. 18:03
Korán démonikus inspirációból született mű. Sátán sugalmazta Mohamed álprófétának.
Backstab
2022. szeptember 18. 17:30
Egy koran egetest be vezettetnek az Eifel torony melle meg a Brandenburgi kapu tovebe. Egjel kutya.havi egyszer
mokány
2022. szeptember 18. 17:18
Ajkit igazán érdekel , olvasson el minden Vámbéri Ármin , és minden Germánusz Gyula könyvet . A dolog a túlvilági előmenetel turbózására való . Ha " csak " azt az öt alapelvet tartja csak be , akkor a túlvilágon , a jelenlegivel megegyező helyzetbe találja magát .
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!