Nagy erőkkel zajlik az élőerő megerősítése mind az orosz, mind az ukrán hadseregben. A katonák toborzása néhol jogszerűen, néhol kényszersorozásokkal történik, az új ukrán sorozási szabályok például megszüntetik a kiskapuk nagy részét, és világosan kijelölik a mentességi köröket.
***
Az orosz-ukrán háború első évfordulóján a modern fegyverzet beszerzése mellett az élőerő utánpótlása jelenti a legnagyobb kihívást a mennyiségi fölényben lévő orosz csapatok ellen küzdő ukrán hadsereg számára.
Cikkünk írásakor már egy éve tart az orosz-ukrán háború, amelynek során Oroszországban már a második mozgósítás zajlik, a tartalékosok behívása azt célozza, hogy a nagyobb létszámmal, a nagyobb fegyverzetbeli tartalékokkal darálják be Ukrajnát.
De ahogy Oroszországban, úgy Ukrajnában is hónapok óta zajlik a kényszersorozások gyakorlata
– a fronton hiányzó emberanyagot sürgősen pótolniuk kell az arcvonalak tartásához, a tavaszra tervezett ellentámadás reális tervezéséhez ugyanis elengedhetetlen, hogy támadáshoz elégséges legyen az ukrán katonák száma.
Az adatok szerint kirívóan magas volt a sorkötelezettség alól kibúvók aránya, így az új katonák toborzása csak akkor érheti el a célját, ha a sorkötelesek számára a katonai szolgálat alóli kibúvásra minél kevesebb kiskaput engednek a hatóságok. Január végén a kijevi kormány új sorozási szabályokat jelentett be, három hete vizsgálják, hogy a gyakorlatban ezek milyen pozitív változást hoztak.
A Putyin és Zelenszkij között zajló orosz-ukrán háború kezdete után már a harcok első szakaszában az ukrán haderő állományát többnyire önkéntesekkel tudták feltölteni, később azonban egyre nagyobb szükség volt a katonai szakértelemre, a kiképzett ukrán katonákra, illetve az elhunytak, sebesültek miatt hiányok is keletkeztek az alakulatoknál, így elkezdték behívni a tartalékosokat is.
A „kormányzati mobilizációs program” (így nevezik az országos szinten zajló toborzásokat – a szerk.) rengeteg feszültséget gerjesztett az ukrán lakosság körében, a hatósági erőszakkal, néhol törvénytelenül besorozott férfiak ezrei tettek panaszt a hadsereg bánásmódja, a kényszertoborzás, vagy ahogy sokan nevezik: az „embervadászat” durva gyakorlata ellen.
így sokan nem vették át a behívójukat, időnyerési céllal jogi úton megtámadták annak a hivatalnak az illetékességét, amely a behívót postázta, vidékre költöztek és helyi rokonoknál bújtak el, illetve a toborzás elől külföldre távoztak. Ügyvédek specializálódtak erre a társadalmi igényre, jó pénzért ki tudták járni ügyfeleik mentesítését – a korrupció ezen a téren is utat tudott vágni a bürokrácia bozótosában.
A háború elhúzódása, az orosz-ukrán helyzet, és a január végén bevezetett, új ukrán sorozási szabályok azonban felszámolták a kiskapuk nagy részét, így meghatározzák a behívó kiküldésének és átvételének módjait, az át nem vétel esetén kiszabandó büntetési tételeket, valamint kiterjedt jogköröket biztosít a rendfenntartó erők számára a sorozást elbliccelők felkutatására, szükség esetén előállítására.
ellenzéki parlamenti képviselők szerint azonban ez csak a vágyvezérelt kormányzati kommunikációban van így, a való világban nem.
Az üzleti szektor üdvözölte a transzparensebb szabályokat, de továbbra is aggódik, mert a cégek ilyen körülmények között nehezen tudják tervezni az üzletmenetüket, nem tudják, mikor, melyik munkavállalójukat viszik el a frontra, ezért egységes és átlátható szabályozást szeretnének. A vállalkozók képviseletei azt hangoztatják, hogy a képzett munkaerőt nem szabadna átgondolatlanul katonának vinni, ehelyett hatékonyabb módszer lehetne, hogy maradhatnának civil foglalkozásukban, de vállalkozásaikat saját munkáik mellett részben a hadiipar számára történő hozzájárulásra, munkára köteleznék.
A január végén bevezetett, új ukrán sorozási szabályok nagyobb mentességet adnak a sorkötelezettség alól az állami alkalmazottak és a hadipar szempontjából fontos szektorok szakképesített munkaereje számára.
A nemzetstratégiai szempontból kiemelt fontosságú üzemekben, az energetikai szektorban vagy a fegyvergyártásban dolgozók, a kormányzat különböző szintjein, az önkormányzatokban, a közigazgatásban és az állami ügynökségekben, illetve a közegészségügyben alkalmazottak hat hónapra
Az állami kulturális intézményekben, a közoktatásban, a tudományos életben, a társadalombiztosítás intézményeiben, az élsportban tevékenykedők, a média kiemelt területein dolgozók, a humanitárius segélyezésben résztvevő ngo-k munkavállalói szintén mentesülhetnek, ha konkrét igazolásokkal bizonyítják, hogy munkájukkal „valódi szükségleteket” töltenek be. Abban az esetben azonban, ha egy munkavállalót egy ilyen „védett” munkakörből elbocsátanak, akkor automatikusan (és azonnal) sorköteles személlyé válik.
Az állami szektorban való munkakör sem ad azonban teljes mentességet, ugyanis a társadalmi felháborodás hatására az ukrán törvényhozók úgy módosították a jogszabályokat, hogy az igazoltan a háborúhoz hozzáadott értéket nyújtó, pótolhatatlan munkaköröket betöltő alkalmazottakon kívül az állami cégekben, ügynökségekben alkalmazottként dolgozó férfiak legkevesebb 50 százaléka sorköteles marad – hogy mely személyek esnek bele ebbe a kvótába, azt nagy mértékben a munkaadók döntik el.
--
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Danylo Antoniuk / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Az amerikai hadiipar is jól jár: minden eszközt ők gyárthatnak le.
Le kellett állítani a létesítményt.
A károk és áldozatok felmérése továbbra is zajlik.
Keith Self texasi republikánus képviselő élesen bírálta a Biden-kormányzat Ukrajna politikáját.
Gerolf Annemans szerint Verhofstadt egy fanatikus és megszállott emberré vált, aki az EU hatalmával akar létrehozni egy birodalmat a semmiből.
