Martin Schulz: Gyöngyösi Márton Európa szégyene

Moshe Kantor, az Európai Zsidó Kongresszus vezetője arról beszélt, hogy több országban is egyre több az antiszemita incidens. Magyarországot is kiemelte: egy 2012-es felmérésre hivatkozva azt állította, hogy 63 százalékkal emelkedett az ilyen esetek száma.

„Sem figyelmen kívül hagyni, sem elfogadni nem tudjuk az olyan pártokat, mint a Jobbik, amely Budapesten a zsidók összeírását sürgette” – fogalmazott a moszkvai születésű zsidó vezető. A görög Arany Hajnal pártról is beszélt, amely az athéni törvényhozás helyeinek hat százalékát birtokolja, és azt állítja, hogy a második világháborúban harmincadannyi zsidó embert gyilkoltak meg, mint ahány a nürnbergi nemzetközi törvényszék megállapításában szerepel.

Kantor a soát a zsidóság és Európa történelmének mélypontjaként említette, és felidézte azt a mondást, miszerint ahhoz, hogy a gonosz győzedelmeskedjen, csak annyi kell, hogy a jó emberek ne tegyenek semmit. Európa a második világháborút megelőző időszakban nem vette észre a gyűlölet és a szélsőségesség szelét, és ezért hatmillió zsidó az életével, Európa pedig a második világháború öldöklésében meghalt emberek életével fizetett. Moshe Kantor hangsúlyozta: „nem hunyhatunk szemet, mert újra erősödik az antiszemitizmus”.

Martin Schulz, az EP elnöke beszéde elején kijelentette, hogy Európában igenis van antiszemitizmus. Van olyan szabadon választott képviselő az Európai Unió egyik tagállamában, aki a zsidók összeírását sürgeti – utalt a német politikus Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő kijelentésére.

„Ez szégyen Európában!” – mondta Martin Schulz, és szavait a megemlékezés résztvevői tapssal fogadtak. Az EP elnöke úgy vélekedett, hogy az európai, határok fölött álló intézmények feladata nemcsak a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés, hanem a kölcsönös kontroll is annak megakadályozására, hogy „az európai közösség egyik tagja ellenőrizetlenül elsodródjon egy veszélyes irányba”.

„A holokauszt megmutatta, milyen mélyre süllyedhet az ember. A gonosz mindennap, minden percben létezik, ezért elővigyázatosnak és ébernek kell lennünk minden percben” – fogalmazott Schulz. Kijelentette, hogy a diktatúrának – amely mindig ott kezdődik, ahol nem szavatolják az egyén demokratikus jogait – el kell tűnnie Európából. A német EP-elnök szerint a holokausztra nemcsak ezen a napon kell emlékezni, hanem mindig, folyamatosan. Készen kell állni a harcra a szabadságért, a demokráciáért, a méltóságért, bátornak kell lenni, ahogyan Raoul Wallenberg is bátor volt. Hozzátette: bátornak lenni nagyon nehéz, „nem vagyunk mindannyian hősök, és senki sem ítélheti el azokat, akiknek nincs erejük bátornak lenni”.

A szocialista politikus annak a véleményének adott hangot, hogy aki erős, vezető, választott tisztségviselő, közszereplő, annak bátornak kell lennie, hogy kiálljon bárhol és bármikor, ha felüti a fejét a rasszizmus vagy az antiszemitizmus, és ki kell mondania, hogy „amíg én itt vagyok, addig senkit sem fognak a nemzetisége, származása, vallása, etnikai hovatartozása vagy politikai nézetei miatt megalázni”. Az uniós parlamentnek is van olyan képviselője, aki Auschwitzot jelentéktelen történelmi részletkérdésnek tartja, és legszívesebben az épület falain kívül látná azt az embert, aki ugyanakkor a testület szabadon választott tagja.

Az Európai Bizottságot Maros Sefcovic, a brüsszeli testület alelnöke képviselte a megemlékezésen. Azt mondta: nincs az emberi történelemnek zordabb fejezete, mint a soá, és nincs az emberiség történetében szörnyűbb dolog, ami az emberi kegyetlenségre emlékeztetne, mint Auschwitz gázkamrái. A szörnyűségek a szlovák biztos szerint azt is megmutatták, hogy egy-egy ember is képes lehet változtatni az eseményeken, Raoul Wallenberg svéd diplomata például több tízezer magyar zsidó életét mentette meg. „Meg lehet bocsátani, de elfelejteni nem (...) Emlékeznünk kell, mert a holokausztot, az emberi történelem legmélyebb pontját sosem szabad elfelejteni, mert biztosítani kell, hogy annak a kornak a szörnyűségei ne kísérthessenek minket újra” – zárta beszédét.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország igazságügyi minisztere, Alan Shatter végtelen gonoszságnak nevezte a soát. „Erkölcsi imperatívusz, hogy megtagadjuk azokat, akik veszélyes előítéleteket szítanak” – fogalmazott. Szerinte a második világháború idején és az azt megelőző időszakban a gyűlölet szavai tömegpusztító fegyverekké válhattak, mert az emberek magukra csukták az ajtót és hallgattak.