„Nézzék meg, hogy Magyarországgal összevetve hány menekült kap Ausztriában alapvető ellátást. Ha ezt összehasonítják, rögtön láthatják a különbséget” – védekezett Werner Faymann. Az osztrák kancellárt meglepte az európai uniós kritikák hevessége, amelyek az ausztriai beléptetési kvótáról szóló döntést követték.
Meglepte az osztrák kancellárt annak az európai uniós kritikának a hevessége, amely az ausztriai beléptetési kvótáról szóló döntést követte - derült ki a Kleine Zeitung című osztrák újság vasárnapi számából.
Az Európai Bizottságnak meg kell értenie, hogy Ausztria idén már nem tud annyi menekültet befogadni, mint azt tavaly tette - hangsúlyozta az újságnak adott nyilatkozatában Werner Faymann. Természetesen a bizottság jogi szempontból megvizsgálhatja az ausztriai napi kvótát, hiszen az unió, akárcsak Ausztria, jogállami keretek között működik – hangsúlyozta a kancellár.
Úgy fogalmazott, politikai szempontból nézve gondatlanság lenne, ha nem ellensúlyoznák időben a kialakult helyzetet. Ugyanis már most látható, hogy legkésőbb az év közepéig több menekült érkezne Ausztriába, mint amennyit integrálni lehetne az országban.
Orbánnal nem jutna egyetértésre
„A kormányfők és uniós bizottsági vezetők többsége számára világos, hogy mindig azok táborába tartoztam, akik az európai megoldást szorgalmazzák és teszik ezt ma is” - jelentette ki a kancellár, hozzátéve, időközben azonban bebizonyosodott, hogy az unió a menekültválság kezelésére hozott tavalyi intézkedései nem érték el a kellő hatást. Rámutatott: számos európai terv csupán szándék és nem valósult még meg. Azokat, akik vállalják a felelősséget, nem lepheti meg, hogy ezzel párhuzamosan egy B-terv készült - mondta a kancellár.
Faymann kijelentette: az elmúlt év végére már világos volt számára, hogy a tavalyi menekültáradat egy sokkal drámaiabb formában megismétlődhet, amennyiben nem sikerül az unió külső határait megvédeni és a regisztrációs központokat létrehozni.
„Nézzék meg, hogy Magyarországgal összevetve hány menekült kap Ausztriában alapvető ellátást. Ha ezt összehasonítják, rögtön láthatják a különbséget” - mondta a kancellár. Faymann szerint a szomszéd országoknak kétségtelenül egyeztetniük kell egymással, azonban véleménye szerint „minden bizonnyal nem jutna egyetértésre” Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel a menekültjog kérdésében.
Arra a kérdésre, hogy a német kancellár továbbra is a szövetségesének számít-e, Faymann úgy válaszolt: vannak különbségek, hiszen Ausztria amellett áll ki, hogy a befogadandó menekültek számának szabjanak felső határt, azonban Angela Merkel nem akar hasonló irányértéket megállapítani. „Talán egy napon mégis megteszi ezt” - tette hozzá. Faymann úgy fogalmazott: Németország tízszer akkora, mint Ausztria, tehát tízszer annyi lehetősége is van, de egyedül Németország sem tudja megoldani a helyzetet.
Kevesebb családi pótlékot fizetne
Az osztrák kormány pénteken vezette be a napi beléptetési kvótáról szóló szabályt, amelynek értelmében naponta legfeljebb 3200 menedéket kereső ember léphet be az országba, és az osztrák hatóságok naponta legfeljebb 80 menedékjogi kérelmet fogadhatnak be.
Faymann egyébként támogatná az Ausztriában dolgozó külföldiek családipótlék-juttatásának szigorítását: minderről már a Kronen Zeitungnak nyilatkozott. A lap vasárnapi számának adott interjújában Werner Faymann elfogadhatónak nevezte a Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről született brüsszeli megállapodást. Egyúttal úgy fogalmazott: nyitott lenne az uniós munkavállalók nem Ausztriában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről szóló tárgyalásokra.
A lap emlékeztetett: Angela Merkel német kancellár is elképzelhetőnek nevezte, hogy Németországban is hasonló intézkedést hozzanak.
Az osztrák külügyminiszter az újságnak adott korábbi interjújában azt szorgalmazta, hogy Ausztria is korlátozza a külföldi munkavállalóknak juttatott családi pótlék összegét. Sebastian Kurz akkori indoklása szerint Ausztria évente 230 millió eurót fizet ki olyan gyerekek után, akik nem az országban élnek. Elmondta: Romániában 15 euró a családi pótlék, míg Ausztria két gyerek után 300 eurót fizet, ami a romániai átlagfizetés. A miniszter úgy fogalmazott, hogy Ausztriának munkaerőre, nem pedig olyan emberekre van szüksége, akik csupán a legkedvezőbb szociális rendszert keresik.
A „kelet-európaiakat” korlátozná
Az Európai Tanács brüsszeli ülésén pénteken elfogadott döntés értelmében az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék összegét nem szüntetik meg, hanem lefaragják, azaz a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja.
Az osztrák kancellár korábban arról beszélt, hogy korlátozná a Kelet-Európából érkezők hozzáférését az osztrák munkaerőpiachoz, és felülvizsgálná az alkalmazás feltételeit, hogy a munkaadóknak ne érje meg külföldi munkaerőt foglalkoztatni. Javaslata szerint csökkenté a külföldi vállalatoktól Ausztriába delegált munkavállalók létszámát és időkorláthoz kötné az ausztriai munkavégzésüket.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
De a baloldal egyebekben békepárti és antiimperialista.
A Kossuth-díjas zenészt már nem érdekli, hogy a libsik és a rosszindulatú kommentelők mit írnak, fel meri vállalni a véleményét.
Fabrice Leggeri arról is beszélt az MCC eseményén, hogy bár minden jogszabály adott, az EU-s intézmények egyszerűen nem akarják megállítani a migrációt.
Valérie Hayer kiszervezné a migrációt Közép-Európába.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
