Amnesty: Németország nem tud megbirkózni a bevándorló-ellenes gyűlölettel

Nem képes megbirkózni a gyűlölet-bűncselekmények számának rohamos növekedésével Németország - írta csütörtökön nyilvánosságra hozott közleményében az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet.

A dokumentumba a gyűlölet-bűncselekmények körébe sorolták a menedékkérők szálláshelyei elleni támadásokat is. Az ezekre adott hatósági válaszlépések kudarca ugyanakkor rávilágít arra, hogy a védelem azonnali növelésére van szükség, illetve független vizsgálatot kell indítani az ország rendvédelmi szerveinek körében, kivizsgálandó azok esetleges előítéleteit is – derült ki a szervezetnek az MTI-hez is eljuttatott anyagából.

Az Élet a bizonytalanságban: Hogyan hagyja cserben Németország a gyűlölet-bűncselekmények áldozatait című jelentésben kifejtették, miként emelkedett 2013 és 2015 között tizenhatszorosára (63-ról 1031-re) a menekültszállások ellen elkövetett bűncselekmények száma. Általánosságban a faji, etnikai vagy vallási kisebbségi csoportok tagjai ellen rasszista indíttatásból elkövetett, erőszakos bűncselekmények száma 87 százalékkal nőtt 2013 és 2015 között (693-ról 1295-re).

Hiányos reagálás

„Mivel a gyűlölet-bűncselekmények száma emelkedik Németországban, foglalkoznunk kell azzal, hogy a rendvédelmi szervek régóta, jól dokumentáltan hiányosan reagálnak a rasszista erőszakra” – jelentette ki Marco Perolini, az Amnesty International EU-kutatója.

Míg Európában a német közvélemény volt az egyik legbefogadóbb a menekültekkel szemben, 2015-ben már hetenként akár hat menekültellenes tüntetést is rendeztek. Több áldozat, illetve megtámadott barátokkal, ismerősökkel rendelkező menedékkérő és menekült azt mondta az Amnesty Internationalnek, hogy félelemben él, és többé nem érzi magát biztonságban.

Intézményesített rasszizmus

Az „intézményesített rasszizmus” hozzájárulhat ahhoz, hogy képtelenek elhivatottan azonosítani, rögzíteni és kivizsgálni a lehetséges rasszista bűncselekményeket – tette hozzá az AI.

A kudarcok közül több is arra vezethető vissza, hogy Németországban egy bonyolult rendszer szerint sorolják be és gyűjtik az adatokat a politikai indíttatású bűncselekmények ügyében, beleértve a gyűlölet-bűncselekményeket is.

Marco Perolini kiemelte: „több tényező is arra utal, hogy a német rendvédelmi szervek köreiben intézményesített formában létezik a rasszizmus. Fel kell tennünk a kérdést, és választ is kell kapnunk rá: hogyan is történhetne valós előrelépés a rasszista bűncselekmények elleni fellépésben, ha a rendvédelmi szervek még a saját hozzáállásukat és előítéleteiket sem készek felülvizsgálni?”