A Lufthansa flottájának nagyjából 90 százalékát ideiglenesen kivonták a forgalomból, a dolgozók ugyancsak 90 százaléka kényszerszabadságon van, a kormány pedig már március közepén elindította a járvány miatt bajba került vállalatok támogatását szolgáló programjait, mégis csaknem két hónapon keresztül nem sikerült megegyezni.
A kormány és a Lufthansa (Deutsche Lufthansa AG) hétfői bejelentése szerint a német állam a koronavírus-járványban bajba került nagyvállalatok támogatására létrehozott gazdasági stabilizációs alapon (WFS) keresztül összesen 5,7 milliárd euró értékben csendestársként beszáll a vállalatba, valamint 300 millió euróért – részvényenként 2,56 euróért, azaz névértéken – 20 százalékos részesedést vásárol a vállalatcsoportból. Emellett az állami fejlesztési bank (KfW) és más kereskedelmi bankok részvételével hároméves futamidőre 3 milliárd euró szindikált hitelkeretet nyitnak a Lufthansa számára.
A több hete tartó tárgyalások eredményeként megszületetett egyezség véglegesítéséhez rendkívüli közgyűlést kell tartania a Lufthansának, és meg kell szerezni az Európai Bizottság versenyfelügyeleti hatóságának az engedélyét is. A megállapodásban a Lufthansa vállalta, hogy nem fizet osztalékot a részvényeseknek, se bónuszt a vállalati vezetőknek, valamint flottájának megújításával csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást.
Az állam független szakértők személyében két képviselőt delegál a Lufthansa 20 tagú felügyelőbizottságába, de lemondott arról, hogy szavazati joggal rendelkezzen a közgyűléseken, kivéve felvásárlási ajánlatok esetén. A német államnak lehetősége van 25 százalék plusz egy részvényre növelni tulajdoni hányadát, de csak akkor ha harmadik fél nyilvános vételi ajánlatot tesz vagy a Lufthansa nem teljesíti kamatfizetési kötelezettségeit az állam felé. A német állam vállalja, hogy 2023. december 31-ig teljes egészében értékesíti a Lufthansában birtokolt részesedését, ha az 5,7 milliárd eurós csendes részesedést teljes egészében visszafizette a vállalatcsoport, és az önköltségi ár évi 12 százalékos kamattal megtérül.
Flottájának nagyjából 90 százalékát ideiglenesen kivonták a forgalomból, a dolgozók ugyancsak 90 százaléka kényszerszabadságon van, a kormány pedig már március közepén elindította a járvány miatt bajba került vállalatok támogatását szolgáló programjait, mégis csaknem két hónapon keresztül nem sikerült megegyezni.
A német pénzügyi és gazdasági minisztérium a megállapodás megkötését indokolva rámutatott, hogy a Lufthansa egy jól működő, nyereséges, jó kilátásokkal rendelkező vállalat volt a koronavírus-járvány kirobbanása előtt. Olaf Scholz pénzügyminiszter kijelentette, hogy a mentőcsomag „nagyon-nagyon jó megoldás”, amely figyelembe veszi a Lufthansa és az adófizetők érdekeit, szükségleteit is. Ha a légitársaság újra talpra áll, az állam eladja részesedését, remélhetőleg egy kis nyereséggel, amely révén finanszírozhat más bajba jutott vállalatokat is – mondta Scholz.
A Lufthansa-csoport – a névadó Lufthansa mellett az ugyancsak német Eurowings, az osztrák Austrian Airlines, a svájci Swiss és Edelweiss Air légitársaság, valamint a belga Brussels Airlines diszkont légitársaság – tavaly 145 millió utast szállított, ami 2,3 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A világszerte 135 ezer embert foglalkoztató cégcsoport áprilisban naponta átlagosan mindössze 3000 utast szállított, míg a válság előtt 350 ezret. A vállalatcsoport működési vesztesége az előzetes adatok szerint 1,2 milliárd euróra rúgott az első negyedévben, és a folyó negyedévben ez még nagyobb lesz. A Lufthansa leányvállalatai ugyancsak állami támogatást kértek saját országukban. Belgiumban egyelőre „nagyon nehéz” tárgyalások folynak a kormány és Brussels Airlines között, a berni kormány 1,2 milliárd eurót ígért a két svájci légitársaságnak, az Austrian Airlines pedig 767 millió eurót kért az osztrák kormánytól.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
A liberális politikus szerint „a holnap nem a nemzetállamoké, hanem a birodalmaké”.
Nagy vihar van készülőben a német labdarúgásban.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
