A legtöbben, 14 200-an – a menedékkérők mintegy 31 százaléka – Németországba érkeztek 2020 második negyedévében.
Csaknem 70 százalékkal esett vissza, az Európai Unióba irányuló menedékkérelmek száma 2020 második negyedévében, a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások miatt – olvasható az unió statisztikai hivatalának (Eurostat) legfrissebb felmérésében.
A luxemburgi szerv jelentése szerint, az év elején mintegy 150 ezer – főként afgán, szíriai és venezuelai állampolgár – kérelmezte a nemzetközi védelmét az uniós tagállamokban, míg ez a szám már csak 46 500 volt a második negyedévben. A legtöbben, 14 200-an – a menedékkérők mintegy 31 százaléka – Németországba érkeztek a vizsgált időszakban. Ugyanekkor Franciaországban 8900-en, Spanyolországban 7200-an adtak be menekültstátusz iránti kérelmet. Ebben a három tagállamban regisztrálták csaknem kétharmadát az EU-ba irányuló összes menedékjog iránti kérelemnek. A kimutatás szerint, a tagországok népességéhez viszonyítva sorrendben Cipruson, Szlovéniában és Görögországban adták be a legtöbb kérelmet, míg a legkevesebbet Magyarországon, Lengyelországban és Észtországban.
Az Eurostat elemzésében kiemelte: 2020 júniusának végén az EU tagállamaiban 841 600 menedékjog iránti kérelmet vizsgáltak a nemzeti hatóságok, ami 9 százalékos csökkenést jelent mind 2019 júniusához, mind 2020 márciusához képest. A legtöbb függőben lévő menedékkérelem Németországban, Franciaországban és Spanyolországban van.
(MTI)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
Nagy vihar van készülőben a német labdarúgásban.
Kétségtelen tény, hogy ebből a tragédiából egy kiút van: az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése.
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
A volt miniszterelnök szerint egyébként a lemondás „nem államférfiúi gesztus”, és Magyar Péterről is meg van a véleménye.
