Mindenki tudja, hogy Karl Marx meg akart szabadulni a magántulajdontól. De mondott még mást is.
Egy aktuális felmérés szerint az amerikai fiatalok közel fele inkább szocialista társadalomban élne, mint kapitalista rendszerben, sőt, a megkérdezettek negyede szerint Sztálin „hős” volt. Az októberi orosz forradalom századik évfordulójához közeledve érdemes ezért feleleveníteni a kommunizmus szellemi atyja, Karl Marx gondolatait az ideális berendezkedésről.
Marx nem elégedett volna meg a magántulajdon eltörlésével, a következő fogalmaktól is végleg meg akart szabadulni.
1. A család. Bár ő maga is beismerte, hogy ez nehéz lesz, hiszen még a legeltökéltebb forradalmárok is felszisszennek az ötlet hallatán. A család azért zavarta Marxot, mert az szerinte a magántulajdonon alapul, a család legfejlettebb és legkiterjedtebb formájában pedig maga a burzsoá (tőkés) család. Remélte, hogy a család intézményét a magántőkével együtt lehet majd megszüntetni.
2. Egyéniség. Az egyéniség Marx szerint a kapitalizmus mesterséges találmánya, társadalmi konstrukció. A probléma itt is a tőkéhez kötődik: míg a tőke független és egyénisége van, addig a dolgozók függő helyzetben vannak, és nincs egyéniségük és szabadságuk. A tőkés egyéniség szerinte az egyenlőség útjában állt.
3. Örök igazságok (kivéve saját osztályharc-elméletét). Minden kor uralkodó gondolatai az uralkodó osztály ideái – vélte. A kommunizmus majd eltörli az örök igazságokat, a vallást és az erkölcsöt, így nem lesznek többé népbolondító ideák és ideológiák.
4. A nemzetek. Ha a dolgozó proletárok társadalmi csoportja megerősödik, átveheti majd a nemzet irányítását. Ez lesz az első lépés, amely a nemzetek megszűnéséhez vezet majd. Nincs szükség nemzeti törésvonalakra, hiszen a dolgozó embernek meglátása szerint nincs nemzete.
5. A múlt. Marx szerint a múlt csupán a gazdagok figyelemelterelő hadműveleteinek része, a dolgozók felemelkedésének egyik akadálya. Nem lehet, hogy a múlt uralja a jelent, ahogyan az a kapitalista társadalomban történik, a jelennek kell uralnia a múltat – gondolta a hírhedt filozófus.
***
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Ki gondolta volna, hogy a lebontott Berlini Fal hűlt helyén átömlik majd nyugatra az összes ideológiai mérgezett trágya?
Ideje végképp eldöntenünk, hogy tényleg akarunk-e mai nyugati és európai ország lenni.
A kommunizmus bukása óta ritkán látott rendőrállami módszerekről írtak Brüsszel kapcsán a CPAC Hungary nyílt levelének aláírói.
„Utoljára a kommunizmus alatt tapasztaltuk ezt, amikor szamizdatokat kellett használni” – fogalmazott Orbán Balázs a brüsszeli események kapcsán.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
Eláruljuk, az égvilágon semmi. No de akkor mégis, miért nem értékesítői állást hirdetnek a cégek? Ennek jártunk most utána egy szakértő segítségével.
