Van amiben még az Európai Bizottság szerint is sikertörténet lett Magyarország az uniós tagállamok között
Egy olyan rendszer lett sikertörténet, ami 2010 előtt nem volt hatékony, azóta pedig az EU legjobb gyakorlatává vált.
Amikor a gyorsan növekvő aktivitási rátánk szóba kerül, sokan közmunkát kiáltanak, de a közmunka a rátából csupán 1-2 százalékpontot tesz ki, tehát szinte elhanyagolható – mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutatóintézet vezérigazgatója „A bérfelzárkózás okai és következményei” címmel rendezett nyári bérkonferencián, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett. Szót ejtett a hazai részmunkaidős foglalkoztatás helyzetéről, az adóterheink alakulásáról és a belföldi kis- közép- és nagyvállalatok fejlődéséről is.
„Az Európai Unión belül Magyarországon nőtt a leggyorsabban az aktivitási ráta az elmúlt nyolc évben, ami a 2010 utáni munkaerő-politika sikerét mutatja” – értékeli a jelenlegi kormányzat foglalkoztatáspolitikáját Palócz Éva. Az Eurostat aktivitási rátáját vetítette fel, melyen jól látszik, hogy Magyarországon nőtt az aktivitási ráta a leggyorsabban, ha Máltát nem vesszük számításba (Málta egy „külön kategória” a vezérigazgató szerint, ezért nem érdemes figyelembe venni).
Habár az aktivitási ráta növekedésében uniós bajnokunk vagyunk, a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradunk. Nemcsak mi, hanem velünk együtt a visegrádi országok sem jeleskednek ebben – derült ki Palócz előadásából. Hollandia, Dánia és Svédország azonban jelentős arányban kínál részmunkaidős lehetőséget a dolgozóinak, így nem is csoda, hogy az aktivitási rátájuk a nyolcvan százalék közelében van, hiszen így még többen tudnak belépni a munkapiacra. Ezekben a társadalmakban jellemzően nem csak a nők, de a férfiak is élnek a részmunkaidős lehetőséggel, megelégednek a „kevesebb” fizetéssel és az élet egy más területén „teljesítik ki” magukat.
Az igazgató szerint hatalmas munkaerő-tartalékot jelentenek itthon a kisgyerekes anyukák, akik akarnának és tudnának is részmunkaidős munkát vállalni, azonban erre jelenleg kevés lehetőségük van. Kiemelte, hogy
A család az első
A kormányzat politikájában kiemelkedő szerepet kaptak a családok; uniós viszonylatban nálunk terheli az egyik legalacsonyabb adóteher azokat a kétgyermekes családokat, ahol csak az egyik szülő dolgozik. Ebben a hatodik legjobb helyen állunk, amint az az ábra harmadik oszlopában látható. Tehát míg az egyedülállók adóztatása magasabb, ahogy valaki gyermeket vállal, adózási szempontból a legkedvezőbb országok adóterheivel szembesül itthon is.
A belföldi kis- közép és főleg nagy hazai vállalatok helyzete
A Kopint-Tárki minden évben elemzi az országban működő vállalatok helyzetét. A munka-termelékenység és a bérköltség változását vizsgálják úgy a hazai, mint a külföldi tulajdonú vállalatoknál. Az igazgató a 2010-es elemzést vetette össze a 2017-es eredményekkel, majd levonta a tanulságot, miszerint az elmúlt nyolc évben nőtt a hazai vállalatok termelékenysége és a bérköltsége (a baloldali ábrához képest a jobboldali ábrán már feljebb mozdultak), a közép és nagyvállalatok pedig meghaladják az átlagot.
Azonban az igazgató hangsúlyozta, hogy a hazai mikrovállalatok helyzete keveset javult, sőt a bérek emelkedése végzetes is lehet a számukra, ha a szűkös erőforrásaikból nem tudnak lépést tartani a nagyobbakkal. „Persze azt is lehet mondani, hogy aki nem tudja tartani a lépést, az zárja be a boltot. Szerintem ez helytelen, a kormánynak meg kell próbálnia segítő kezet nyújtani, például kedvezmények vagy tanácsadás formájában”, amire Palócz szerint a magyar mikrovállalatoknak nagy szükségük van.