Tizedével növelheti a GDP-t a mesterséges intelligencia
A gazdaság átalakulása egyfelől a munkaerőpiac felfordulásával, másfelől a csúcstechnológia, a telekommunikáció, a gyógyszeripar, az oktatás és a bankszektor termelékenységének javulásával jár.
„Látom nem mentek át a gondolataim. A feleségem a tanú, hogy én ezeken nagyon sokat gondolkodtam, tudom, hogy nem könnyű” – mondta a gyors magyar bérnövekedést a nyári bérkonferencia utolsó percéig tagadó Dedák István közgazdász Banai Péter Benő államtitkárnak. Dedák szerint a magyar bérnövekedés elszakadt a termelékenység növekedésétől és azt nem mások, mint a magyar nyugdíjasok finanszírozzák. Máskor arról beszélt, hogy a magyar bérnövekedés egyszerűen statisztikai hiba. A Makronóm tudósítása.
Banai Péter Benő. Fotó: MTI/Mohai Balázs
Egyensúly mindenek felett
Banai előadása elején a magyar GDP alakulását vázolta fel, három korszakot megkülönböztetve. Az első korszak 1995-től csaknem 2006-ig tartott, és habár növekedés jellemezte ezt az időszakot, komoly egyensúlytalanságok alakultak ki az államháztartás, államadósság, és a folyó fizetési mérleg tekintetében. Ezek az egyensúlytalanságok 2005 végén már komoly terhet jelentettek az addigi növekedésre, a gyengülő magyar közpénzügyeket a 2008-as válság súlyosbította. Az alábbi ábrán látható, hogy a magyar gazdaság már a 2008-as válság előtt megindult a fejlettségi lejtőn.
2013-ra viszont sikerült kimásznunk a gödörből és egy új növekedési szakaszba léptünk, mely a mai napig tart és olyan szempontból páratlan, hogy
– tehát nem kell tartanunk egy újabb korrekciótól, hanyatlástól – vélte az államtitkár.
Palócz Éva, a Kopint-Tárki kutató intézet igazgatója azonban ellenérzését fejezte ki az államtitkár adataival kapcsolatban. Nehezményezte, hogy a 2010 előtti és utáni időszak került összehasonlításra, ugyanis a két időszak szerinte merőben más kihívásokkal nézett szembe. Kiemelte, hogy 2010 előtt kevesebb uniós támogatás állt a kormányok rendelkezésre a problémák enyhítésére.
Beszédes eredmények
Az államtitkár kiemelte, hogy a kormányzat gazdaságpolitikájában nemcsak a szlogenek szintjén fontos a munkahely és a család, ezek a valós életben is érezhetően, mérhetően felértékelődnek. Bizonyíték gyanánt az aktivitási ráta páratlan növekedésére mutatott.
Az államtitkár előadásából kiderült, hogy 2010 után a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően drasztikus növekedésnek indult az aktivitási ráta, azonban hiába szélesedett a munkára fogható emberek köre, közülük nem mindenki tudott azonnal munkába állni, tehát még évekig nem csökkent érdemben a munkanélküliségi ráta. A munkanélküliséget munkakeresleti intézkedésekkel csökkentette a kormány, például az adószabályok megváltoztatásával és a cégeknek nyújtott adókedvezményekkel – a vállalatok pedig betelepültek és munkahelyeket létesítettek.
Az intézkedések eredménye a foglalkoztatottak számának növekedése lett, és mivel több kéz többet termel, a GDP is emelkedő pályára állt. Banai szerint
amit a következő ábrával illusztrált:
Aki nem lép egyszerre
Az összképet azonban rontja, hogy a termelékenységi szintünk a növekedés több évében is csökkent, ez szürkével látszik is a fenti ábrán. Az államtitkár szerint ennek az a magyarázata, hogy a munkapiacra újonnan belépők között jelentős volt a képzetlenek száma, akik azelőtt jó eséllyel közmunkából, vagy segélyből éltek és képzetlenségük okán a termelékenységük elmaradt az átlagos dolgozókétól (a termelékenység az egy foglalkoztatottra jutó GDP-t jelenti).
Lényegében az alacsony termelékenység vissza is húzta a 2013 utáni jelentős gazdasági bővülést. Az államtitkár szerint azonban érdemes észrevennünk a 2018-as fordulatot és a termelékenység jelentős növekedését, mely akár a jövőben folytatódhat is.
A konferencia másik előadója, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök kritikával illette az államtitkár kijelentését, szerinte ugyanis a 2018-as termelékenységi növekedés csak egyszeri eset és nem lehet belőle a jövőt előrejelezni – főként azért, mert szerinte nincs honnan jó szakembereket meríteni. Úgy fogalmazott, hogy „az alacsony termelékenységű rétegekkel, tehát
Dedák István is csatlakozott a termelékenységgel kapcsolatos kritikához, szerinte egy olyan országban, amely évente átlagosan 0,6 százalékos termelékenység-növekedést produkál, nincs realitása bérfelzárkózásról beszélni. Szerinte a 2010 utáni gazdaságpolitika építette le a magyar termelékenységet.
Bod Péter Ákos, Dedák István, Palócz Éva
Az államtitkár a kritikákra válaszul aláhúzza, hogy meg kell látnunk a termelékenységünk csökkenése mögött azt a 800 ezer új dolgozót, akik ma már segély helyett munkából élnek.
„Szerintem az a jó gazdaságpolitika, ami arra összpontosít, hogy
és ami arra fókuszál, hogy akik munkából élnek azoknak a jövedelme rendszeresen tudjon emelkedni” – adta válaszul az államtitkár.
„Magyarországon szerencsére már nem az a probléma, hogy óriási lenne a munkanélküliség, sokkal inkább az, hogy a növekedés korlátja a szakképzett munkaerő hiánya” – hangsúlyozta.
„Itt meg kell jegyeznem, hogy sokszor hallom azt a kritikát, hogy sokan mentek nyugatra és ezért nincs munkaerő itthon, de akik ezt mondják tévednek” – mondta az államtitkár, majd Eurostat adatokra mutatott, melyek szerint
A kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad
Banai szerint a minimálbér emelése több munkavállalót eredményez, azonban a cégek érdekeit is szem előtt kell tartani. Jó megoldásnak a szociális hozzájárulási adó csökkentését tartotta, hiszen így több pénz marad a cégeknél, amiből aztán többet is tudnak adni a dolgozóiknak. A kritikusan gondolkodókban azonban felmerülhet a kérdés, hogy az adóbevételek csökkenése vajon a költségvetésben mekkora hiányt eredményez? Az államtitkár megnyugtatott, hogy a béremelés következtében a munkához kapcsolódó adóbevételek is növekedni fognak, illetve
tehát az ország fogyasztási jellegű adóbevételei is nőnek majd, ez pedig ellensúlyozza a csökkenő szociális hozzájárulási adóbevételeket. Banai szerint a bérmegállapodás a költségvetés egyensúlyát nem borítja fel, sőt számításaik szerint ez az intézkedés pozitív egyenleget eredményez.
„Magyarországon jellemző volt a feketemunka, sokan minimálbérre voltak bejelentve, vagy egyáltalán nem voltak bejelentve, zsebbe ment a fizetés, tehát a minimálbér emelése fehéredési célt is szolgál” – húzta alá az államtitkár. Külön kiemelte, hogy
Palócz Éva is megerősítette, hogy valóban sokat javult a többgyermekes családok helyzete úgy európai, mint régiós viszonylatban. Például nálunk az egyik legkedvezőbb azoknak a kétgyermekes családoknak az adózása, ahol csak az egyik szülő dolgozik; ebben a hatodik legjobb helyen állunk az unióban.
A béremelkedés éllovasai vagy sereghajtói vagyunk?
Az államtitkár rámutatott, hogy
Azonban figyelmeztetett, hogy az elmúlt évek béremelése – akármilyen kivételesen magas is volt – csak a többi országhoz képest fennálló bérhányad-lemaradásunk csökkentésére volt elég. Ez azt jelenti, hogy a nálunk működő vállalatoknak a bevételeik kisebb hányadát kell munkabérként kifizetniük a dolgozóiknak mint a többi a visegrádi országban, tehát a magyar munkaerővel olcsóbban el lehet végeztetni ugyanazt a munkát. Ebből az államtitkár azt a következtetést vonta le, hogy
Banai azzal érvelt a további béremelés lehetősége mellett, hogy ha összehasonlítjuk a bérekkel korrigált magyar munkatermelékenységet más uniós országokéval, akkor ebben a második legjobbak vagyunk Bulgária után – azaz Magyarország olcsón nyújt minőségi munkát. De nem kell olcsónak maradnunk, szerinte van tér a bérek emelésére.
Bod Péter Ákos szerint a jelenlegi bérnövekedés azonban nem több, mint a megelőző évek mesterségesen alacsonyan tartott béreinek korrekciója, ugyanis a külföldi cégek bevonzásához a kormányzat szándékosan alacsonyan tartotta a béreket. Most pedig az eddig alacsonyan tartott bérek szabadultak el. Ez alapján szerinte nem lehet hosszú távra kivetíteni a jelenlegi bérnövekedést.
Dedák István csatlakozott a kritikához: szerinte alapjaiban rosszak a kormányzat reálbérre vonatkozó számai. Dedák értelmezésében az államtitkár statisztikái, így
Ezt az állítását arra alapozta, hogy a híradásokban megjelenő munkaügyi statisztikák 2010 óta más eredményeket mutatnak, mint a nemzetközi szervezetek által használt nemzeti számlás statisztikák, közel húsz százalékpontos az eltérés. Mivel mindkét statisztika ugyanazt a sokaságot vizsgálja, szerinte nem lehetne lényegi eltérés közöttük. Azt állította, hogy az elmúlt nyolc évben átlagosan 2,5 százalék körüli lehetett a valós bérnövekedés, és a kormány a kedvezőbb eredményeket mutató bérstatisztikákat tárja a nyilvánosság elé, így
Forrás: Ameco
Dedák a hazai bérnövekedést a fenti ábrával hasonlította össze a régió országaival és hozzáfűzte, hogy
Továbbá kijelentette, hogy az elmúlt három év gyors bérnövekedése jelentős részben más gazdasági szereplők rovására történt, illetve a közösségi feladatok leépítésére támaszkodott.
Az államtitkár arra kérte a közgazdászt, hogy pontosítsa, mely gazdasági szereplőket károsította meg a bérnövekedés és mondjon konkrét szereplőket. Dedák azt válaszolta, hogy a járulékok csökkentése leapasztja a TB-bevételeket, és hogy a nyugdíjakat az állam reálértéken tudja tartani, kiegészítő támogatásokkal látja el a TB-t. Ezt pedig úgy éri el, hogy máshonnan von el forrásokat, így kevesebb jut tudományos kutatásokra és egyetemi oktatókra. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjak reálértéke a keresetek értékéhez képest folyamatosan csökken. Saját megfogalmazása szerint „kétharmadrészt
és egyharmadrészt más közfeladatoktól vonnak el forrásokat.”
Az államtitkár visszautasította a kritikát, miszerint az idősek finanszíroznák a magyar bérnövekedést és azzal cáfolta Dedák érveit, hogy a megnövekedett béreikből a dolgozók többet is fognak adózni, illetve többet fognak termékekre és szolgáltatásokra költeni, az így befolyó plusz adóbevételekből pedig
– tehát nincs szükség a források átcsoportosítására vagy a közfeladatok leépítésére. Arra kérte a professzort, hogy mondjon tényszerűen olyan konkrét közfeladatokat, ahonnan forrást vont ki a kormány, de a professzor az idő szűkére hivatkozva inkább nem válaszolt.
Magot vetünk
Az államtitkár elismerte, hogy gyermekvállalás szempontjából rosszul állunk, és ez a gazdasági növekedésünkre is árnyékot vethet. Egy friss statisztikát említett, mely szerint rohamosan nő az idősek aránya a fiatalokkal szemben. Ez is önmagában mutatja azt, hogy a jelenlegi munkapiaci feszültség nem fog oldódni, ha demográfiai tekintetben nem érünk el javulást. „A jövő évi költségvetésben a demográfiai intézkedések is fontos szerepet kapnak, éppen ezért a költségvetés
– zárta mondanivalóját. Reményei szerint maratoni távot fog futni a magyar dolgozók béremelkedése, aminek következtében egyre többen döntenek majd a családalapítás mellett, így elérhetjük a nemzet fennmaradásához szükséges születésszámot és biztosítva lesz a jövőnk.
„Látom nem mentek át a gondolataim. A feleségem a tanú, hogy én ezeken nagyon sokat gondolkodtam, tudom, hogy nem könnyű” – válaszolta végül a magyar bérnövekedést megkérdőjelező Dedák az államtitkárnak. „Nézze, utolsó előadó voltam és kevés idő állt a rendelkezésemre. Lehet, hogy nem tudtam olyan precízen fogalmazni, mint ha az első előadó vagyok” – ismerte el, megismételve, hogy különösnek tartja a nemzeti számlás és a munkaügyi statisztikák nagy eltéréseit.