György László: A patriotizmus a sikeres nemzetek választása

A gazdaságpolitika sikerének kulcsa: az egyensúly

A Harvard Egyetem nemzetközi politikai gazdaságtan professzora, Dani Rodrik szerint a közgazdászoknak általában szélsőséges elképzeléseik vannak a gazdaságpolitika szerepéről. 

Ha jól megy a gazdaság, akkor úgy gondolják, hogy egyáltalán nincs szükség állami beavatkozásra, megközelítésük szélsőségesen piacpártivá, neoliberálissá válik. A szabadjára engedett nemzetgazdaságban azonban a külföldi vállalatok visszaélhetnek erőfölényükkel, ahogyan azt az 1990-es években Magyarországon is láttuk a privatizáció során külföldi kézbe adott, majd bezárt gyárak, elbocsátott emberek százezreinek példáján. Persze amint válság alakul ki, ugyanezen közgazdászok a megoldást a kormánytól várják, már-már szélsőségesen állampárti, marxista hozzáállással. Erre példa, hogy a koronavírus-járvány alatt számos, korábban minimális állami részvételt sürgető közgazdász szólalt fel az állami segélyek kiterjesztése, a vállalatokra öntött „helikopterpénz” mellett.

Egyensúlyteremtés – A gazdaságpolitika missziója: György László gazdaságpolitikai kötete (forrás: hiros.hu)

Az egyensúly, mondja György László, a kettő között van, amikor az állam csak annyira avatkozik be a gazdaságba, amennyire az a társadalom jólétéhez és a gazdaság versenyképességéhez szükséges, és annyi piacot enged, amennyi csak lehetséges. A történelmi példák azt mutatják, hogy az országok életében az egyensúlyi állapotok voltak a sikeres időszakok. A közgazdász értelmezésében az egyensúlyt a gazdaságpolitikában a patriotizmus képes biztosítani.

Különadók: a patrióta válságkezelési recept, amit az IMF is ajánl 

A 2008-as gazdasági válság az egész világot megrengette, amely kezelésére minden ország más és más utat választott. A 2010-ben hivatalba lépő magyar kormány intézkedéseinek legfontosabb eleme az volt, hogy megelőzzék az 1990-es évekhez hasonló állapotok kialakulását, azaz megőrizzék a nemzeti tulajdont, védjék a hazai vállalkozásokat és gondoskodjanak a magyar családok, valamint a nehéz helyzetben lévő társadalmi csoportok biztonságáról. Röviden: elköteleződtek a munka- és tudásalapú társadalom mellett.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, az állam az igazságosabb elosztás érdekében beavatkozott a gazdaságba. A korlátozott versenypiacokon működő, a válság előtt és alatt jelentős profitot realizáló, monopol helyzetben lévő szereplőkre (távközlés, kereskedelem, pénzügyi szektor) különadókat vetett ki annak érdekében, hogy az ebből keletkezett jövedelmet visszaforgassa a gazdaságba, a hazai munkahelyek megóvása érdekében. Míg kezdetben a kormányt jelentős nemzetközi támadások érték intézkedései miatt, addig azóta az IMF és a Világbank közgazdászai is elismerően nyilatkoznak a „szemfüles” megoldásról.

Konkrét lépések a patrióta gazdaság felfuttatásáért (2010-2020)

A pénzügyi válság óta a magyar gazdaság saját lábára állt. A különadókkal párhuzamosan megkezdődött a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése. Ennek hatására a 2010-es 54 százalékhoz képest mára az adóterhek 34 százalékra, a marginális adók 64 százalékról 42 százalékra, valamint 3 gyermekes szülők esetében 20 százalékra csökkentek. Mindez nemzetközi összehasonlításban versenyelőnyt jelent a magyar gazdaság számára.

A munka- és tudásalapú társadalom tehát egyfelől támogatja, ösztönzi a munkát az adó- és támogatási rendszeren keresztül, másrészt ösztönzi a tanulást. Az elmúlt 650 év legnagyobb felsőoktatási fejlesztési programját fogadta el a kormány az elmúlt hónapokban, amely során 1500 milliárd forintot költenek az egyetemek infrastruktúrájának és eszközeinek fejlesztésére, valamint tudományos és innovációs parkok létrehozására, illetve a szakképzési rendszer fejlesztésére. Mindezek célja a magyar egyetemek versenyképességének növelése, valamint az, hogy hazai felsőoktatási intézmény is szerepeljen a világ 100 legjobb egyeteme között.

 A járvány sem vetett gátat a fejlődésnek

– mondta György László.

A statisztikák azt mutatják, hogy a járvány alatt a magyar munkaerőpiac nem került válságba, csak átrendeződött. Mivel a járványhelyzet a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást érintette leginkább, a legtöbb munkaerő ezekről a területekről vándorolt el. Mintegy 60.000 fővel dolgoznak kevesebben jelenleg a turizmus, a logisztika és feldolgozóipar területén, miközben a szakmai-tudományos területen, az IT szektorban és az építőiparban foglalkoztatottak köre bővült. Az elmúlt évben nemcsak a magyar munkaerőpiac 1 százaléka rendeződött át, hanem az átalakulással a hozzáadott érték is növekedett. 

A hatékonyság javulását szintén elősegítette, hogy a járványhelyzet miatt rengeteg vállalat állt át digitális módszerekre, döntött a folyamatok automatizálása és új technológiák bevezetése mellett. Egyre több vállalatnál lett elfogadott az otthoni munkavégzés, ami rugalmasabbá tette a munkavégzést. A digitális fejlődéshez hozzájárult az állam által biztosított 8 hetes ingyenes informatikai képzés is, ami egész Európában egyedülálló program. A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként indított programozói képzésre több mint 60 ezren jelentkeztek, akiknek végül 97 százaléka sikeres vizsgát tett, háromnegyedük pedig már el is helyezkedett a munkaerőpiacon.

A Makronóm Intézet 1000 iparvállalatot keres meg, hogy megkérdezzék, milyen gazdaságpolitikai eszközök segítenék sikeres működésüket. Az eddig kapott válaszok egybecsengtek, a legtöbben a képzett munkaerő hiányáról számoltak be.

– hangsúlyozta György László.

A vissza nem térítendő támogatásnak két feltétele volt, hogy a források a nemzetgazdaság egészének gyarapodását szolgálják. Az egyik, hogy a támogatást igénylő vállalkozásnak a gazdasági növekedést kétszeresen meghaladó ütemben kell bővülnie, a másik, hogy végre kell hajtania azokat az alapvető digitalizációs beruházásokat, amelyekkel nemzetközi versenyképességüket növelik. 

Mit tegyünk, ha nemcsak mi vagyunk patrióták?

Statisztikai adatok szerint a világ 600 legnagyobb cége uralja a világpiac 80 százalékát, amelyek ráadásul egyre kevesebben lesznek, egyre nagyobbak. Ebben a piaci helyzetben rendkívül nehéz a hazai kisvállalkozásoknak talpon maradni, pedig az állam sok oldalról támogatja őket.

– hangzott el az adásban. 

Természetesen a források jelentős szerepet játszanak a vállalatok növekedésében. Éppen ezért a kormány megújította és a gazdasági újraindítás szolgálatába állította a Széchenyi Kártya Program kedvezményes hiteleit. Emellett, indulnak a 2021-27-es uniós időszak forrásai, köztük a technológiaváltást szolgáló felhívás mellett a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásoknak szóló, kifejezetten a szintlépést segítő, már jól ismert programok is (Magyar Multi Program, Zöld Nemzeti Bajnokok).

Emellett a kormány támogatja a tudásátadást. Az egyik ilyen lépés a vállalkozóknak létrehozott információs portál, a Vali, ahol kézzelfogható, személyre szabott információkat találhatnak az érdeklődők, mindössze 3 kattintással. Az oldalon megtalálható az összes aktuálisan pályázható állami támogatás, kedvezményes hitel, valamint elérhetőek állandó szolgáltatások is. 

Ezt segíti továbbá a Modern Mintaüzem Program is. A program keretében 100 olyan vállalatot kerestek meg, amelyek példaként járhatnak a magyar cégek előtt. A szerződött vállalatok listájában szerepel többek között a BOSCH Kft., a Continental Automotive Hungary Kft., a Szarvasi Mozzarella Kft. vagy az Evosoft Hungary Kft, akik mind alkalmazzák a jövő technológiáit. A mintaüzemekbe a fejlődni kívánó cégek bejelentkezhetnek, és személyesen tekinthetik meg a mesterséges intelligencia, az automatizáció, a gyártásszervezés legmodernebb megoldásait, ezzel segítséget kapva a továbblépéshez.

– zárta gondolatait György László. 

A rádióműsor visszahallgatható Spotify-on és a Fejlődik a Hazai! honlapján.

A cikk szerzője Blősz Dalma