Etikussá varázsolná Brüsszel a teljes gazdaságot, de lehet, hogy csak a bürokráciát növeli

2022. március 06. 08:38

Németországban már elfogadták az ellátási láncról szóló törvényt, most az EU is követi példáját. Február végén, új törvény kidolgozását jelentette be az Európai Bizottság. A jövőben a nagyvállalatoknak nem szabad többé olyan termékeket felhasználniuk, amelyeket gyermek- vagy kényszermunkával állítottak elő, rombolják a környezetet vagy szennyezik a klímát.

2022. március 06. 08:38
null

A kínai munkatáborokban végzett ujgur kényszermunkáról, a pakisztáni és bangladesi textilgyárak körülményeiről, vagy a nigériai olajipar által okozott környezetszennyezésről szóló viták egy új törvényjavaslatban csapódtak le.  

A világon minden tizedik gyermek, mintegy 160 millió kényszerül gyermekmunkára, és 25 millió ember végez kényszermunkát. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a világon a gyermekmunkát végző gyermekek száma (a 2000. évi 245,5 millióról 2016-ra 151,6 millióra). 2016 és 2020 között azonban a korábbi pozitív tendencia megfordult, több mint 8 millióval nőtt a számuk.

A tervezet brüsszeli bemutatóján az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az EU „erős jelzéséről” beszélt:

„Soha nem szabad az üzletet az emberi méltóság és szabadság rovására végezni.”

Mit is tervez az EU?

A bemutatott törvénytervezet szerint a cégeknek gondoskodniuk kell arról, hogy külföldi gyártóik, közvetítőik és beszállítóik ne sértsék meg az emberi jogokat, ne pusztítsák a környezetet.

Például a kakaóbabot árusító európai cégnek biztosítania kell, hogy gyermekeket ne alkalmazzanak a bab termesztésénél és betakarításánál, azaz nem szabad ilyen vállalatoktól vásárolniuk. A vállalat többi beszállítója, például a hajózási társaságok kötelesek betartani a környezetvédelmi és éghajlati előírásokat.

Mely cégeket érint?

Azokra a vállalatokra vonatkozik majd a kötelezettség, amelyek 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztatnak és árbevételük meghaladja az évi 150 millió eurót. A Bizottság adatai szerint ez körülbelül 9400 vállalatot érint Európában. Ezen kívül még további 2600 hasonló nagyságú olyan vállalat létezik, amelyek székhelye nem az EU-ban található, de az EU belső piacán folytatnak üzleti tevékenységet.

A feltételek szigorúbbak azoknál a cégeknél, amelyek az árbevételük több mint felét az úgynevezett kockázati szektorokban bonyolítják le. Ezekben a szektorokban már azok a vállalatokat is köteleznék, amelyeknek létszáma meghaladja a 250 főt és az éves árbevételük meghaladja a 40 millió eurót. A kockázatos szektorokba sorolnák a textilipart, a mezőgazdaságot, a bányászatot és az olajtermelést. Ez további, körülbelül 3400 uniós vállalatot, illetve 1400 olyan vállalatot érint, amelyeknek székhelye nem az EU-ban van.

Az ügyvezető igazgatóknak az EU klímatervének előírásait is be kell építeniük vállalati terveikbe.

A kisebb cégek mentesülnek az ellátási láncról szóló törvény alól, de közvetve őket is érinti, amennyiben például nagyobb cégek beszállítójaként dolgoznak.

A törvény a szankciókat külön nem szabályozza.

A kötelezettség megsértése esetén az EU-tagállamok maguk határozhatják meg a szankciókat.

Anna Cavazzini, az Európai Parlament Belső Piaci Bizottságának elnöke  a törvényjavaslatról elmondta: „A fogyasztók végre fellélegezhetnek, mert biztosak lehetnek abban, hogy az általuk vásárolt termékek a készülő uniós szabályozásnak köszönhetően tisztességes és fenntartható körülmények között készülnek”.

Cavazzini kiemelte, hogy a javaslat konkrét követelményeket is tartalmaz a környezetvédelmi átvilágításra vonatkozóan. Olyan felelősségi záradékokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a vállalatok felelősségre vonhatók legyenek az uniós bíróságok előtt, ha nem teljesítik kötelezettségeiket.

Németországban már létezik az ellátási láncról szóló törvény, amelyet 2023-tól kell alkalmazni. A német szabályozás kezdetben csak a 3000 fő feletti cégekre vonatkozik, de 2024-től ez a küszöb 1000 főre csökken.

Bírálatok

A törvényjavaslatot elsőként a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) bírálta, amely óva intett a vállalatok túlterhelésétől. „Fennáll, hogy hatalmas erőfeszítéseket kell tennünk, magas költségekkel, és a hatás viszonylag csekély lesz” – mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke.

Hasonlóan nyilatkozott a Német Iparszövetség (BDI) is: „A tervezet azzal fenyeget, hogy túlterheli a cégeket. A kihívás nagyságát tekintve

helytelen az emberi jogok és a környezet védelmének feladatát ebben a formában a vállalatokra hárítani”

– mondta Wolfgang Niedermark, a BDI igazgatóságának tagja.

Az európai jogalkotási folyamat másfél-két évig tart. Ezt követően az EU-tagállamoknak két évük van nemzeti ellátási láncra vonatkozó törvényeik kiigazítására. A szabályozást 2026 tájékán kezdhetnék alkalmazni.

Megjegyzés:
Újfent központilag kívánja az Európai Unió megmondani, hogy mi is a helyes, mi a tisztességes és etikus a gazdaságban. Több, a legszegényebb társadalmakkal foglalkozó szakértő felhívta már a figyelmet arra, hogy ezekben a társadalmakban a gyermekmunka nem ritkán elfogadott társadalmi normának számít. Azzal hogy a gyermekeket nem engedik dolgozni, könnyen az egész család megélhetését kockáztatnák. Egyesek amellett érvelnek, hogy a kiskorúak munkavégzését azért érdemes legálissá tenni, mert így megmenthetők az illegális kényszermunkától. Többen inkább azzal érvelnek, hogy a gyermekek számára is tisztességes munkakörülményeket és megfelelő fizetést kellene első körben elérni. Az emberi jogok és a környezet megsértésével a vállalatok komoly extraprofithoz juthatnak.
iszont úgy is tisztességesnek tűnhet egy vállalat, ha ezeket a kellemetlen tevékenységeket kiszervezi. Az örvendetes, hogy ezt a láncolatot meg kívánja szakítani a törvényjavaslat, csak a betartatása lesz a kérdéses. Mivel ezt a tagállami hatáskörbe sorolná az EU, így sok különböző szabályozás fog napvilágot látni. Amit az egyik országban elutasítanak, a másikban pedig simán engedélyezhetik. Ez pedig további konfliktusokhoz fog vezetni az EU-n belül, főleg ha néhány méregzöld aktivista szervezet erre rátelepszik, és esetleg bűnbakká kíván kikiáltani néhány tagállamot.

: Újfent központilag kívánja az Európai Unió megmondani, hogy mi is a helyes, mi a tisztességes és etikus a gazdaságban. Több, a legszegényebb társadalmakkal foglalkozó szakértő felhívta már a figyelmet arra, hogy ezekben a társadalmakban a gyermekmunka nem ritkán elfogadott társadalmi normának számít. Azzal hogy a gyermekeket nem engedik dolgozni, könnyen az egész család megélhetését kockáztatnák. Egyesek amellett érvelnek, hogy a kiskorúak munkavégzését azért érdemes legálissá tenni, mert így megmenthetők az illegális kényszermunkától. Többen inkább azzal érvelnek, hogy a gyermekek számára is tisztességes munkakörülményeket és megfelelő fizetést kellene első körben elérni. Az emberi jogok és a környezet megsértésével a vállalatok komoly extraprofithoz juthatnak. iszont úgy is tisztességesnek tűnhet egy vállalat, ha ezeket a kellemetlen tevékenységeket kiszervezi. Az örvendetes, hogy ezt a láncolatot meg kívánja szakítani a törvényjavaslat, csak a betartatása lesz a kérdéses. Mivel ezt a tagállami hatáskörbe sorolná az EU, így sok különböző szabályozás fog napvilágot látni. Amit az egyik országban elutasítanak, a másikban pedig simán engedélyezhetik. Ez pedig további konfliktusokhoz fog vezetni az EU-n belül, főleg ha néhány méregzöld aktivista szervezet erre rátelepszik, és esetleg bűnbakká kíván kikiáltani néhány tagállamot.
Összességében tehát jól hangzik az etikus értékláncok és üzlet fogalma, bár kérdéses, hogy ezt központi tervezéssel kell-e, lehet-e kikényszeríteni.

Összesen 2 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
AKissLaci
2022. március 12. 17:28
Gondolom a Bangladesben gyártott Nike-cipők is ebbe a kategóriába tartoznak. Meg mondjuk minden. Tehát a NextGen EU nagy vonalakban úgy néz ki, hogy nemcsak fűtés és villany nem lesz, de semmi más sem. Az jó. Ha nem tudod, hogy van olyan, nem is akarsz majd magadnak. Köszönjük, Herr Schwab!
nemecsekerno_007
2022. március 07. 20:32
Baszd meg, akkor Európában nem lesz iPhone és napelem?!?! Az USA meg röhög a markába. Ez hihetetlen. Az USA nagy technológia cégei birkát csináltak az európai választókból, azt csinálják amit mondanak nekik.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!