A politikusok úgy vélhetik, hogy a csökkenést az árkorlátozás politikája okozta. A gázárplafon bevezetésének egyik támogatója, Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök még rá is mutatott, hogy a közelmúltbeli csökkenés oka az, hogy a piacok felismerték: „komolyan gondoljuk az árplafon bevezetését”.
Mivel a gázellátás nagysága nem változott, ezért az energiaipar kétkedve fogadja a híreket.
Egyre inkább tudatában vannak a szakemberek annak, hogy a hiányprobléma még legalább egy évig fenn fog állni.
Sajnos a gázárak esése nem a nagyobb kínálatnak, hanem a kereslet csökkenésének köszönhető. Az Európai Bizottság legutóbbi negyedéves jelentése szerint a második negyedévben a gázkereslet 16,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben további, a becslések szerint 20 százalékos csökkenésre számítanak.
A kereslet hosszú távú csökkenése
A földgáz iránti kereslet csökkenésében az a bökkenő, hogy nem a háztartások és a közintézmények fogyasztása lett alacsonyabb. Sajnos a valóságban a háztartások gáz iránti kereslete tovább nőtt, különösen azokban az országokban, ahol a gázárakat korlátozták vagy alacsonyan tartották, mint például Spanyolországban és Franciaországban.
A gázkereslet csökkenése az energiaszektor mellett elsősorban az iparban tapasztalható.
Az ipar fogyasztja el általában az európai földgázhasználat 28 százalékát. Amennyiben a tartósan magas energiaárak csak azért fognak csökkenni, mert az egész kontinensen tönkreteszik a keresletet, akkor nehéz lesz olyan tényezőt találni, amiből a gazdasági növekedés származhat.
A legnagyobb gázfogyasztó a vegyipar, különösen a műtrágyagyártás, ahol már a teljes termelés 70 százalékát leállították. Mellette a vas- és fémgyártás, a betongyártás és a papírgyártás is komoly problémákkal küzd.
A keresletcsökkenés nagy részét az energia- és gázigényes ágazatokban, például a vegyiparban, az acélgyártásban, a kerámia, a műtrágyák az egyéb anyagok előállításánál tapasztalhatjuk meg. Máris jelentős visszaesés látható ezekben az ágazatokban.
A kibocsátás visszaesése tovább gyűrűzik a termékek áraira, a munkaerőpiacra és a fogyasztói bizalomra, ami a közeljövőben tovább mélyíti a recessziót, és lassítja a későbbi fellendülést.
A földgáz ára 2023-ban enyhén csökkenni fog, de ez nagyrészt az energiaigényes ipari szektor kapacitásainak visszafogásából ered, ami megakadályozhatja a gazdaság erőteljes fellendülését 2024 előtt.