Megszűnnek az EU-n belüli határok! Vagy mégsem?

Eredetileg a schengeni övezetet életrehívó megállapodást 1985. június 14-én írta alá még az EGK (Európai Gazdasági Közösség) öt tagállama – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország, NSZK – a luxemburgi Schengenben.

A schengeni övezetről

Ez eredetileg az aláírók közti közös határok fokozatos megszüntetését tartalmazta. A megállapodás egyszerűsítette az országok közti határátlépést, de kilátásba helyezte a határok teljes felszámolását is. Mindezek megvalósításának folyamatát azonban a megállapodás mintegy kibővítéseként az 1990. június 19-én létrejött Schengeni Végrehajtási Egyezmény rögzítette. Mivel a belső országhatárokon megszüntették az ellenőrzést, párhuzamosan erősíteni kellett a külső határellenőrzést. Mind a Schengeni megállapodás, mind pedig a Schengeni Végrehajtási Egyezmény végül csupán 1995-ben lépett hatályba, amikor már az öt alapító államon kívül Spanyolország és Portugália is csatlakozott.

A mai Európai Unió keretébe viszont az 1997. október 2-án aláírt és 1999. május 1-jén hatályba lépett Amszterdami szerződés emelte a schengeni vívmányokat: tisztázta, illetve rendezte a bel- és igazságügyi együttműködést. A szerződéssel kettévált a Maastrichtban létrehozott rendszer harmadik pillére, és a külső határok átlépésével, a bevándorlással, a menedékjoggal, a polgári jogi és vámegyüttműködéssel, valamint a csalással foglalkozó területek átkerültek az első pillérbe, amellyel lényegében rögzítették, hogy ezeken a területeken a döntést az Európai Unió Tanácsa, illetve az ott ülésező miniszterek hozzák meg. Írország továbbra is fenntartja saját határellenőrzési rendszerét. A később csatlakozott országoknak viszont kötelező a schengeni szabályok átvétele, illetve azok alkalmazása.

A schengeni övezet bővítése

Az egyezményhez 1990-ben Olaszország, 1992-ben Görögország, Portugália és Spanyolország, 1995-ben Ausztria, 1996-ban Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország, 2007-ben Ciprus, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Málta, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Románia, 2008-ban Svájc, 2009-ben Lichtenstein, 2013-ban Horvátország csatlakozott.

Norvégia, Svájc, Lichtenstein és Izland, mint nem EU tagállam vesznek részt a schengeni övezetben. Írország, mint uniós tagállam pedig csupán a rendőri együttműködésben vesz részt. Vannak olyan uniós tagállamok, amelyek ugyan aláírták az egyezményt, de nem teljes jogú tagjai a schengeni övezetnek, mint Ciprus, Horvátország, Bulgária és Románia.

A schengeni övezet fő előnyei, hogy megszűntek az útlevél ellenőrzések, az uniós polgárok az övezeten belül szabadon, útlevél ellenőrzés nélkül mozoghatnak, ami a vállalkozások és a turisták számára is előnyös.

A schengeni övezethez való csatlakozás kritériumai

A schengeni övezethez való csatlakozás feltételei közé tartozik egyrészről, hogy felelősséget kell vállalniuk az Európai Unió külső határainak ellenőrzéséért. Másik kritérium, hogy közös szabályokat kell alkalmazniuk például a szárazföldi, tengeri, légi határok ellenőrzésére és az egységes schengeni vízumok kiadására. További feltétel az együttműködés más schengeni országok bűnüldöző szerveivel, valamint csatlakozás a Schengeni Információs Rendszerhez (SIS) annak használatával.

Bulgária és Románia is teljesíti a kritériumokat, de az uniós országok egyhangú döntésének hiánya miatt még nem lehetnek teljes jogú tagok. Horvátország esetében a döntés valószínűleg rövid időn belül megszületik, hiszen az euróövezeti csatlakozásuk is a küszöbön van, Ciprus pedig ideiglenes mentességet kapott a schengeni övezethez való csatlakozás tekintetében. Egyébként Románia és Bulgária felvételét az Európai Parlament képviselői az idei október 18-i szavazáson sürgették, hiszen a szabad mozgás az integráció centrális elemét képezi.

Bulgária és Románia távolmaradása

Bulgária és Románia 2007 óta teljes tagjai az Európai Uniónak, és a schengeni övezethez való csatlakozás kritériumait egyértelműen teljesítik. Mind Bulgáriában, mind Romániában ragaszkodnak ahhoz, hogy teljesítették a kért kritériumokat. Annak ellenére, hogy nem teljes jogú részesei a schengeni övezetnek a tavalyi évben csatlakoztak a schengeni közös vízumrendszerhez. Mind az Európai Bizottság, mind az Európai Parlament részéről nem lenne akadály a két ország csatlakozása: a Bizottság szerint kétség nem férhet hozzá, hogy Bulgária és Románia minden technikai feltételt teljesített, az EP pedig diszkriminatívnak tekintette a kizárásukat. Bulgária és Románia is magabiztos a teljesítést illetően annyira, hogy szakértői tényfeltáró missziót is hívtak az országukba. A fő akadályt ugyanakkor a politikai elköteleződés, egész konkrétan az Európai Unió Tanácsa jelenti, hiszen nekik egyhangúlag kell elfogadniuk az új államok felvételét az övezetbe. Tehát egyetlen „nem” szavazat már borítja az egész folyamatot.

Tíz éve még hat ország ellenezte a román, bolgár csatlakozást

2011-ben a Tanács azért ellenezte (Franciaország, Németország, Hollandia, Finnország, Svédország, Belgium) a két ország csatlakozását, mert aggodalmakat véltek felfedezni

Az ezt követő években többször napirendre került a kérdés, de a 2015-ös migrációs válság tovább rontotta a csatlakozási esélyeket, amin a pandémia sem segített.

Az idei év azonban biztatóan kezdődött e tekintetben, mikor Emmanuel Macron bejelentette, hogy a schengeni övezetet meg kell reformálni többek között a miniszteri Schengeni Tanács felállításával, hogy felgyorsítsák a válság alatti kollektív fellépést. Ebben pedig helye van Romániának és Bulgáriának is. 

A reformra azért van szükség, mert az úgy nem működik, hogy van mozgásszabadság az övezeten belül, útlevél nélkül, de a külső határok védelme nem megy zökkenőmentesen. Olaf Scholz – Macronhoz csatlakozva –  néhány hónappal később bejelentette: azon fog dolgozni, hogy a két ország a schengeni övezet teljes jogú tagjává válhasson. 

Az Európai Unió döntéshozatalában megkerülhetetlen Németország és Franciaország, így a jóváhagyásuk ez esetben is kulcskérdés, hogy előmozdítsák vagy befolyásolják a többi ország álláspontját. Finnország, Svédország és Dánia már enyhített a korábbi álláspontján Bulgária és Románia csatlakozásával kapcsolatban. Most októberben egyébként az Európai Parlament 2011 óta az ötödik elfogadott határozatában szólította fel és gyakorolt nyomást a tisztségviselőkre, hogy hagyják jóvá a két ország csatlakozását.

Makacs Hollandia

A helyzetet bonyolítja, hogy a határozatot követő pár napon belül a holland parlament saját határozatot fogadott el, amelyben sürgette Mark Rutte miniszterelnököt és kormányát, hogy utasítsa el az Európai Parlament határozatát, és vétózza meg Bulgária és Románia csatlakozását a további mélyebb vizsgálatok lefolytatásáig. 

Ezt ugyancsak arra alapozzák, hogy Bulgáriában és Romániában a korrupció, valamint a szervezett bűnözés elterjedtsége kockázatot jelent nem csak Hollandia, de az egész schengeni övezet számára. Ez a határozat azonban szöges ellentétben áll Rutte korábbi nyilatkozatával, amelyben leszögezte, hogy Hollandia elviekben nem ellenzi a két ország csatlakozását. Ragaszkodnak ahhoz, hogy naprakész információkra van szükségük a döntés meghozatalához minden területről, beleértve az Európai Bizottság új jelentéseit az ún. együttműködési és ellenőrzési mechanizmusról (CVM). Ez a mechanizmust eredetileg még 2007-ben indult el, amely értékeli Bulgária esetében az igazságügyi reformokat, a korrupció elleni, valamint a pénzmosás elleni küzdelmet, Románia esetében pedig az igazságügyi reformokat és a korrupció elleni küzdelmet.

A korrupció területén egyik ország sem teljesít fényesen, hiszen például a Transparency International által évente közzétett korrupciós index alapján is ebben a két országban a legsúlyosabb a korrupció. Az Európai Bizottság viszont soha nem hozta kapcsolatban a schengeni csatlakozási kérelmek és a CVM ügyét.

Csehországnak lesz kulcsszerepe a döntésben

Így összességben a csatlakozásról a döntés ténylegesen a politikusok kezében van. Bulgária és Románia javaslatára a tényfeltáró bizottságok kiküldésére október első felében került sor, az eredményeket pedig jelenleg értékelik ki a tagállamok.

Az Európai Unió Tanácsának jelenleg Csehország tölti be a soros elnöki tisztségét, így az egyik fő feladatuk a kérdés kapcsán felmerülő viták irányítása. A schengeni bővítés a cseh elnökség egyik prioritásai közé tartozik.

mikor Csehország szavazásra bocsátja Bulgária és Románia schengeni övezethez való csatlakozását. Ekkor találkoznak ugyanis az unió bel- és igazságügyi miniszterei.

Borítókép: MTI/ EPA/ Julien Warnand