Ezek az országok voltak a világgazdaság óriásai és törpéi 2022-ben
2023. január 02. 14:13
Az USA az első, Magyarország az ötvenhetedik, az utolsó pedig a mindössze 26 négyzetkilométeres Tuvalu a rangsorban.
2023. január 02. 14:13
p
1
0
1
Mentés
A Visual Capitalist elkészítette az országok rangsorát azok világgazdasági részesedése szerint. Az ábra ha nem is megdöbbentő, mindenesetre elég keményen tálalja a valóságot.
A Nemzetközi Valutaalap adatai szerint a globális gazdaság tortájának a felét mindössze öt állam – az USA, Kína, Japán, Németország és India habzsolta be. Utóbbi éppen 2022-ben hasított bele annyira, hogy kilökte az ötödik helyről a mostanában elég súlyos gazdasági válságot átélő Nagy-Britanniát.
Ez az öt ország adta tehát a világ GDP-jének több mint a felét, de ha továbblapozunk, azt láthatjuk, hogy az első tíz (az említettek kiegészülve az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Kanadával, Oroszországgal és Olaszországgal) már a világgazdaság 66 százalékáért felelnek, míg az első 25 ország – Svédországgal bezárólag – a globális GDP 84 százalékát állítja elő.
Magyarország a 2022-es évben 184,7 milliárd dolláros GDP-jével a 193 országból az 57. helyen állt.
A lista hátsó részét az egymilliárd dollár alatti GDP-t termelő országok foglalják el. Szamoa, Dominika, Sao Tomé és Príncipe, Tonga, Mikronézia, a Marshall-szigetek, Palau, Kiribati és Nauru után a rangsor utolsó helyét 64 millió dolláros éves GDP-jével Tuvalu mikroszigete foglalja el.
A 2023-as év a tavalyinál – finoman fogalmazva – bonyolultabb lesz, gazdasági téren is. A globális recesszió fenyegetése nem múlt el, a szakértők inkább annak hosszán vitatkoznak, semmint azon, hogy be fog-e következni. Egyes elemzők szerint Kína fogja megállítani a globális gazdasági visszaesést. Ha ez valóban így lesz, az
nagyon rossz hír a Pekingtől éppen minden áron függetlenedni akaró USA-nak és Európai Uniónak.
A legérdekesebb változásokat egyébként környezetünkben elsősorban Németország esetében lesz érdemes figyelni. Az idei év legnagyobb kérdése ugyanis valóban az, hogy túléli-e az európai ipar és az EU legnagyobb gazdasága az energiaválságot, az inflációt, és az amerikai inflációcsökkentő törvényeket.
Más sem hiányzik még az infláció, a recessziós rettegés, az orosz-ukrán háború, a Covid utáni káosz és az adóssághalmozás mellé, mint egy kereskedelmi világháború. Márpedig Biden politikája nem sok kétséget hagy afelől, hogy egy ilyen konfliktus heteken belül ki fog robbanni. Anne O.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
Gyakran előfordul, hogy az országok fejlődésének vizsgálatakor csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tekintett mutatót vizsgálunk meg, holott ennél sokkal komplexebb egy nemzetgazdaság növekedésének a mérése és megértése. Példának okáért a GDP sem ad teljes képet egy adott ország polgárainak jólétéről, emiatt is kifejezetten félrevezetők a „Románia megelőzte Magyarországot” típusú hírek. Utóbbi példánál maradva nézzük meg, mit mutatnak a jóval komplexebb, a gazdaság és a társadalom szélesebb spektrumát vizsgáló mutatók!