Bakócz Tamás az 1513-as konklávén

2013. február 19. 11:37

Sokaknak eszébe juthatott az ötszáz éve történt konklávé, melyen komoly esélyei voltak a pápaságra a magyar bíborosnak, Bakócz Tamásnak.

2013. február 19. 11:37
Benkéné Jenőffy Zsuzsanna
Konzervatórium

„Világszerte megdöbbentette a katolikus híveket XVI. Benedek pápa lemondása. Az egyháztörténelemben utoljára a középkorban előfordult esetet egyre fokozódó izgalom követi, és mint ilyenkor történni szokott, megindulnak a találgatások a lehetséges utódról. Egyes források Erdő Péter bíborost is esélyesnek látják Szent Péter trónjára. E hírek hallatán bizonyára sokaknak eszébe juthatott az ötszáz éve történt konklávé, melyen komoly esélyei voltak a pápaságra a magyar bíborosnak, Bakócz Tamásnak. Az 1513. március 11-én tartott választáson azonban Bakócz Tamás alulmaradt Giovanni di Medicivel szemben, aki X. Leó néven lépett a pápai trónra. (...)

A bíborosi kollégium március 4-ére tűzte ki a pápaválasztás kezdetét. Huszonöt bíboros gyűlt össze, a konklávét megnyitó szentmisét Bakócz Tamás celebrálta a régi Szent Péter-bazilika Szent András-oltáránál. Az előzetes tanácskozások öt napig tartottak, majd következett a szavazás. Az idősebb bíborosok nem tudtak megegyezni a következő pápa személyéről, azonban a fiatalabbak megállapodtak, hogy Giovanni di Medicire adják voksukat. Az első szavazást március 10-én tartották, ahol Bakócz Tamás nyolc szavazattal a második helyen végzett, viszont Giovanni Medici mindössze egy szavazatot kapott. A kétharmados többség azonban hiányzott, így másnap újabb szavazást tartottak. Mivel az öreg bíborosok meggyőződtek arról, hogy a fiatalok döntését meg nem törhetik, maguk is Medici mögé álltak, így 1513. március 11-én fölényes győzelmet aratott Bakócz fölött.

Bakócz nem kívánt visszatérni hazájába. Tudta, hogy kudarca csalódást okozott honfitársainak, és a magyar politikai viszonyok miatt esztergomi széke is ingatag. Mivel a X. Leó néven trónra lépő riválisa gyakran betegeskedett, titkon még bízott benne, hogy eljuthat a csúcsra. X. Leónak azonban egyre kínosabbá vált Bakócz jelenléte, így kárpótlásként Észak-, Közép- és Kelet-Európa teljes hatáskörű apostoli legátusává nevezte ki, és megbízta egy török elleni keresztes hadjárat vezetésével, mely Magyarországon a Dózsa-féle parasztháborúba torkollott.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kgyula
2013. február 26. 23:30
:)
Csomorkany
2013. február 26. 20:52
Nagyon nem akarsz szembenézni a Bethlennel kapcsolatos legfőbb vádamon, pedig én mégiscsak ezt a tükröt szeretném eléd tenni. Bethlen bizony tök fölösleges, vagy inkább a török iránti feltétlen hűséget bizonyító háborúkat folytatott a Királyi Magyarországon, és mindezt a "reformáció védelmének" álságos jelszavával próbálta igazolni. Ezért útált meg benneteket minden valamirevaló - addig protestáns - arisztokrata család a Zrínyiektől az Eszterházyakig. Világossá vált számukra, amit Te sem tagadsz, hogy a reformáció és a törökök szövetségesek. Már a bánat is késő, úgyhogy akár maradhatsz is a merev tagadásban, csak annyi lesz a büntetésed, hogy nem fogod érteni a magyar történelmet.
Csomorkany
2013. február 26. 20:45
Nézd, ha megpróbálod józanul végiggondolni, mi indította Géza fejedelmet a kereszténység fölvételére, akkor arra jutsz, hogy leginkább az, hogy meg akarta őrizni a magyar központi hatalmat. Ő maga még nem volt elkötelezett keresztény, de józan politikus volt. Igazából irreleváns az a vita, hogy az ősmagyarok haditechnikailag le voltak-e maradva a páncélos lovagok mögött. Valószínűleg nem, de a középkori keresztény Európa a normannokkal szemben sem volt haditechnikai fölényben, mégis legyőzte őket. Úgy, hogy lefizette az alvezéreket, különféle grófi és királyi címeket kínált nekik azért, ha szembefordulnak a saját vezéreikkel. Na, Géza ezt a veszélyt látta meg, ezért állította le a kalandozásokat. Az ő alattvalóinak ne kínáljanak a keresztelkedésért, és a központi hatalommal szembeni lázadásért cserébe grófi és hercegi címeket! A következő logikus lépés pedig megkeresztelkedni. A modern hasonlattal élve akkoriban a kereszténység volt a varsói gyors. Elébe lehetett feküdni, vagy föl lehetett rá szállni. Géza fölszállt. Koppány és a többi fia ellen lázadó alattvaló meg annyit bizonyít, hogy az utolsó pillanatban tette. A sztorit nagyjából elolvashatod amúgy Dümmerth Dezsőnél az Árpádok nyomában c. könyvből, de kétségtelenül vannak olyan elemei is, amelyek saját értelmezést jelentenek. Annyit még fontos hozzátenni, hogy Géza idejében a "politikus" az messze nem szekularizált szakma volt. A politikusok Isten áldásának fogták föl a saját szerencséjüket, és isteni büntetésnek a kudarcaikat. Amögött a politikai szükségszerűség mögött, amit Géza világosan érzékelt, nyilván isteni akaratot is látott, és szerintem is joggal. László Gyula egyenesen azt veti föl, hogy Géza és Szent István szembeállítása utólagos szerzetesi konstrukció, valójában a magyarság keresztény hitre térítése kettejük közös műve volt. Géza keresztneve az "István" lett, ezért a pénzeken a "Stephanus rex" László Gyula szerint akár Gézára is utalhat.
kgyula
2013. február 26. 18:54
"Jó, jó, történelmi hazugság, de nem a katolikusok terjesztik, hanem akkor már leginkább a különféle táltos-kultuszok hívei." Dehogynem. Veszprémben a vár egyik templomának falán emléktáblát is találsz arról, hogy Szent István keresztény serege legyőzte Koppány pogány hadait. Még a szavak hangulatára is ügyeltek, mert a keresztényeknek "serege" volt, a pogányoknak "hada". :) "Én Koppányt leginkább bizánci ügynöknek tekintem." Nyilván megbízható forrásokból származó történettudományi szempontból kétségtelen bizonyítékok alapján... :))) "Pázmány soha nem hozza össze az ellenreformációt, ha Bethlen meg nem mutatja, milyen a református nemzeti politika." Az ellenreformációt nem Pázmány "hozta össze", ő csak élharcosa volt, és nem Bethlen fellépésétől, hanem sokkal korábbi időponttól, attól fogva, hogy megkapta a "felkészítést" a jezsuita iskolákban. Mondanám, hogy többi stimmel, de hát nem... :) Bethlennek mindenesetre egy katolikus líceumot és a Káldi Biblia kiadásának támogatását köszönhetitek. Hogy a jezsuitákat nem engedte be Erdélybe? De hiszen azt a militáns ocsmány társaságot a jobb érzésű katolikus ualkodók is távol tartották az országuktól, mert ahol megjelentek és voltak más felekezetűek, csak a békétlenséget szították. Ahogy pl. Kassán is a bécsi béke utáni években.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!