Luca sorsa

2015. június 24. 10:42

A példa hiányzik. A társadalmilag elfogadott roma értelmiség bemutatása, a társadalmi előítéletek felszámolása.

2015. június 24. 10:42
Somfai Péter
Népszava

„Igen, szükség volna az okosan szervezett tanodákra falun és városban egyaránt, mert valahol át kell törni a szegregáció falait. Meg kellene nyitni a tehetséges, de nehéz sorból induló fiatalok előtt a tanulás valamennyi csatornáját, egészen az egyetemekig, a főiskolákig. A jelenlegi kormány oktatáspolitikája azonban nem ezt az irányt támogatja. (…) A falusi iskolákból kikerülő gyerekek többsége – tekintettel a leszállított tankötelezettségi korhatárra -, tizenhat évesen kiesik az oktatásból. És őket már a tanodák sem érik el, az oktatási rendszer gyakorlatilag lemond róluk. Jó esetben alkalmi munkából tengetik majd az életüket. Más volna a helyzet mondjuk akkor, ha a tanodai bizonyítvány mellé kapnának egy hivatásos gépkocsivezetői jogosítványt is, mert azzal legalább esélyük lenni később munkát találni.

Az oktatási kormányzat bírálóinak bőven vannak érveik. Egyre kevesebben vannak az első generációs értelmiségiek az egyetemek és főiskolákon, bizonyos szakokat az állami támogatás hiánya teljesen elzár a szegényebb sorból érkezők elől. Nagyon kevés falusi fiatalnak lesz módja, hogy orvos, jogász, közgazda legyen belőle, mert a borsos tandíjat csak a felsőbb rétegek gyermekei tudják megfizetni. Egy friss kimutatás erről ijesztő képet fest: mindössze két százalék körül mozog azoknak az egyetemi, főiskolai hallgatóknak a száma, akiknek szülei legfeljebb általános iskolát végeztek. Minél magasabb szintet vizsgálunk, annál nagyobb a szóródás, a doktoranduszok között pedig egyáltalán nincsenek olyanok, akiknek a szülei megragadtak a nyolcadik osztálynál. A statisztikákban nem is jelennek meg értékelhető százalékban a faluszéli romatelepekről induló diákok.

Nem tudom, Luca, meg a többi, tanodából startoló, sokszorosan hátrányos helyzetű kisdiák sorsa hogyan alakul majd a jövőben. Megannyi csapda, zsákutca leselkedik rájuk. A tanoda igazgatója egy beszélgetésen azt mondta nekem, valóban sok múlik a pedagógusokon, hogy veszik-e a fáradtságot kihámozni a kezük alá kerülő gyerekekből a tehetséget, de ennél sokkal többet ők nem tehetnek. A példa hiányzik. A társadalmilag elfogadott roma értelmiség bemutatása, a társadalmi előítéletek felszámolása.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Zsolt75
2015. június 25. 05:57
Milyen nagyvonalúan átsiklik a szülő felelősségén. Mintha mindenről a gonosz társadalom, meg a kormány tehetne.
malakka
2015. június 25. 00:15
A szerző helyett óvatosabb lennék. Ugyanis ha van cigány értelmiség, akkor cigánybűnözés is van.
bispora
2015. június 24. 14:53
Hahó! Az idei londoni Intelligencia Konferencia egyik előadása szerint az európai cigányok átlagos intellektusa 74 IQ-pont. Ez majd másfél SD értékkel van a gazdanépek értéke alatt. Ha ez az adat igaz, akkor 100 cigánygyerekből 4-nek lesz egy gyenge főiskolához szükséges 100, vagy a fölötti IQ-ja, és 40% kerül a kisegítő iskolába 70- vagy az alatti intellektussal. Miről beszélünk? A probléma nem velünk van, nem a rasszizmusunk bizonyítéka a gyalázatos cigány edukáció, hanem az az etnikai csoport belső tulajdonságának folyománya.
kjkj945
2015. június 24. 14:33
Tanítani kellene tanítani. A 90-es évek elején a 80-as éveiben lévő ''tanító néni'' 2 azaz kettő hónap alatt Csongrád megyében megtanította a diákjait (függetlenül, hogy a kisebbséghez tartozott-e) írni olvasni. Az ő módszere nem tetszett a minisztériumnak, vagyis nem tette kötelezővé a módszer megtanulásának és tanításának rendszerét. Ja már Rosenfeld kezdte tönkretenni az oktatást.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!