Üzenjük

„Aztán Brüsszel is értse meg, hogy a Duna-medence mindig is a kultúrák határmezsgyéje volt, s a magyarság józan fele régóta tudja, hogy csakis az itt élő népek, kultúrák és vallások együttélése hozhat egyetemes boldogulást. A Duna-táj tehát Európa kicsiben. Mi a régiók nemzeti és vallási unióját ötszáz éven át sikeresen működtettük. Ezt verte szét a botrányos huszadik század. Az most a feladtunk, hogy e korszak rossz reflexeit meghaladhassuk végre. Idetartozik például az  »egyedül vagyunk« fóbiánk, s a rutinból űzött sérelmi alapú politizálásunk is, melynek lényege a morgás joga, a »ius murmurandi«. Illyés Gyula szerint, aki nálunk csak kicsit is realista, az máris labanc lesz. (Sérelmi politizálásunk nyelvezetében ez annyit tesz, hogy áruló.)

Brüsszel azt is értse meg, hogy ezer év alatt nemzeti reflexünkké lett a kiegyezéses, sunnyogós túlélés-centrikusság is. Így tudtunk túlélni mi itt minden szpáhi tempójú rezsimet. A mostanit is túl fogjuk.”