„Említette, hogy másfél millió menekült érkezett Libanonba a szíriai háború kitörése óta. Hogyan változtatta meg mindez az országban a korábban kialakult 60-40 százalékos muszlim–keresztény arányt?
Felborult az egyensúly, és eltolódott a muszlimok irányába, hiszen a szíriai menekültek jó része mohamedán, az Irakból érkezők inkább keresztények, ám számuk a szíriaiakéhoz viszonyítva elenyésző. Tételezzük fel, hogy egy részük a béke után sem tér vissza szülőföldjére, vallásukat megtartják, majd a családok létszáma növekedésnek indul. Mihez kezdünk majd? Eközben ötven éve nálunk él félmillió palesztin; Libanon nem szeretne még egy palesztin forgatókönyvet, vagyis újabb ötszázezer itt ragadt menekültet. Voltak olyan kormányok, melyek egy részüknek állampolgárságot adtak, de a megváltozott demográfiai viszonyok miatt erre mind kevesebbszer kerül sor. Emellett »probléma«, hogy a libanoni életstílus teljesen eltér a szíriaitól: nagyobb a szabadság, mindenki szabadon járhat-kelhet, amit a migránsok természetesen élveznek.
Ez a közbiztonságot is befolyásolja?
Rengeteg a tolvaj, a rabló, folyamatosan növekszik a bűncselekmények száma. Elterjedt a prostitúció, ugrásszerűen megnövekedett az embercsempészet. Amióta a szíriai konfliktus tart, 73 ezer menekült gyermek született, akit nem regisztrálnak sem Libanonban, sem Szíriában. Nincs állampolgárságuk, csak egy papírral rendelkeznek, amit a szülészeten állítottak ki számukra. Égető probléma az is, hogy a balesetben vagy természetes úton elhunyt menekültek többségét bármiféle engedély nélkül temetik el. (...)
Milyen következményekkel járt a munkaerőpiacon a menekültáradat?
A szíriaiak már nagyon sok libanoni munkáját elvették, főleg a mezőgazdaságban, az építkezéseken, ahol nincs szükség szakképesítésre. Nem fizetnek adót, társadalombiztosítást, és kevesebb fizetésért vállalják a munkát, mint a helyiek. A cégek is a feketemunkásokat alkalmazzák, mert alacsonyabb a bérük, és járulékokat sem fizetnek be utánuk az államkasszába.”