Devizahitel: úgy meg lettünk mentve, hogy a fal adta a másikat

„Annyira emlékszem a napra, amikor megérkezett az elszámolás. Illúzióim nem voltak, hiszen a 256,5 forintos megmentési árfolyam nem sok jót ígért. Elrohantam a küldeményért, mert a postásunk valahogy soha nem talál itthon minket. Aláírtam, átvettem, kiléptem a főkapun, és már ott egyből kibontottam a levelet. Nem hittem a szememnek. Összetörtem. Megsemmisültem. Tizenötmillió forint svájcifrank-alapú hitel. Hat év alatt tízmillió forintot fizettünk a banknak, így a forintosítás utáni tartozásunk 19 millió forint.

Igen, tudom: a frank árfolyama nem sokkal később még jobban elszállt. Csakhogy ez a történet nem erről szól. Ez a magyar kormányról szól, amely minden terhet az állampolgáraira hárított a bankokkal szemben, miközben állítólag épp heroikus szabadságharcot vívott a gonosz pénzintézetek ellen, s még csak mozdulni sem próbált abba az irányba, ahol pedig – mint az a horvát bíróság döntése után jól látható – bőven lett volna tér.

Mindehhez megkaptuk akkor, és megkapjuk ma is, hogy »hát, ja, kérem, kellett nekünk a forint ellen spekulálni…« Pedig a bűnünk csak az, hogy egyszer a büdös életben nagyot álmodtunk. »Nagyot«.”