Gój motorossal vitatkoztak a Bayer-ellenes flashmobon

2013. január 09. 08:39

Parázs hangulat alakult ki a hétfői, Bayer Zsolt és Ki ne legyen? című írása ellen tartott villámcsődületen, miután megjelent a gój motoros Mészáros Imre, és vitába bocsátkozott a tüntetőkkel.

2013. január 09. 08:39

A flashmobot a Magyar Hírlap szerkesztősége elé ELTÉ-s diákok szervezték, de felbukkant rajta az LMP volt frakcióvezetője, Jávor Benedek, illetve a december 10-i diákfórumon felszólaló Máté András is.

Az egyik szervező, Köves Nóra azt mondta, a történelem során már többször megtörtént, hogy uszító gondolatokat kezdtek el terjeszteni, és ez egy megállíthatatlan folyamatnak a kezdete lehet. A tüntetők közül egyesek a Fidesz felelősségét firtatták, egy másik demonstráló viszont úgy fogalmazott, végül is a Navracsics kiállt Bayer ellen.

A villámcsődületen felbukkant a gój motoros Echo TV-s műsorvezető Mészáros Imre is, aki úgy fogalmazott, „a cigányoknak kellene kiállniuk a saját védelmükben, hogy ezeket az embereket elzavarják a társadalomból”.

Összesen 54 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Senye Péter
2013. január 10. 15:54
"... ELTÉ-s diákok szervezték" - nem kellene vizsgára készülniük? Buták maradnak és nem kapnak állást, ha végeznek.
József42
2013. január 09. 14:41
"A cigányságról A cigány népesség eredetéről több középkori legenda született, és érdekes módon sok párhuzamot mutat egy másik népességgel, a Krisztus utáni zsidósággal a szimbolikus-mitologikus történetük. Egyesek szerint – mivel „vályogvetők” voltak Egyiptomban – a cigányság a „tizenharmadik zsidó törzs”, illetve „Sába királynőjének és Salamonnak” frigyéből származó száműzött népség. Ezért volt sok helyen „Egyiptom hercege” stb. címe az egyes cigány vezetőknek, sőt innét ered az angol „gypsy” elnevezés is. A népek szimbolikus történetében a letelepedettség és a vándorlás sajátos jelentménnyel bír – gondoljunk csak Káin és Ábel történetére. A vándorláson belül a „kóborlás” (a célt tévesztett száműzetés: kainiták, rabbinikus judaizmus, cigányság) a büntetéssel függ össze, míg a kiszakítás és a processzió a célra irányítottsággal (Ábrahám meghívása, Árpád honfoglalása stb.). A cigányok „szent állata” a varjú. Egy dögevő vészmadár, ami jól kifejezi nemzetkarakterüket. Szét kellett szóródni a varjúfiókáknak a cigány népmonda szerint, mert Istent megbántották. Hasonló ez a „kóbor zsidó” legendájához, aki a Krisztust káromolta a kereszten. Amíg meg nem tér hozzá, addig bolyongania kell a népek között, és nyugalmat sehol sem talál. A cigányok egyes néptörzsei magukat „kale”-nak hívják. Ez „feketét” jelent az ind nyelvekben. Összefügg Káli istennő személyével, aki a pusztítás, halál, dögvész istennője. Van egy pária (kaszton kívüli) népcsoport Indiában, amely kóborol, az asszonyaikat már gyermekkorban prostitúcióra adják, vérfertőzésben élnek, varázslással, meg kisegítő, vásári kézművességgel (pl. rézműves) foglalatoskodnak, dögevők stb. Őket is így hívják. Megjelenésük baljós előjel ott. A „varna” szó maga színt jelent szanszkrit nyelven. Ezt nevezték el a portugálok kasztnak (osztálynak). A magasabb varnáknak világosabb szín felel meg. A négy varnán (brahmin – pap; ksatrya – harcos; vaisnava – polgár; surda – szolga) kívül vannak a „kaszton kívüliek”, akik tisztátalanok, érintkezni velük tilos. Ők a páriák. A varnákon belül több ezer hivatás szerinti „dzsáti” van. A görög „asztignoi” kifejezés, érinthetetlent, törvényen kívülit jelent. Ebből ered a „cigány” kifejezés. Van egy sajátos cigány folklór Franciaországban, a legnagyobb, kizárólagosan cigány búcsújáróhelyen. Ez a Rhone deltájában van. Marie-sur-Mar (Tengeri Mária) a hely neve. Három ereklye van ott. Mária Salome, Mária Magdaléna és Szent Sára. Szent Sára a cigányok szerint egyiptomi szolgálóleány, azaz cigány volt, akikkel együtt jött a két Mária az evangéliumot hirdetni Galliába, Szent Polikárp püspök tanítványának, Lyoni Szent Iréneusznak segedelmére. A nyári napfordulókor, amikor sötétbe vált a világosság, van egy sajátos szokásuk. A Kale Maria (Fekete Mária) szobrot feldíszítik, ilyenkor esküvőket, keresztelőket is tartanak. A szobrot megmerítik a deltában, és rituális mosakodást csinálnak itt. Hasonlóan, ahogy a hinduk a Gangesz deltájában. A szimbolikus népkarakterológián kívül a cigányság a beltenyészet, a biológiai analógiával élve 90%-ban parazita létmódot folytató tevékenységével, és az ezzel együtt járó nemi, párválasztási szelekció („ki a menő csávó”, „ki a sukár a csaj”) évszázados hatása révén mint „népfaj” sajátos amalgám-ötvözetté alakult. Ez nem jelenti azt, hogy egyénileg nincsenek kivételek közöttük, de a szenttamási „ut in pluribus” (ahogy lenni szokott) elv szerint a cigányság parazita létmódja szerint nem élhet együtt a magyarsággal tartósan mint cigány. (Az egyéni kitérés lehetősége adott, mert az ember egyediség és személyiség is, túl a népiségi-kultúrális, vagy biologikumi-rasszbeli szövétnekén.) Maga a „cigánykodik”, „cigányútra megy” kifejezés is megjelöli, hogy ez életmódot kifejező szó lett, amely több (szinti, roma), indiai eredetű népcsoport gyűjtőneve lett Európában, akik önmagukat szigorúan elkülönítik egymástól. Nem-cigányra is mondják, hogy cigány. Ez olyan gyűjtőnév lett, mint ahogy régen a „vlach” nomád havasi pásztort jelölt, és a balkano-latin népcsoportokon (arumének, rumánok-románok, macedo-vlachok stb) kívül ezt délszláv, ruszin, sőt magyar, székely csoportokra is használták az oklevelek. (Emlékeztetőül: vlach => blach => venét, vend, windisch => white => havasi, hegyi. Havasalföld => Wallachia) Így lett a „cigány” megnevezés alapvetően életmód jelzője, mely életmód az antiszociális mélyrétegeket jelöli. Így a „cigányság” nem integrálható, csak egyes cigány származású emberek. Hogy ez mennyire nem csupán neveltetés, életkörülmény, szocializáció kérdése, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 100 mélyszegénységben élő magyar közül 30-40 fog antiszociálisan élni, míg eközben cigány 90. Ez pedig csakis az átöröklődő genetikai hajlamosítások (diszpozíciók) által magyarázható, amely egyes népcsoportokban szignifikánsan magasabb. Mindezt egyedül az arisztotelészi-szenttamási emberkép tudja helyesen értelmezni. A gazdag ill értelmiségi pályára állott cigányok többsége is vagy csencseléssel, sefteléssel (leánykereskedelem, lopás, színesfémtolvajlás) lett gazdag, vagy pedig ingyenélő, nemzetellenes tevékenységet (szociológus, „közíró”, romológus) folytat. A kivétel erősíti a szabályt. Itt most nem a zenész romungrikra kell gondolni, amely külön dzsáti a cigányságon belül, még rasszjegyeik is szignifikánsan eltérnek."
Claypool
2013. január 09. 14:03
Nem szavaztam , és azért nem , mert nem teljesen egyértelmű ,hogy a cigány és késelés pártiak , vagy a nem zsidó motorosok mellett foglalnék e állást vele! Anyira belefáradtam , és belefáradtunk már sokan , hogy újra és újra leírjuk azt , hogy a belvárosból , a Budai hegyekből könnyű cigány pártinak lenni! Melegen ajánlom minden késelő pártinak , hogy éljen a szomorú szemű hátrányos helyzetű , szétszteroidozott bodzaszedők közt , csak egy hónapot! Zalakomár , Hunyadi utca , Enying , Olaszliszka , stb. Van néhány helyszín javaslatom. A társadalom palackjában egyre nagyobb a nyomás . Ha szétdurran , a polgárháború szélére sodródhat az ország! Nem jó a kifolyatott vért , és az utcákon garázdálkodó farkasfalkák lábnyomait a szőnyeg alá söpörni.
Gobbi Hilda Páncéloshadosztály
2013. január 09. 12:53
Na, már megint a HaHa-s slepp, pöcsükön az ördögfejes óvszerrel (Jávor Benedek)! Hosszú nektek az út Olaszliszkáig, igaz!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!