A Jog és Igazságosság által alakított kormány befogadja Polgári Platfom által kvótarendszerben vállalt menekülteke. A lengyelek főleg a Lengyelországban valóban letelepedni szándékozó, kényszerhelyzetben lévő, kulturálisan közel álló országokból érkező menekülteket vállalják át, első körben például libanoni keresztényeket.
A novemberben hivatalba lépett új lengyel kormány eleget tesz az előző kabinet által vállalt kötelezettségnek, és megkezdi a közel-keleti menekültek befogadását - jelentette az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter az RMF FM hétfő esti értesülését a lengyel közszolgálati televízió esti híradójában megerősítette, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.
Az előző lengyel kormány képviselője az uniós belügyminiszterek szeptember végi ülésén megszavazta a kötelező kvótarendszert, amely 120 ezer menekült szétosztását irányozta elő az uniós tagországok között. A hivatalos lengyel beszámolók akkor mintegy 4 és fél ezer menekült átvállalásáról szóltak, a korábban önkéntes alapon vállalt mintegy 2 ezer emberen túl. A szeptemberi vállalás újabb értesülések szerint 5082 menekült befogadására vonatkozik.
Az RMF FM az Európai Bizottsághoz közel álló, meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a kormány megindította a görögországi és olaszországi menekülttáborokban tartózkodó menekültek befogadására irányuló eljárást.
Főleg kulturálisan közel álló országokból érkezőket fogadnak be
A rádióadó szerint az uniós szervek jóváhagyták a jelenlegi kormány által az utólagos egyeztetés folyamán szabott feltételeket. Így a lengyel hatóságok előre megismerik és ellenőrzik a befogadandó menekültek személyazonosságát, és csak a Lengyelországban valóban letelepedni szándékozó, kényszerhelyzetben lévő menekülteket – például kisgyermekes özvegyeket – vállalják át. Az érkezők lehetőleg „kulturálisan közel álló” országokból fognak érkezni, az elsők között Lengyelország libanoni keresztényeket fogad be. A szeptemberi kvóta keretében befogadandó menekültek a következő két év folyamán, legfeljebb 150-es csoportokban érkeznek Lengyelországba.
A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt vezető politikusai az utóbbi hetekben azt az álláspontot képviselték, hogy az új kormány be fogja tartani a Polgári Platform (PO) vezette korábbi kormány által vállalt kötelezettséget, de a menedékkérők kérvényeinek elbírálásakor a biztonsági tényező lesz az elsődleges szempont. Beata Szydło kormányfő azonban november végén – a párizsi merényleteket követően – kijelentette: „Lengyelország nem áll készen arra, hogy hétezer menekültet befogadjon”.
Mariusz Błaszczak belügyminiszter november közepén közvetve utalt a szeptemberi kvótadöntés esetleges jogi megtámadásának lehetőségére is, amikor kijelentette: Varsó figyelemmel kíséri a szlovák kormánynak az európai bírósághoz benyújtott panaszát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az előző kormány döntése ez ügyben alapvetően más jogi helyzetbe hozta Lengyelországot, mint Szlovákiát.
Nos, gyűlölködés ügyében igen gyenge hivatkozási alap a kormányzati politika – tudniillik nem rémlik, hogy bármiféle szankció érné azt a polgárt, aki nem gyűlöl kellőképp. Francesca Rivafinoli írása.
„A szlovákok tegnap megmutatták, mit kell csinálnunk Donald Tuskkal” – írta valaki álnéven.
Visszasírják, hogy milyen volt az országuk a 2006-os világbajnokság idején.
Az egyensúlyozó magyar politika jó, de veszélyes lehet, véli Sumantra Maitra, az American Ideas Institute kutatási igazgatója.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A külügyminiszter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tartott közös sajtótájékoztatót.
Magyar Péter háttérembere, S. Mária korábban négy évet ült börtönben.
